Egy kis sörgyári capriccio

A nyári melegben nincs is jobb annál, mint meginni egy korsó hideg sört kedvenc teraszunkon. Bár hazánk inkább bor-, mint sörtermelő, négy történelmi sörgyárunk is van, amelyekben évente több mint 6 millió hektoliter sört főznek. Vegyünk kezünkbe egy üveggel kedvenc komlós, kesernyés nedűnkből, és vizsgáljuk meg – egy apró kitekintéssel – kis magyar sörtörténelmünket e négy gyár mentén haladva.

Ex libris Elisabeth Zapff LrimmitschauMielőtt a hazai seriparra térnénk ki, érdemes megjegyezni, hogy a legrégebbi sörfogyasztásra utaló emlék a Nílus völgyéből került elő, a mai Szudán területén egy közel 7000 éves edény formájában, benne sörmaradványokkal. A sör ebben az időben valóban a manapság sokat hivatkozott „folyékony kenyér” volt, hiszen az árpakenyeret vízbe áztatták, majd erjesztették és ízesítették – szűrt és szűretlen formában egyaránt fogyasztották. Az ital olyan népszerűségre tett szert, hogy Mezopotámiában, Hammurapi törvényei már rögzítették a minőségi kritériumokat. Később, a római provinciákban egyre terjedt az erjesztett árpalé alapú sör – ekkoriban hiányzott belőle a komló. A monda szerint középkori szerzetesek adták hozzá elsőként ízesítés gyanánt. A kolostorokban egyébként népszerű ital volt, ugyanis a barátok böjt alatt folyadékot vehettek magukhoz, a sör pedig enyhítette a böjt nehézségeit. A középkort követően következett a tömeges sörfőzés időszaka, a céhekből főzdék, majd gyárak alakultak. Magyarországon az első írásos emlék 1152-ből említi a sörözés szokását.

katonak_149208.jpg

Hazánk egyik legrégibb múltra visszatekintő főzdéje a Pécsi Sörfőzde. Pécsett a sörfőzés a 14. században kezdődött, már ekkor a Mecsek vize volt az egyik fő alapanyag. A sörnek a történelem folyamán többször is szerepe volt a járványok megfékezésében, ugyanis biztonságosabb – és ízletesebb – volt, mint a forratlan kútvíz. Pécsett a törökök kiűzése utáni évtizedek, ill. a későbbi pestisjárvány időszaka volt ebből a szempontból kritikus. 1702-ben I. Lipót engedélyezte, hogy a sör akója után szedett adóból a helyi ispotályt támogassa a város. A városi sörfőzdéből 1848-ban alapított gyárat Hirschfeld Sámuel. 1911-től Pannónia Sörfőző Rt. néven működött tovább a sörgyár, majd 1993-tól osztrák tulajdonba került, az Ottakringer-Wenckheim Társaság vásárolta meg. Leghíresebb termékei a Szalon vagy a Pécsi Sör – ez utóbbi 1923-as recept szerint készül főként malátából, komlóból és mecseki karsztvízből.

dreher_antal_serfozdei_326038.jpg

A kőbányai Dreher Sörgyárak Zrt. is történelmi múlttal rendelkezik és az egyik legnagyobb sörgyártó hazánkban. Itt összehasonlításként megemlítendő, hogy Budapesten a legrégebbi dokumentált sörfőzde vagy „sernevelde”, az Első Pesti Serfőző Ház 1687-ben kezdte meg működését a bajor Proberger Jakab jóvoltából (természetesen már a 17. században is népszerű elfoglaltság volt, főként házi sörfőzés formájában, ill. uradalmakban; az 1843. Évi Pesti Serrend-tartás pedig kimondja, hogy servám ellenében bárki, feltételek nélkül főzhet sört). De vissza a Dreherekhez: Franz Anton Dreher volt a sörfőző dinasztia alapítója, 1796-ban ő vette meg a Klein-Schwechati Városi Serházat. Fia vitte tovább az apai örökséget, idősebb Dreher Antal, a későbbi „sörkirály” külföldi tanulmányútjaival tapasztalatokra, új receptekre, új technikákra tett szert, majd 1862-ben fölvásárolta nagy riválisa, Schmidt Péter által 1854-ben létrehozott Kőbányai Serfőző Társaságot – ezzel megalapította a Dreher Sörgyárat. Schmidt egyébként egy remek sört kísérletezett ki, a kőbányai pincékben ászokolt (utóerjesztett) és kőbányai kútvízből készült „lagerbiert” – erre figyelt föl Dreher. A sörfőzés napjainkban az 1854-ben emelt, ipartörténeti érdekességként említhető épületben is folyik – gyárlátogatás keretében meg is csodálhatjuk.

