Piacolás

A piacon zajló eleven élet, az ingerlő illatok, a zöldség és gyümölcshalmok vagy magával ragadnak vagy elriasztanak. Jól megfér ebben a kavalkádban a szaftos pletyka a krumpli piaci árával, úgy, ahogy kofák összetéveszthetetlen hangja a sorok között alkudozó, szagolgató és apróságokat elcsenő alakokkal. Válogatásunkban nemcsak budapesti, vidéki piacok is feltűnnek, a legendás Nagycsarnoktól a pécsi Vásárcsarnokig.

Rövid piactörténelem - Szabadtéri piacok

Korabeli piacokat jellemzően templomok közelében vagy folyók partján kell keresnünk. Az árusításra a legkézenfekvőbb helyszín a kirakodás helye volt, ezért rendszerint ott helyben folyt a vásár, például folyóparton. Ilyen volt a Ferenc József rakparti piac is, bár találóbb volt a Kirakodó tér vagy Rakpiac elnevezés. Korabeli leírások szerint a Rakpiactól a Belvárosi templomig valóságos vásári kavalkád fogadta a Duna-parton járókat.

ferenczjozsefMivel a templomok melletti terek egyfajta településközpontként is funkcionáltak, ezért jelentős eseményeknek adtak otthont. Maga a piac szó is az olasz piazza-ból (‘tér’) eredeztethető, és eredeti jelentése is azt mutatja, hogy a város főterén meghatározott napokon árusíthattak. Erre utalnak városneveink, melyek a hét valamelyik hétköznapjából származnak, mint Csíkszereda vagy Szombathely. 

Az egyik legrégebbi a várban található Dísz téri vásár már a középkorban élelmiszerpiacként működött, meg vesztőhelyként, de ezt írjuk a tér elhelyezkedésének számlájára. Hasonlóan jelentős volt a régi Tabán, pontosabban Rácváros híres piaca a Döbrentei téren. Itt korábban két templom uralta a teret, sajnos a szerb ortodox templom ma már nem áll, a második világháború után lebontották. 
Később specializálódtak, így létrejöttek a tematikus piacok; gyümölcspiac a Petőfi téren, szénapiac a Kálvin téren, halpiac a Hal téren, amelyet az Erzsébet híd építésekor, a régi Belváros átalakításakor bontották el, nagyjából a mai Irányi utca és Belgrád rakpart sarkán lehetett. Vidéken például Szegeden a paprikapiac, vagy a miskolci Búza téri piac, ahol sejthetően terményvásárt tartottak.
Beszélőnevű utcanevekből nemcsak a fővárosi piacokra asszociálhatunk, ott van Debrecen főutcája a Piac utca, ami a Nagytemplom előtt tartott piacról kapta nevét, vagy a szolnoki Piac tér, ma Kossuth tér. 

Város(sz)építés - Födött piaczok

Piac a Döbrentei téren Budapest, 1906 -  Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND1867-ben a Kiegyezés éve után hazánk jelentős gazdasági, ipari, és társadalmi fejlődésen ment keresztül. Budapest megszületése után, nemcsak új városrészek jöttek létre, hanem hidak, kulturális épületek, egyszóval minden, ami hozzájárult a pezsgő városi léthez. Ebben a vitathatatlanul termékeny időszakban a városatyák elérkezettnek látták az időt, hogy a már akkor is zsúfolt belvárost olyan piacokkal lássák el, amelyek illenek az átalakuló városképbe és egyben kielégítik a lakók igényeit. Ennek okán vásárcsarnokokkal kívánták felváltani a korábban mindenféle szabályozás nélkül működő szabadtéri piacokat. Egyből öt ilyen vásárcsarnok építésére írtak ki pályázatot, ilyen volt a Fővám téri, a Rákóczi téri, a Klauzál téri, a Hunyadi téri, és a Hold utcai piac. A csarnokok nagyjából egy időben 1897-re készültek el.

