Vigadó Budán

Manapság az Akváriumba, vájt fülűek a Zeneakadémiára járnak koncertre, de hova járt a XIX. század embere, ha szórakozni, koncertet hallgatni vágyott? Pesten a már 1833 óta működő Redoute-ba, a pesti Vigadó elődjébe, vagy a Hungária szállóba. Bár a Vigadó többféle célt is szolgált; jótékonysági bálokat, ünnepi fogadásokat rendeztek, mégiscsak Pesten volt. Ezt az önérzetes budai polgárok igen nehezményeztek, hiszen a közlekedés, különösen télen, se gyors se kényelmes nem volt. 

1894-ben a főváros úgy döntött, hogy a régi katonai létesítményeket újrahasznosítja, a Fő utca, Corvin tér és Iskola utca sarkán álló katonai raktárépületet pedig a Budai Vigadó számára jelöli ki.
Az építkezés csak 1898 tavaszán kezdődött, de 1899 őszén már a belső munkák folytak. Az épületet majdnem 117 éve, 1900. január 30-án nyitották meg a nagyközönség előtt, melyről a Vasárnapi Újság így emlékezett meg.
Régi óhajtása már a budaiaknak, hogy a fővá­ros budai részén is legyen egy vigadó, hogy a társasélethez nekik is legyen meg a központjuk, a hol összejöveteleiket, mulatságaikat rendezhessék. Január 30-ikán délelőtt vette át a budai Vigadó palotáját a főváros nevében Halmos János polgármester, este volt aztán az ünnepélyes megnyitás, jókedvű bállal, mely a Duna mindkét oldalának társaságát egybehozta a szép termekbe."

vigado_anno

Maga az épület viszonylag egyszerű külsejét pompás szecessziós belső díszítés kompenzálta. A lépcsők mellett lámpák százai világítottak; a belső falakat halványzöldre festették. A ház belső stukkódíszeit a Matscheko és Schroedl cég szállította. A régi fényképeken is látszik, hogy az épület sarkán kávéház volt, amelynek első bérlője Bauer Ignácz. Az első szinten egy 350 négyzetméteres díszterem is helyet kapott. A bálok megrendezésére kitűnően alkalmas termet 270 izzó és 3 óriás ívlámpa világította be. Falfelületein hatalmas tükröket, valamint Pauli Erik „Az est” és „A reggel” című falfestményeit helyezték el. A felsőbb szinteken négy magánlakás is kialakításra került, bár ezek sokáig nem találtak bérlőre, ahogy a leendő kávéház és a vendéglő iránt sem volt nagy az érdeklődés. Ezek mellett működött a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal. 
A báltermet később 306 férőhelyes színházteremmé alakították. Sokáig ez a színház adott otthont a Magyar Állami Népi Együttes előadásainak, akik évente több mint 120 alkalommal léptek fel itt. A Vigadóban kapott helyett a Nemzeti Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza
Az épületnek korábban csak a külső rekonstrukciója készült el, az is tíz éve, így elérkezett az idő a belső megújulásra. A jelenleg is tartó felújítás során megerősítik az alapozást, a tartószerkezetet, valamint a tetőszerkezetet is, amelyet a a második világháborús bombatalálat óta, csak ideiglenesen javítottak meg - azbesztpanelekkel. 
Emellett új funkciókkal is bővül az épület, hiszen próbatermet kapnak a táncosok, a belső átriumot befedik, a színházterem visszanyeri eredeti báltermi funkcióját. A beruházás jövő tavaszra készül el, de ezek után nem lehet panasz, hiszen Budának is lesz méltó Vigadója!

vigado

 A Vigadó nemcsak mulatságok rendezésében jeleskedett, népszerűsége okán társadalmi célokat is szolgált. Az alábbi híradórészlet egy korabeli jótékonysági gyermekbálról tudósít.

Az Állami Népi Együttes otthonából c. 1954-es híradórészletben az együttes műsorából láthatunk egy rövid részletet.

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!