Kis budapesti szoborkörút

Kiállításainkban írtunk már budapesti épületekről, lebontottakról és helyükre épültekről, ezúttal a múlt emlékezetét őrző szobrokkal folytatjuk a sort. A magyar emlékműszobrászat legfontosabb alkotói mellett, a szobrok kalandos életéről is szó esik, meglepő, hogy bár a XIX. században virágzott a szobrászat ezen ága, kezdete nem egy szobor elkészültéhez fűződik, hanem egy röpirathoz.

Néreidák vagy Najádok kútja

nereidak.jpgElső állomásunk a régi Pest első szobrászati díszítésű közkútja, amely ma a Ferenciek terén áll. Két korsós női alakot ábrázoló szobor, a néreidákat ábrázolja, akik (magyarban elterjedt szóhasználattal: najádok) a tengerek, források, kutak gondozói a görög mitológiában, így világos és helyénvaló egy közkúton való ábrázolásuk. Az alkotáson dolgozott Uhrl Ferenc szobrászművész és Fessl József kőfaragó mester, a szobor sajnos 1944-ben megsemmisült, de szerencsére újrafaragták és ma is megcsodálhatjuk, ha a 15-ös buszra várunk.

Széchenyi István szobra

A szobor szükségességéről, már 1860. április 10-én, Széchenyi halála után két nappal elvi határozat születik, azonban 1863-ig nem történik semmi. Ekkor lát napvilágot a már említett röpirat „gróf Széchenyi István emléke milyen legyen?" címmel. A kérdést egyébként Ormós Zsigmond, a korszak jeles politikusa, és művészettörténésze teszi fel. (Akinek tanulmányát folytatásokban közölte a Koszorú c. lap) Ezután többfordulós pályázat után végül győztest hirdetnek Engel József szobrászművész személyében. A Lánchíd és az Akadémia szomszédságában álló szobor leleplezéséig 1880-ig kell várni, a szobrász plasztikai, illetve műfaji előkép hiányában, valamint a szoborbizottság, egymásnak is ellentmondó esztétikai és elvi vitái a végtelenségig kitolták a szobor felállításának időpontját.
szechenyiszobor.jpg Végül Széchenyi emlékműve mégis elkészült és közmegelégedésre a mai napig eredeti helyén áll.

Szent István szobor

A pompásan díszített lovon ülő államalapító hatalmas bronzalakját a koronázási-palást fedi, kezében a kettős kereszt, fején a korona, fölötte aranyozott glória. A szobrot 1906-ban a Halászbástya és a Mátyás-templom közötti téren állították fel. A szobrász Stróbl Alajos, akinek ez volt az első jelentős történelmi emlékszobor megbízása, amit elnyert. Az alábbi filmhíradóban egy pillanat erejéig láthatjuk a végeredményt, mely állítólag a szobrászt alkotói válságba sodorta, azonban lenyűgöző voltán ebből a szemlélő mit sem érzékel.



Arany János szobra, Nemzeti Múzeum

A Nemzeti Múzeum bejárata előtt található a háromalakos szobor, melynek fő alakja Arany János, míg a talapzaton jobb oldalon Toldi Miklós, bal oldalon Rozgonyi Piros alakja látható. A szobor szintén Stróbl Alajos munkája, melyről a Vasárnapi Újság is megemlékezett. " [...] Stroblnak szerencséje volt e két mellékalak mintázásában, hogy kitűnő modelljei voltak. Akkortájt mintázta ugyanis Széchenyi Béla gróf leányának, Széchenyi Alice grófnőnek a mellszobrát. A fiatal grófnő azután megengedte a művésznek, hogy Piroska alakjához felhasználja az ő sikerült mellszobrát. Toldi mintázásához pedig a magyar athletikai klub legrobusztusabb bajnokai ültek a művésznek". A szobor ma is eredeti helyén áll.

Millenniumi emlékmű, Hősök tere

Eredetileg felállított galériába kilenc magyar király és öt Habsburg uralkodó bronzalakja került. A szobrokat többek között Zala György,Telcs Ede és Markó Ede készítette. A ma már nem látható Habsburg uralkodók szobrai kétségtelenül több jelentős történelmi eseménynek is szemtanúi lehettek. 
A Tanácsköztársaság idején például vörös drapériával vonták be őket. Később ezek voltak az első szobrok, amiket a proletárhatalom levétetett talapzatukról. Nem döntögetés volt ez, hanem leemelés. Ferenc József alakját azonban a földre emelés után néhány proletár összetörte, Zala Györgynek újra kellett mintáznia. (Az elsőt Füredi Richárd készítette) Az elkészült új Ferenc József azonban ekkor már nem huszáregyenruhában, hanem koronázási palástban állt,  de korona nélkül.
A Tanácsköztársaság bukása, de különösen Trianon után a Millenniumi emlékmű egészen új értelmezést nyert.
Még 1932-ben is ott álltak, amikor a teret elnevezték Hősök terének. Hat évvel később pedig a 34. Eucharisztikus világkongresszusnak is díszletéül szolgáltak. A második világháború azonban nem kegyelmezett a szobroknak sem. A Millenniumi emlékmű bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen, Mária Terézia alakja pedig részben megsemmisült, akinek szobrát ma a Gödöllői kastély parkjában csodálhatjuk meg.
Később kegyvesztetté vált szobrok sorsa jól ismert. A Rákosi-korszakban legszívesebben lerombolták volna az építményt, végül inkább átalakították. A Hősök terén az ötvenes években I. Ferdinánd helyét Bocskai István, III. Károlyét Bethlen Gábor, Mária Teréziáét Thököly Imre, II. Lipótét II. Rákóczi Ferenc, Ferenc Józsefét pedig Kossuth Lajos foglalta el.

Gellért szobor

A szobrot 1904-ben készítette Jankovits Gyula, eredetileg 3 méteresre terveztek, ezt később növelték meg 7 méterre, hogy ne olvadjon bele a hegybe. Gellért püspököt ábrázolja, jobbjában ég felé emelt kereszttel, bal kezét szívén tartva szónokolva, lábánál a megtért vitéz alakjával. A szoborkompozíciót eredetileg arra a helyre tervezték, ahol Gellért püspök vértanúhalált halt a pogány Vata kezei által.

Kossuth Lajos-emlékmű

kossuthszoborcs.jpgAz emlékmű kalandos élete talán a legkevésbé ismert. Az emlékmű Horvay János munkája és 1927-ben avatták fel, bár 2015 óta újra a Parlament előtt látható, több mint 60 évet kellett várnia, hogy visszakerüljön eredeti helyére.
1951-ben ugyanis a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa eltávolíttatta, "mint pesszimista, nem méltó" alkotást. A szobor feldarabolva az Új-Köztemetőbe került. Majd innen szállíttatta el 1959-ben Dombóvár városa, ezzel megmentve az enyészettől. 1972-73-ban került a dombóvári Szigeterdő szép parkjába, már nem egy szoborkompozícióként, hanem megbontva. Az Országgyűlés 2011-ben döntött az Országház környezetének, a Kossuth térnek a rekonstrukciójáról. Ennek alapján az 1944 előtti képzőművészeti arculatot kell visszaállítani, ennek keretében történt a szoborkompozíció újraalkotása is.


 


TÉ 



Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!