Lebontott emlékek, elvesztett épületek - megyeszékhelyek, kistelepülések

A korábbi cikk folytatásaként a fókuszt a budapesti épületekről és terekről átemelném a megyeszékhelyek és kisebb települések hányattatott sorsú épületeire, amiket ma már nem, vagy nem úgy láthatunk, ahogy azok 25, 50, 100, vagy annál is több éve felépültek. A cikkből kiderül, hogy mire nem emelhetjük fel tekintetünket, ha Győrben járunk, mire ébredtek a kecskemétiek 1911. július 8-án, és egy-egy példán keresztül bemutatásra kerül, hogy mit okozott a II. világháború Budapest határain kívül.

Győr – Fehérvári-kapu és tűztorony

Győr - Tűztorony - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-NDSokan, még talán a győriek egy része sem tud arról, hogy városuk látképének meghatározó eleme, a Városháza tornya honnan örökölte jelenlegi formáját és harangját. A Fehérvári-kapu a régi várfal egyik kapuja volt, az idei évben egy ásatás során megtalált egykori emléktábla szerint jelentős történelmi események zajlottak itt, például 1594-es összecsapás a törökökkel, majd 1809-ben a franciákkal. A kapura 1792-ben építették fel a tűztornyot Tollner Jakab tervei alapján. A torony megépülése kicsivel több mint száz évig szolgálta a várost, bár már 1857-ben felmerült az elbontása. A bontás mellett a következő érvek szóltak: a szűk városkapu a város egyik legforgalmasabb útvonalán akadályozta a gördülékeny közlekedést, valamint a torony szerkezete is romlásnak indult, életveszélyessé vált. Bár az utóbbi állítást több felkért szakértő is cáfolta, miszerint a torony egy nagyobb felújítást követően még sokáig állhatna. Ennek ellenére 1894-ben a városi közgyűlés a bontás mellett döntött. Amikor a döntésnek híre ment a városban, a győriek ragaszkodtak ahhoz, hogy a város jelképének számító torony formája jelenjen meg az újonnan építendő városháza terveiben, így a tervpályázat kiírásakor ez kritériumként szerepelt. A Tűztornyot és a Fehérvári-kaput 1895-ben el is bontották, a harang pedig átkerült az új városháza tornyába.

Amikor nem az ember pusztít

1911. július 8-án riadtan ébredhettek a kecskeméti lakosok. Nagy erejű földrengés rázta meg a térséget éjjel kettőkor. Csodával határos módon senki sem sérült meg, az épületekben viszont annál több kár keletkezett, a Vasárnapi Ujság 1911. július 16-i számában így számolnak be a katasztrófáról: „Kecskemét városában házak ezreit ölte meg, hasította meg halálos sebbel a földindulás katasztrófája, de a hatvanötezer lélekből, a kit ez összeroppantott falak között és szétzúzott tetők alatt ért a veszedelem, úgyszólván egynek se görbült meg haja szála.”

A II. világháború pusztítása

Vasútállomás - Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény, CC BY-NC-ND1847. szeptember 1-én indult meg a forgalom az ország második vasútvonalán, a Pest-Cegléd-Szolnok útvonalon. 10 évvel később adták át a romantikus stílusban épült I. osztályú felvételi épületet, majd a századforduló után, 1907-ben, a növekvő személy- és teherforgalom miatt a Pfaff Ferenc tervezte újabb fogadóépületet, ami a második világháborúig állt. 1944-ben megkezdték a stratégiailag fontosabb épületek bombázását, így a szolnoki vasútállomás elpusztítását is. Az állomást és környékét több mint 800 bombatalálat érte, az épület használhatatlanná vált.

Debrecen - Múltidéző képeslapok, Margit fürdő, 1912 - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-NDSzintén a háború pusztítása pecsételte meg a debreceni Margit-fürdő sorsát. A fürdő 1887 nyarán nyílt meg, fényűző berendezés, gőzfürdők, kádak mellett itt volt a város első, sportolásra is alkalmas medencéje, azonban ez a fényűzés a harcok során a bútorokkal, berendezéssel és freskókkal mind elvesztek. Az épületegyüttes háromnegyede romokban volt, a használható részei először az úttörőket, majd a munkásőrséget szolgálták ki 1967-ig, a teljes bontásig. Ma négyemeletes lakóházak állnak a helyén.

Zsinagógák akkor és most

Szigetvári zsinagóga - Csorba Győző Könyvtár, ©Ingyenes hozzáférésMáshogy, de szintén a második világháborúhoz kapcsolódik az ország több zsinagógájának sorsa. Ebben az esetben elsősorban nem az épületekben keletkezett kár a bontás, vagy átalakítás oka, sokkal inkább az, hogy az épület nem tudta betölteni vallási funkcióit, mert zsidó lakosság eltűnt a településről, őket a háborúban elhurcolták és megölték. Akik pedig túlélték a borzalmakat, többségében nem tértek vissza szülővárosukba. A legtöbb vidéki zsinagóga üresen maradt. Van példa arra, hogy az épületet megtartották, új funkciót adtak neki, mint Szigetváron. Mohácson 1968-ban lebontották a zsinagógát, a helyén könyvtár létesült, vele szemben, az egykori izraelita elemi népiskola helyén a Mártírok kertje állít emléket az áldozatoknak. A székesfehérvári neológ zsinagógát bombatalálat érte, teljesen kiégett, helyén ma egy emlékművet találunk, ahogy a hévízi helyén is. Az egri zsinagógát 1967-ben bontották el, a megüresedett belvárosi területre szállodát építettek fel.

Szélmalmok

Pusztuló szélmalom a malomházzal - Thorma János Múzeum, CC BY-NC-NDAz eltűnt közlekedési funkciójú, rekreációs és szakrális épületek mellett említést kell tennünk a mezőgazdasági épületekről is, ezek közül is a legszebbekről, sok művésznek is ihletet adó a szélmalmokról. Nincs pontos adat arról, hogy mikor jelentek meg az első szélmalmok Magyarország területén, a legkorábbi nyom egy XVI. századi írásos emlékben olvasható a „zelmalom” szó. A következő évszázadokban jobban elterjedtek, 1873-ban már 854 szélmalom működött. A technika változásával és nagyobb malmok megjelenésével háttérbe szorultak, a legtöbb malmot feltehetőleg elbontották, vagy magától összedőlt, ahogy legutóbb idén május 12-én Túrkeve utolsó szélmalma is.

Pécsi magasház

Pécsi Megyei Kórház a Jakováli Hasszán Dzsámijával - Csorba Győző Könyvtár, ©Ingyenes hozzáférésHa már aktualitás és eltűnő épületek, akkor nem mehetünk el szó nélkül a pécsi magasház története és jelenleg is folyó bontási munkálatai mellett. Az építési munkálatok 1974-ben kezdődtek és ’76-ban már át is adták a 25 emeletes, 84 méter magas, 250 lakásos panelházat, azonban az építéskor alkalmazott feszített-vasbeton technológia hibái miatt életveszélyessé vált ház lakóit 1989-ben ki kellett költöztetni, azóta többnyire üresen állt. A kétezres évektől kezdve többször tulajdonost cserélt, több funkciót és jövőbeli sorsot álmodtak meg az épületnek, végül 2015-ben megkezdődtek a bontás előkészületei, idén pedig a bontási munkálatok.

KF

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!