Több, mint 77 magyar népmese

Ki ne emlékezne az autentikus virágmotívumokat daloló kismadárra, a Kaláka dallamokra és furulyaszóra a főcímben, Szabó Gyula mesemondó hangjára és az „én mesémre”, amely mindig tovább tartott volna, ha nem lett volna vége a 6-8 perces játékidőnek?

A papucsszaggató kisasszonyok, Magyar népmesék VI. sorozat, forgatókönyv és figuratervek (2002) - Kecskemétfilm Kft., CC BY-NC-ND

A Magyar népmesék első sorozata 1977-ben indult útjára és 2011-ben készült el az utolsó, 8-ik sorozat, összesen 100 résszel. Generációk számára mutatott be klasszikus magyar népi elbeszéléseket, olykor az Esti mese és a TV Maci felvezetésében, míg máskor gyerekcsatornák műsorában. A történetek különlegességét és évtizedeken át tartó sikerét főként a furfangos mesék ötletgazdag, szellemes megoldásokkal tarkított képi világba helyezése eredményezte. Ezen kívül a mesék jellemzője, hogy különböző tájegységek népművészetéből meríti képi megoldásait, jellegzetes figuraábrázolásait.

Jankovics Marcell mellett, aki a rajzfilmek egy részének forgatókönyveit is jegyzi, illetve tervezőként és szakértőként is közreműködött a rajzfilmek készítésénél, Horváth Mária és Nagy Lajos rendezték a mesék nagy részét. Az eredeti ötlet Mikulás Ferencé, aki a legtöbb epizódnak producere is volt. Az első három sorozat dramaturgja Bálint Ágnes volt, akinek Mazsolát és Frakkot is köszönhetjük.

A 10. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és a 7. Európai Nemzetközi Animációs Játékfilm Fesztivál kétnyelvű programfüzete (2011) - Kecskemétfilm Kft., CC BY-NC-ND

Forrásként eredeti népmesegyűjtéseket használtak föl az alkotók a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának segítségével. Az első epizódokban népi mesemondók: Kóka Rozália, Hrotkó Károly hangján hallhatjuk a történeteket. Később színművészek is megszólalnak narrátorként, többek között Tolnay Klári, Molnár Piroska, Avar István és Szabó Gyula, aki a 3. sorozattól, összesen 88 részben kizárólagos és emblematikus hangja a népmeséknek. Szabó Gyulát 2005-ben a kecskeméti Animációs filmfesztiválon életmű-díjjal tüntették ki mesélői munkásságáért. Az alkotások az egykori Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermében keltek életre, majd 1995-től, az 5. sorozattól a Kecskemétfilm Kft. munkatársai keze alatt folytatódott a rajzfilmek készítése. A Kecskemétfilm Kft. nevéhez fűződnek a Vízipók-csodapók és a Leo és Fred animációs sorozatok is.

Aki felelevenítené gyermekkori emlékeit, vagy a klasszikus történeteket az utókor épülésére szánná, a Magyar népmesék weboldalán egytől-egyig megtalálja azokat, és ezenkívül egyéb érdekességeket olvashat a kezdetekről, a készítőkről vagy a forrásul szolgáló népmesei gyűjtésről. Emellett mp3 formátumban letölthető a Kaláka-féle főcímdal, illetve kifestőként kinyomtatható egy-egy karakter.

Hetet egy csapásra, Magyar népmesék VI. sorozat, forgatókönyv (2002) - Kecskemétfilm Kft., CC BY-NC-ND

A rajzfilmek elismertségét fémjelzi, hogy a magyar filmes események mellett nemzetközi animációs filmfesztiválokon egyaránt bemutatásra kerültek. A sorozat az IMDb-n 10-ből 9-es pontszámot kapott a felhasználóktól. A Magyar népmeséket Európa-szerte, sőt Japánban, Kínában, Ausztráliában és az USA-ban a televíziók is műsorra tűzték. Immár pedig bármikor, bárhonnan elérhető: az Europeana, az Európai Digitális Könyvtár oldalán is felfedezhetők és megismerhetők a magyar népmesekincs gazdagságából merítő bájos-furmányos történetek. Aki nem hiszi, járjon utána…

TEJ

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!