Lebontott emlékek, elvesztett épületek - Budapest

Egy kisebb budapesti virtuális sétára invitálnám Önöket. Fedezzük fel, hogy melyik a város legdrágább foghíjtelke és miért, milyen épületek álltak a pesti Duna-part szállodái helyén, hogyan alakultak át a pestiek legforgalmasabb, vagy legfontosabb találkozóhelyei, a Deák Ferenc tér, a Blaha Lujza tér, vagy a Kálvin tér, miért bontották el a Városházát és Buda egyik teljes lakónegyedét.

Budai Takarékpénztár

Budai Takarékpénztár a Lánchídtéren, Budapest, 1860., Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-NDAz egykori Lánchíd téren (ma Clark Ádám tér) állt a Budai Takarékpénztár épülete. Az épületet 1860-62 között építették Ybl Miklós tervei alapján, aki elsősorban reneszánsz elemekkel látta el az eklektikus stílusú épület külső homlokzatát, belül toszkán hangulatú, öntöttvas oszlopos árkádsor fogadta a látogatókat. A földszinten 1864-től kávéház működött, ahol politikusok, neves művészek is megfordultak. Később, Babits és Móricz vezetése alatt a Nyugat szerkesztősége heti rendszerességgel találkozott itt. A pénztár a második világháború alatt súlyosan megsérült. Az épület állapota és az új közlekedési csomópont, a ma is látható körforgalom megépítése miatt úgy döntöttek, hogy az épület nagy részét 1949-ben lebontják. A megmaradt épületrész földszintjén működött a Lánchíd-presszó egészen 1990-ig, az épület teljes elbontásáig. Ma ez Budapest egyik legszembetűnőbb és legdrágább foghíjtelke, 26 évig állt üresen, szállodát, majd irodaházat terveztek az egykori pénztár helyére, de csak a várakozás maradt. A legújabb hírek szerint elkezdődött az új épület kivitelezése, szálloda lesz a negyed-körcikk formájú telken. A neoreneszánsz stílusú Lánchíd téren állt egykor a Budai Népszínház is, egykor a teret is Népszínház térnek hívták, azonban a tér arculatát már csak egy épület őrzi, a Lánchíd budai hídfőjének jobb oldalán található Lánchíd palota.

Lloyd palota - Pesti gabonacsarnok

Pesti Gabonacsarnok, Budapest, 1854., Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-NDHa a korabeli budai lakos átért a Lánchídon, teljesen más kép fogadta, mint amilyen ma fogadná, híd pesti hídfője is nagy átalakuláson ment keresztül a XX. század első felében. Ha a hídról lefelé jövet jobbra fordult az ember, nem szállodák sorát láthatta, hanem klasszicista palotasort. A teret akkor még Kirakodó térnek hívták, itt állt a Hild József tervezte, 1828-ban felépült Pesti Gabonacsarnok, azaz a Lloyd palota. Ez volt a kor legszebb klasszicista palotája. Az épület több funkciót is ellátott egyszerre, története során működött itt szállítmányozási vállalat, nyomda és lapkiadó, kávéház majd porcelánüzlet, bank, kaszinó, párt, sőt, itt alapították meg az első pesti tőzsdét 1854-ben. 1914-ben tervezték a bontását, hogy egy még nagyobb épület kerüljön a helyére, ám az első világháború ezt megakadályozta. Az épület sorsát végül – a Budai Takarékpénztárhoz hasonlóan – a második világháború pusztítása pecsételte meg. Az épület tetőszerkezete leégett, bár a falak szinte sértetlenek maradtak, végül az egész épületet lebontották. Az épületből egy darab oszlopfő maradt, ezt a Kiscelli Múzeum őrzi. A klasszicista műremek helyén ma a Sofitel Budapest szálloda áll.

