Történetek az olimpiáról

Nemsokára újra itt az olimpia, ami sokunk számára nem más, mint izgalom, táskás szemek, a magyar válogatott szerepléséhez időzített napi rutin, olyan esemény amely, jellemzően még a sport iránt kevésbé érdeklődőket is a képernyő elé szegezi. A gyűjteményünkben olyan filmhíradórészletek vannak, amelyek az 1936-os berlini olimpiáról tudósítanak, láthatunk részleteket az 1948-as londoni olimpiáról, Gyarmati Olga győzelméről, aki második aranyérmünket nyerte a versenyen. Vagy böngészhetünk, olimpiai kitűzők és érmeseink tiszteletére kiadott bélyegek között. Emellett olyan olimpikonok relikviáit, érmeit nézhetik meg, mint: Törös Olga tornász, Horváth Zoltán és Szilágyi Áron vívó, vagy Majoros István birkózó. Végül megtudhatjuk, hogy milyen reményeket táplált az olimpia eszméjének felelevenítője, melyik volt a legzűrösebb ötkarikás játék, és hogy mikor volt a magyar válogatott a legeredményesebb.

A béke vagy te, sport

Az olimpia történetét szinte mindenki jól ismeri, de az talán kevésbé ismert, hogy az első újkori olimpiát (1896, Athén) eredetileg 1900-ban rendezték volna, a világkiállítás részeként, ám úgy vélték, a várakozás rontaná a részvételi kedvet, ezért az 1896-os év mellett döntöttek. Ahogy talán az sem köztudott, hogy Hajós Alfréd, híres olimpikonunk, az első helyezésért járó arany helyett, ezüstéremmel térhetett haza, no, nem financiális okok miatt. Ekkor még nem terjedt el az aranyérem használata, ezüstérem járt az első helyezettnek, bronz a második helyért, és babérkoszorú a harmadikként célba érőnek.

stockholm_maraton.jpgBár a görögök úgy vélték, a játékok örök helyszíne Görögország lesz, a NOB másképp döntött. Az olimpiai játékok feltámasztója Pierre de Coubertin, ragaszkodott eredeti elképzeléséhez. Inkább versenyezzenek, mint háborúzzanak az öreg kontinens és a négy földrész lakói, lehetőleg úgy, hogy közben utaznak és megismernek más nemzetet is. (Tudjuk, reménye, hogy az olimpiai játékok világbékét hoznak, nem vált valóra. Három olimpiát sem tudtak megrendezni a világháborúk miatt: az 1916-os játékokat az első-, az 1940-es és az 1944-es nyári és téli játékokat pedig a második világháború miatt.)

A modern olimpia megszületése


A következő helyszín Párizs volt. Az első helyszín, amelyen már nők is versenybe szállhattak és amelyre csak úgy emlékeznek, mint a zűrzavar olimpiája. Ahogy már szó esett róla, ebben az évben rendezték a világkiállítást is, amelynek szervezői, tulajdonképpen mellékeseménnyé minősítették az olimpiát. A visszaemlékezések szerint, akkora volt a káosz, hogy a versenyzőknek maguknak kellett kideríteniük, hol és mikor fognak versenyezni.
Az első modern olimpiát Stockholmban rendezték, új olimpiai stadion épült és olyan technikai újításokat is bevezettek, mint: a gépi időmérés vagy a célfotó.

Magyarország az olimpián

Ami Magyarországot illeti, a stockholmi olimpián, legnagyobb csatáját még a rajt előtt vívta. Napjainkban a megnyitóünnepségen, a sportolók országuk zászlaja és táblája alatt vonulnak be, ám a Monarchia korában ez távolról sem volt egyértelmű. Ferenc József császár ellenezte, hogy Magyarország saját zászlaja alatt vonuljon be. Coubertin szava azonban erősebbnek bizonyult, végül Magyaroroszág és Csehország (Bohémia) is önállóan vonult fel, igaz, az osztrákok mögött. Ami az eredményt illeti: három arany, két ezüst, és 3 bronzéremmel zárta a játékot a magyar csapat, vívóink fölényes győzelmével.

De voltak csonka olimpiák is, az első ilyen, az antwerpeni volt, ahová az első világháború vesztes országait nem hívták meg. Számunkra különösen szomorú, hiszen az 1920. évi nyári olimpiai játékokat, Budapesten tartották volna, ám vesztes országként nem kaphatta meg a rendezés jogát Magyarország, így helyezték át Belgiumba. Természetesen nem ez volt az első alkalom, hogy Budapest neve felmerül lehetséges helyszínként. A MOB (Magyar Olimpiai Bizottság) 2015-ben úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia Budapesten történő megrendezésének megpályázását, melyet azóta a magyar parlament is elfogadott.



Az időrendben következő 1936-os berlini játékokon meggyújtott olimpiai lánggal való futás bár úgy tűnhet, nem ókori hagyomány, a német propagandagépezet adta hozzá az eseményhez. Ezen az eseményen csupán két európai ország, Szovjetunió (Hitler nem hívta meg őket), valamint Spanyolország nem képviseltette magát. 


Zárásképpen, ebben a filmhíradóban, a helsinkiből hazaérkező válogatottunkat láthatjuk, többek között: Papp Lászlót, Puskás Öcsit vagy Hódos Imrét. Az 1952-es helsinki olimpia, mely, a legsikeresebb olimpiánkként él a köztudatba, nem véletlen, hiszen az akkor 16 aranyéremmel visszatért válogatott teljesítményét, azóta sem sikerült túlszárnyalni. Kívánjuk, hogy 2016-ban sikerüljön!