Az Oriontól a Közértig

Képzeljük el, hogy 1970-et írunk és villamosra szállunk a Lenin körúton (mai Teréz és Erzsébet körút) egy borongós őszi napon. Egy fárasztó nap után mi lehetne pihentetőbb, mint elsuhanó neonreklámokat, cégéreket figyelni: Röltex, Patyolat, Ofotért, Orion, Közért.
A magyar márkák fejlődéstörténetéről, és a hozzájuk kapcsolódó reklámokról sokan írtak már. Néhányat már rég elfeledtünk, de akad olyan, ami ma is ismerősen cseng. Most összeszedtünk néhányat, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül nosztalgiázhassunk.

A magyar ipar természetesen nem a szocializmus találmánya, az erőszakos iparosítás miatt élhet bennünk a képzet. Holott már korábban is létezett nehézipar, gondoljunk Ózdra vagy Diósgyőrre, de a Zizi és a Fruttit gyártó Stühmer csokoládégyár sem az államosítás után született meg. A híres kozmetikai és vegyipari márka, a Caola pedig egészen a reformkortól számítja történetét. Tény azonban, hogy az 1950-es évek elején, az államosítást követően az ipar gyors ütemben növekedett, nézzük meg mi történt azóta a leghíresebb márkákkal.

Orion

Az Orion túlzás nélkül a magyar elektronikai ipar meghatározó gyára volt. Elődje, az 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár volt. A vállalat legfontosabb terméke; a rádiója már a második világháború előtt nemzetközi hírnévvel bírt. Az Orion fejlesztette ki és kezdte gyártani az első hazai tévéket és nem meglepő módon itt készült el 1968-ban az első magyar színestévé is. A rendszerváltás után nehéz helyzetbe került, ellene csődeljárás is indult. A cég a szingapúri Thakral Csoport tulajdonában van 1997 óta.

Tungsram

Tungsram - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum , CC BY-NC-NDEgger Bernát távírógépgyártó műhelye 1896-ban alakult Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-vé. 1912-től használták a Tungsram márkanevet. A társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Bródy Imre fizikus is, akinek a kutatásai eredményezték a lámpabura kriptonnal történő megtöltését, ami forradalmasította az izzólámpagyártást. A Tungsram izzók reklámfilmjét Macskássy Gyula készítette. Szerencsénk, hogy nemcsak ez, hanem az Orion Rádió Vállalat számára készült film kópiája is fennmaradt.

Gelka

1960-ban jött létre a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat, közismert nevén a Gelka. Feladata volt, hogy az addig szétszórtan működő gyári márkaszervizek helyett országos vállalatként végezze el az elektromos berendezések javítását. Fénykorában, a nyolcvanas években nyolcezer főt foglalkoztatott. A cég szolgáltatási diszpécserközpontját a 333-333-as számon lehetett hívni, ami a korszakban egyedülállónak számított, bár a vállalat gyakori szereplője volt a korabeli rádiókabaréknak, vicclapoknak, ne legyünk igazságtalanok, mindig voltak elégedetlen ügyfelek.

BRG

Vagyis a Budapesti Rádiótechnikai Gyár az 1953-ban alapított Vörös Szikra Gyár utóda, melynek legfőbb termékei: URH rádiótelefonok, magnetofonok, diktafonok és számítástechnikai eszközök voltak. A gyárban dolgozó Jánosi Marcell dolgozta ki a világ első kazettásfloppyját; az MCD-1-et, amelyet Ózdon, a Digitális Erőmű kiállításán láthatunk.

Patyolat

A szolnoki "Patyolat" Vállalat hirdetése - 	Ismeretlen jogtulaj., Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény, CC BY-NC-NDA Patyolat a szocializmus egyik szimbóluma volt. A teljes foglalkoztatás jegyében, a dolgozó nők munkájának könnyítésére alapították a Patyolat Mosoda és Vegytisztító Nemzeti Vállalatot. A nők munkába állítása mellett a korszak lakásviszonyai miatt is szükség volt a vállalatra, hiszen a szoba-konyhák, társbérletek alkalmatlanok voltak az otthoni mosásra, szárításra. A korábbi Patyolat leányvállalatok közül a Harmat Textiltisztító Kft. a Patyolatot márkanévként használja.

Mirelite

Ami az élelmiszeripart illeti, a Márka üdítő mellett (a Bambival, vagy a Leóval ellentétben) több helyen most is lehet kapni Mirelite termékeit. Neve a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság Elite elnevezésből állt össze mozaikszóvá, amely a köznyelvbe is átvándorolt, ma mindent mirelitnek hívunk, ami fagyasztott. 1998-ban felszámolási eljárás indult ellene, de megmaradt, a márka MIRELITE MIRSA Zrt. néven él tovább.

Közért

A Közért 1948 óta mind a mai napig élelmiszerboltot jelent a budapestieknek, de kevesen tudják, hogy valójában a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevének rövidítése. A Közért jogelődje a Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme volt. A községi boltokban forgalmazott árucikkek olcsóbbak voltak, így próbálták leszorítani az árakat. A privatizáció idején már több, mint 1500 üzlet látta el a vásárlókat, amelyek végül a Spar-hálózat részeként működnek tovább.

Napjainkban talán már nem dübörög olyan hévvel a retró láz, de mindennapi vásárlásaink során még mindig találkozhatunk a Márka üdítővel, vagy a Tomi-mosóporral, a 2000-es évek végén állítólag újra felbukkant a Bambi is. Harisnyáért továbbra is az Aranypókba, méteráruért a Röltexbe, szemüvegért pedig az Ofotértba járunk.