Deák Ferenc tér átalakulása

Deák-tér Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-NDKicsit beljebb haladunk a városba. Ahogy azt Klösz György 1890-es felvételén is láthatjuk, az általunk ismert Deák tér egykoron teljesen más képet mutatott. Bár az utcahálózat segít a tér beazonosításában, az épületek már kevésbé. A tér sarkán, az Erzsébet tér melletti épület az Adria biztosító épülete, mely a világháború és némi átalakítás után a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak adott otthont. Ma a The Ritz-Carlton hotelként üzemel (korábban Le Meridien). A Deák Ferenc utca másik oldalán álló épület sem emlékeztet minket a mai állapotokra, azonban a kép bal szélén látható Evangélikus templom az eredeti. A kép jobb oldalán látható nagy épület a Kemnitzer- ház, vagy Két török-ház (később Wodianer-ház), mely magában foglalta a Marokkó-udvart is. Az 1821-ben épült klasszicista épület tetejére egy évvel később két turbános szobor került, innen is a név. Az épületet a XX. század elején többször is le akarták bontani, végül a második világháborút is sértetlenül megúszta. Mégis, 1950-ben a városvezetés úgy határozott, hogy egybenyitja a Deák teret és az Erzsébet teret és lebontja az ott sorakozó épületeket. Helyükre a ma is látható autóbusz terminál épületét telepítették át az Oktogonról, a hozzá tartozó parkoló helyére tervezték a nyolcvanas évek végén az új Nemzeti Színházat, aminek csak az alapozásához szükséges gödrét sikerült elkészíteni, az építkezés 1998-ban leállt. A gödörrel évekig nem kezdtek semmit, majd ebből épült ki a Gödör nevű művészeti központ, mai nevén Akvárium. Kalandos, ugye?

Nemzeti Színház

De ha már Nemzeti Színház, miért is kellett új helyszín? A Blaha Lujza tér helyén állt épület eredetileg népszínházként jött létre, 1875. október 15-én adták át ünnepélyes keretek közt, ahol Ferenc József király is jelen volt. A korábbi Nemzeti Színház (az épület az Astoria szállóval szemben volt) társulata 1908-ban költözött ebbe az épületbe, ahol 1964-ig dolgozhattak. 1963-ban bontásra ítélik az épületet azzal a sokak által vitatott indokkal, hogy az ott épülő metró statikailag meggyengítené. 1965-ben az épület eltűnik.

Kálvin tér

Kalvin tér, Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-NDNagyobb térátalakítások között további két belvárosi helyszínt is említhetünk. Az egyik ilyen a Kálvin tér, ami a századfordulós Budapest egyik legszebb köztere volt. A felvételen a Kecskeméti utca torkolatánál látható a szecessziós Pintér-bérpalota valamint az Ybl tervezte Geist-ház már a múlté, mindkettő 1945-ben, a világháború pusztítása során sérültek meg, a helyén ma a Mercure hotel áll. A Nemzeti Múzeum mellett látható épület, az Pesti Hazai Első Takarékpénztár eklektikus épülete szintén Ybl mű, szintén a második világháború alatt égett ki, de itt sem volt igazán indokolt az 1947-es ítélet a bontásra.

Régi városház tér

Városház tér, Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-NDAz Erzsébet híd építésekor komoly városrendezési problémákba ütköztek a tervezők. Létesítését 1893-ban rendelték el, azonban a pesti oldalon akadályba ütköztek, így a hídépítés 1898-ig váratott magára, ugyanis ahhoz, hogy a hidat összekössék a mai Kossuth Lajos utcával, választani kellett, hogy az 1842-ben felépült városházát, vagy a Belvárosi plébániatemplomot bontsák el. Végül az előbbit választották. A városház teret is megszüntették, helyette 1917-re fölépült az új piarista rendház és gimnázium. A képen látható Vas-udvar helyén ma az 1995-ben átadott Millenium Center irodaház és bevásárlóközpont áll. A Piarista utcában láthatóak még a régi tér épületei, az egyik ilyen, a 100 éves étterem épülete.

Tabán, egy városrész elbontása

Talán az egyik legnagyobb városrendezés keretében megvalósult bontás a tabáni volt, itt egy egész városrész, egy korábbi önálló település tűnt el. Többnyire 1-2 szintes épületekkel sűrűn beépült negyed a századfordulón vigalmi negyedként is funkcionált. 1933-36 között történt bontási munkálatok egy új városrész felépítése miatt kezdődtek meg, az építkezést azonban a világháború kitörése megakadályozta. A rendezetlen területet a hatvanas években részben parkosították.

KF