Első Magyar Részvény Serfőzde, fénykép - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

Miután fia, ifj. Dreher Antal átvette a gyár igazgatását, a Dreher Magyarország legnagyobb sörgyárává nőtte ki magát, és még csak 1890-et írunk (ezzel egy időben a kisebb üzemek folyamatosan csődöltek be). Az utolsó Dreher sörgyáros, Dreher Jenő előbb részvénytársasággá, majd független magyar céggé alakította a gyárat, később a vetélytárs főzdéket folyamatosan magába olvasztva terjeszkedett: 1933-ban az immár Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. néven működő gyár a sörpiac közel 70%-át birtokolta (a Haggenmacher is söriparos család volt, a Dreherekkel házasság útján kerültek kapcsolatba). A Dreher az egész világon ismert sörmárka lett Afrikától kezdve Ázsiáig. Az 1948-as államosítás azonban felszámolta a család magyarországi vagyonát, a grandiózus cég pedig beolvasztásra került. A Dreherek leszármazottai felhagytak a sörgyártással, a gyár sem viselhette a család nevét az 1990-es évekig, azóta azonban ismét Dreher Sörgyárak Zrt. néven működik. 1993-tól 2016-ig a gyár a dél-afrikai és amerikai fúzióból létrejött SABMiller, a világ második legnagyobb sörgyártó cége keretein belül üzemelt. Nevezetes termékei: a Dreher Classic, melynek alapjául idősebb Dreher Antal receptje szolgált, és amely anno aranyérmet szerzet az 1900-as Párizsi Világkiállításon, ill. az Arany Ászok, a Kozel, a Kőbányai Sör.

Söröskocsi a soproni Pannónia Szálló előtt, fénykép (1975) - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

Az ismertebb nevén Soproni sörgyárat (napjainkban Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.), avagy az Első Soproni Serfőzde és Malátagyárat 1895-ben hozták létre brünni kereskedők. Sopronban közel ötszáz éves múltra tekint vissza a sörkultúra, a feljegyzések szerint már 1523-ban szabályozták a sörkimérést: este 8 után tilos volt a csapolás. De kanyarodjunk vissza a 20. századhoz: 1902-ben kereskedelmi forgalomba kerültek a Soproni termékek, népszerűségük egyre nőtt. A század közepén azonban ez a gyár sem kerülhette el az államosítást. Több mint 30 év múlva kapta vissza önállóságát, sőt, a nyolcvanas évektől számos külföldi licencet is megvásárolt (Steffl, Gösser). 1997-ben egyesült a martfűi Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt.-vel, 2003-tól a holland Heineken csoport tagja. A Heineken Hungária egyébként nagy hangsúlyt helyez a környezettudatos termelésre, mindkét magyarországi gyárban például korszerű, fenntartható technológiákat valósítottak meg. Saját szennyvízkezelő rendszerrel rendelkeznek: a mezőgazdaság számára felhasználható komposztot, ill. saját energiaszükségleteik kielégítésére biogázt hoznak létre a szennyvíziszapból. A gyár leghíresebb sörei: a Soproni (régebben Soproni Ászok), a Heineken vagy a Zlatý Bažant.

A Borsodi Sörgyár Rt. részvénye 10000 forint értékben, 1991 - Magyar Nemzeti Múzeum, CC BY-NC-ND

A bőcsi Borsodi Sörgyár Zrt. 1973-ban alakult, mivel hazánkban a hatvanas-hetvenes években megugrott a sörfogyasztás, szükség volt egy új sörgyár létesítésére. Ekkor két terméket hoztak forgalomba, a Borsodi Világost és a Kinizsit. Ahogy a többi nagy sörgyár a 20. század második felében, a Borsodi gyár is a Magyar Országos Söripari Vállalat tagja volt. Az elsők voltak, akik megpróbálkoztak az akkor újdonságnak számító alkoholmentes sörrel, a Borsodi Pólóval 1987-ben, illetve a fémdobozos sörrel 1995-ben – sikerrel, azóta mindegyik nagy söripari cég gyártja. A kilencvenes években többször is gazdát cserélt a gyár, jelenleg amerikai-kanadai tulajdonban van. A cég kiemelt jelentőséget tulajdonít a környezettudatos működésnek és a szennyvíztisztításnak, 2006 óta megoldott a szennyvíziszap energetikai hasznosítása a gyártás során. 2011-ben Magyarországon is megindult az ízesített sörök tömeges gyártása, és a Sopronihoz hasonlóan a Borsodi is piacra dobta gyümölcsös sörkínálatát Borsodi Friss néven. Saját termékei (Borsodi, Rákóczi) mellett licenc alapján gyártja a Stella Artois-t és a Beck’s-et, forgalmazza a Staroprament.

Kovács László: Szoció (2004) - Viski Károly Múzeum, © Fizetős hozzáférés

A nagyok mellett természetesen ott vannak a magyar sörpiac kisebb, ám fontos szeletét birtokló kézműves termékek, ill. főzdék; mint például a közönségkedvenc söröket gyártó Fóti Kézműves Sörfőzde vagy a vándorsörfőzésből kerekedett balatonvilágosi Hedon. Óriási a kínálat minden sertípusból, íz- és színvilágból, változó erjesztési eljárással, alkoholtartalommal. Ennek örömére ne adjunk esélyt a vesekőnek és pótoljuk napi B-vitamin, réz-, vas-, cink- és
magnézium-szükségletünket egy pofa jó söritallal.

TEJ

Forrás: people.inf.elte.hu/doauaai/web1/magyarsorok.html