Üdítő - vizes történelem

Magyarország gazdag vízkészlete legendás. Hiszen nemcsak megmártózhatunk vizeinkben, hanem fogyaszthatjuk is azokat. Most nem csupán jótékony hatású ásványvizeink, hanem a szódavíz, leánykori nevén szikvíz, valamint a szocialista ipar üdítőital-történelmébe is betekintünk.

Az ásványvizek és jótékony hatásuk felfedezése egybeesik a fürdőkultúra kialakulásával. Már a XVIII. században kísérletet tettek arra, hogy vegyelemezzék a gyógyító vizeket. Mária Terézia kötelezte a városi orvosokat a területükön levő ásványvizek összeírására és kémiai elemzésére.
Az ásványvíz meghatározása szerint, olyan víz, mely az ivóvízzel azonos beszerzési helyről, általában védett artézi kútból, vagy forrásból származik. A fentieknek köszönhetően a hazai vezetékes ivóvizek egy része ásványvíznek, nagyobb része forrásvíznek minősül, amilyen például a Tettyei forrásvíz.
Számolócédula. Pécsi Tettye forrás - 	Terleczky József, CC BY-NC-NDA Tettye karsztforrása évszázadok óta kiváló minőségű ivóvízzel és közvetve sörrel látja el a környéken élőket. 1892 óta pedig Pécs vízhálózatába vezetve is elérhető, ennek ellenére a tettyei vizet az 1910-es évektől kezdve csaknem 40 éven át palackozták. A Pécsi Tettyei Forrás Üdítő és Borvíz néven forgalmazott, szénsavval telített palackok nem hiányozhattak a pécsi otthonok és vendéglők asztalairól, népszerűségéhez bizonyára az alábbi számolócédulán is olvasható jelmondata is hozzájárult: "Óvszer fertőző betegségek ellen".
Számolócédula. Előpataki elsőrendű gyógyvíz - 	Terleczky József, CC BY-NC-NDA számolócédula, a 19. század utolsó harmadában jelent meg. Fénykorát a századforduló idején élte elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Ez a képes papírszelet elsősorban reklámként funkcionált, bár a hátoldalán számolni is lehetett. A korszakra jellemző, hogy szinte megszámlálhatatlan mennyiségben nyomtatták különböző áruk és szolgáltatások bemutatására.

Galériánkban szerepel a ma is népszerű Kékkúti Theodóra reklámja is.  A kékkúti víz először egy 1800-as évek elején készített térképre kerül feljegyzésre, savanyú víz megjegyzéssel. A legenda szerint a víz Theodóra bizánci császárné kedvenc itala volt, erről meggyőződni nem tudunk. Az biztos, hogy kezdetben Kékkúti Anna-forrás víz néven kezdték palackozni. Később, a forrás új tulajdonosa megtartva az eredeti nevet új címkét és látványos plakátot készíttetett az üzlet fellendítése érdekében, nem hiába. Innen számítva egyre népszerűbbé vált, az 1912. évi párizsi és londoni egészségügyi kiállításon aranyéremmel jutalmazták. Leírása szerint páratlan gyógyhatású, a legkülönbözőbb gyulladásos megbetegedésekre ajánlják.

Mohai Ágnes-forrás gyógyvíz üvegpalack 1880 - 	Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-NDA híres "mohai Ágnes víz", nemcsak Kispál és a Borz rajongóknak csenghet ismerősen, első ismert vegyelemzése 1810-ben készült kémiai összetétel alapján vasas savanyúvízként hivatkoznak rá. A korabeli leírások alapján használ a máj- és az érrendszer betegségekben szenvedőknek. Érdekesség, hogy bár ásványvizeink és forrásvizeink többsége - a borvizek kivételével - természetes módon tör a felszínre, már a kezdetektől szénsavval dúsítjuk azokat.  A szénsavas víz vagy szikvíz elterjedését Jedlik Ányosnak köszönhetjük, - és a fröccsét - a bencés szerzetes már 1826-ban kísérletezett mesterséges szénsavas vízzel. Az ő nevéhez fűződik a szikvíz olcsó nagyüzemi gyártása is. A szódavíz gyártásának és házhoz szállításának hagyománya volt hazánkban, egészen az 1950-es évekig zavartanul folyt a gyártás, amikor államosították az üzemeket.

Ekkor új szereplő lépett a hazai üdítőipar színére, a Hazai Szikvízüzemben először 1947-ben kezdték palackozni a Bambit. Az üdítő olyan szénsavas ital volt, mely szintetikus alapanyagokból készült, narancs jellegű ízesítéssel és színnel. A jellegzetes narancsíz helyett sokan csak a kátrányéra emlékeznek, ami a felhasznált narancsolaj megromlása miatt lehetett. A Bambi mellett megjelent a Sztár, az Utas üdítő, az Erdei Bambi, a Traubisoda és a Márka. Ez a viszonylagos "egyeduralom" az üdítőpiacon nem tarthatott sokáig, 1968-ban a Kőbányai Likőrgyár gyártósorán először a Coca-Cola előállítása kezdődött meg, egy évvel később a konkurens Pepsi is megérkezett. Ironikus, hogy az ikonikus Bambi végét végül a Pepsi hozta el.
A 2000-es években a retróláz az üdítőgyártáshoz is elért, és újra forgalmazni kezdték a Bambit, de a Márka és a Traubisoda is újra a polcokra került, utóbbiak azóta is kaphatók. A Bambi azóta lappangó márkaként néhány helyen - Ibolya espresso - elérhető, ezért most is ideillő a mondás: Ennyi, meg egy Bambi.