Központi vásárcsarnok, a legendás

NagycsarnokAz idén 120 éves Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlyhoz, Budapest első polgármesteréhez kötődik. A piac nemcsak korában számított modernnek. Pecz Samu műegyetemi tanár tervei alapján készült. Pecz nevéhez több híres épület is fűződik, ilyen a Magyar Országos Levéltár, a Műegyetemi könyvtár épülete vagy a Szilágyi Dezső téri templom. A csarnok a magyarországi historizmus egyik legszebb alkotása, a bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt pedig a pécsi Zsolnay-gyár épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete mintegy 10 000 négyzetméter, de ne feledkezzünk meg az óriási acél tetőszerkezetről sem, amelyet a Waagner és a Schlick gyár készített. Nem véletlen, hogy itt jött létre Pest egyik legjelentősebb piactere, a Dunán szállított árukat itt vámolták el, fővámház is működött a parton, innen a tér elnevezése is. Az első időkben saját vasúti rakodóvágánya is volt és a felszín alatt folyosó kötötte össze a dunai rakparttal, ezt később szemétszállításra használták.
A Fővám téri vagy Központi csarnok, nemcsak a nagybevásárlásra alkalmas helyszín, kedvelt turista célpont, olyannyira híres, hogy állítólag Lady Diana is itt tett szert az elmaradhatatlan szuvenírre, a fokhagymafüzérre.

Kerületi csarnokok

KF_14_301A kijelölt kerületi csarnokok helyén korábban is piacok működtek, a Hold utcain bizonyosan. A csarnokok közül mind működik, bár többnek igen kalandosan alakult a sorsa. A Rákóczi téri csarnok ismeretlen okból, 1988-ban leégett, de később újjáépítették. A Klauzál téri helyén pedig eredetileg az István téri Színház működött, amikor az 1874-ben megsemmisült, a helyére épült a piac, érdekesség, hogy a csarnokban, elkülönített helyen kóser élelmiszer is kapható volt, az épület az idők során meglehetősen rossz állapotba került, 2015-ben újították fel. Nem ilyen szerencsés a Hunyadi téri csarnok, amelynek rekonstrukciójára azóta sem került sor, sajnos a szocializmus idején a belső térben sok otromba beépítés történt, téglatornyok, alumínium hullámlemezzel burkolt pavilonok, ugyanakkor a belső csarnok ma is lenyűgöző.

KGST, Zsibi, lomi

Vásárcsarnok - 	Csorba Győző Könyvtár, © Ingyenes hozzáférésA piacokon a szocialista városrendezés is nyomot hagyott. Több városban a kor divatjának megfelelő csarnokok épültek, amelyek akkor igen modernnek számítottak és olyanok is akadnak, amelyek ma is ezen alakjukat őrzik, ilyen a pécsi Vásárcsarnok. A pécsi vásár kezdetben a Fő téren - mai Széchenyi tér - működött, de ahogy nőtt a város, az igények is nőttek. Így épült meg a ma is működő Vásárcsarnok. A csarnok sorsa idén jutott fordulópontra, reméljük, hamarosan megszépül!
De ne feledkezzünk meg ezen időszak emblematikus termékéről az ún. KGST-piacról, amely ma is működik Nyíregyházán, és nevével ellentétben nemcsak a volt szocialista országok árulják portékáik, különösmódon épp akkor kezdett föllendülni, amikor 1991-ben az eredeti KGST együttműködés megszűnt.
Vagy ki ne ismerné a Józsefvárosi ócskapiacot vagy a korábban Pecsában működő bolhapiacot? Ma már akár garázsvásárt is csinálhatunk, ha meg akarunk válni kidobásra ítélt háztartási kütyüinktől, nagyi régi mozsarától vagy gyerekként féltve őrzött kártyáinktól. Bárki megtalálhatja a hozzá leginkább illőt, lehet az; őstermelői, kultúrzsibi, kézműves, vagy biopiac.