Filmévkönyv 1979-2010

1979-től 2010-ig minden évben megjelentette a Filmintézet a filmes szakma egy teljes évét áttekintő és elemző kiadványát. A könyv részletesen bemutatja az adott évben megjelent filmeket, játékfilmektől kezdve az animációs filmekig, a filmek készítőit, a szakmai eseményeket és külföldi fesztiválokon való szerepléseket, díjakat és még sok más érdekességet. A Filmévkönyv elsősorban szakmai kiadvány, ennek ellenére laikus filmkedvelők számára is hasznos és élvezetes lehet a böngészése, éppen ezért kedvcsinálóként következzen néhány érdekesebb információ a sorozatból.

1979-ben jelent meg a Filmintézet első Filmévkönyve. A forgalmazási adatokból megtudhatjuk, hogy mekkora sikere volt az itthon ’79-ben - két évvel a világpremier után – bemutatott Csillagok háborújának, milyen díjakat kapott Tarr Béla első rendezése, a Családi tűzfészek, illetve, hogy Gábor Pál többszörösen díjazott Angi Vera című filmjét mely országok vették meg és vetítették.

1980-ban Bódy Gábor megrendezte Psyché I-II. című filmjét, ami az addigi legnagyobb költségvetésű magyar film volt. Amerikai filmek közül nagy népszerűségnek örvendett a Hair (Miloš Forman), valamint az Apokalipszis most (Francis Ford Coppola). 1981. októberében mutatták be Szabó István Mephisto-ját, ami az 1982-es Oscar gálán megkapta a legjobb külföldi filmnek járó díjat, emellett itthon megjelent még két kultikus rajzfilm is, a Fehérlófia (Jankovics Marcell), valamint a Vuk (Dargay Attila). 1982-ben a figyelem inkább a külföldi filmekre terelődött. Bemutatták a Csillagok háborúja következő részét (A Birodalom visszavág), a Keresztapát, de abban az évben a legnagyobb látogatószámot a Ben Hur hozta.

Mészáros Márta önéletrajzi ihletésű Napló-sorozatának első része, a Napló gyermekeimnek már 1983-ban elkészült, de csak 1984-ben mutatták be a mozikban. A film Cannnes-ban elnyerte a Zsűri Külön Nagydíját - ma már csak Nagydíjnak nevezik -; ezt az elismerést kapta meg 2015-ben Nemes Jeles László is a Saul fiáért. Szintén 1984-ben történt, az István, a király rockopera filmes változata hatalmas tömeget vonzott be a mozikba, így látogatószámban mérve nem sokkal maradt el a Kelly hőseitől, vagy A jedi visszatértől.

1985-ben elsőfilmesként mutatkozott be Tímár Péter az Egészséges erotikával, és kisebb-nagyobb késéssel, de megérkeztek olyan filmek is, mint a Flashdance, a Cápa, vagy a Házibuli. Zsombolyai János koncertfilmet vágott össze a Queen 1986-os budapesti fellépéséről, a XVIII. Magyar Játékfilmszemlén pedig két rendezői díjat is kiosztottak, Bereményi Géza a Tanítványok, Gothár Péter pedig az Idő van című filmjéért kapta meg az elismerést. 1987-ben Pécsi Ildikó, Sára Sándor, Szilágyi Tibor és Vitray Tamás a Magyar Népköztársaság Kiváló Művészei elismerésben részesültek, Szomjas György Falfúró című filmjét pedig három díjjal is jutalmazták a filmkritikusok. Az 1988-89-es kiadványban olvashatunk az akkor 50 éves Filmmúzeumról, és a szintén 50 éves FIAF-ról, a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségéről, továbbá megnézhetjük, hogyan alakult a magyar hangosfilmgyártás 1938-ban. Szintén ’88-ban készült el Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza Történelmi portrék című sorozatának legújabb része, a Recsk 1950-1953 – Egy titkos kényszermunkatábor története.

A film 1989-ben több díj mellett megkapta a Párizsban rendezett Európai Filmdíj az év legjobb dokumentumfilmje díját, valamint Bereményi lett az év európai rendezője is. 1989-ben Enyedi Ildikót is jutalmazták, méghozzá Cannes-ban: Az én XX. századom című filmjéért Arany Kamera díjat kapott.

1990-ben elsőfilmesként mutatkozott be Fekete Ibolya. Egyre nagyobb a hangsúly a tévén, a bemutatott filmek közül – teljesen érthetően – több is a rendszerváltást és a szocializmust elemezte. A rendszerváltás után, az 1991-es évről a Filmévkönyv 1992 bevezetőjében Hirsch Tibor úgy összegez, hogy a magyar filmek nézettsége egyre csökken, ’89 óta a filmszínházak több mint fele bezárt, ezeket a kötet számadataiban is részletesen megfigyelhetjük. Ennek ellenére a kilencvenes évek is adott nekünk jó filmeket, például a Csapd le csacsi (Tímár Péter, 1990), Roncsfilm (Szomjas György, 1992), Sose halunk meg (Koltai Róbert első rendezése, 1993), Sátántangó (Tarr Béla, 1994) vagy a Csinibaba (Tímár Péter, 1997). A magyar filmmel kapcsolatos bizonytalanságok és kételyek az évtized második felében sem csendesültek, a filmek nézettsége általában csökkent, ahogy a mozik száma is. Egyre több kereskedelmi csatorna indult, 1996-ban elkezdődött a multiplexek építése, továbbá ebben az évben nem volt elsőfilmes játékfilm sem.

A kétezres évek első felének remake-hullámában születtek meg olyan alkotások, mint a Rokonok (az eredeti itt tekinthető meg), vagy a Meseautó.

Voltak történelmi korokhoz visszanyúló filmek is, mint a Magyar vándor (Herendi Gábor, 2004), A Hídember (Bereményi Géza, 2002), Sorstalanság (Koltai Lajos, 2005), Szabadság, szerelem (Goda Krisztina, 2006), Made in Hungária (Fonyó Gergely, 2009), melyek több-kevesebb sikerrel futottak a mozikban. De tudott újat is hozni ez az évtized. Ilyen volt például a Kontroll (Antal Nimród, 2003), a Moszkva tér (Török Ferenc, 2001), az Üvegtigris (Rudolf Péter, Kapitány Iván, 2001), a Valami Amerika-filmek (Herendi Gábor, 2001, 2008) és több, szűkebb közönséget bevonzó film, mint a Fehér tenyér (Hajdu Szabolcs, 2005), a Bibliothéque Pascal (Hajdu Szabolcs, 2010), Iszka utazása (Bollók Csaba, 2007), Dealer (Fliegauf Benedek, 2004), Taxidermia (Pálfi György, 2006) és még sorolhatnánk. Ezek a filmek nem csak egy újabb rendezőgenerációt adtak nekünk, hanem sok színészt is elindítottak a pályán. Ám moziforgalmazás szempontjából a korábbi évtized problémáin túl megjelent egy újabb: a filmekre is specializálódott fájlcserélőoldalak elterjedése - amelyeknek még a mai napig is vitatott a hatása a filmnézési szokásokra.

2010 után - forráshiány miatt - nem jelent meg újabb filmévkönyv, pedig szükség lenne rá mind szakmai, mind a filmkedvelő közönség szempontjából, hiszen olyan unikális adatokat, rég nem látott képeket, plakátokat is tartalmaz, amikhez csak több forrásból és igen nehezen tudunk hozzáférni.

KF

MaNDATéka

MaNDA Youtube-csatornája

coub.com/mandarchiv