Dr. Bubótól a moákig – madarak madártávlatból

A láthatatlan madarak énekére ébredünk vidéken, az emberhez szelídült galambokat kerülgetjük a városban. Életünk részei, mégis meglepő, hogy a madarak 9900 fajjal az állatvilág egyik legnagyobb osztályát alkotják. Magyarországon ebből 400 faj él. Függünk tőlük, a háziasított fajok húsa és tojása az ember egyik fő tápláléka. A vadon élőket pedig szívesen meglessük egy-egy természetjárás alkalmával. Nézzünk néhány érdekességet e szárnyas lényekről!

heviz_gyogyfurdo_316853.jpgA különböző fajok különböző asszociációkat váltanak ki az emberekből. A magyar kultúrtörténetben a fehér gólya például kedves madár; a Gólya, gólya, gilice kezdetű gyermekversben a magyarok képviselőjeként jelenik meg. A gyermekek már az óvodában megismerik ezt a fajt, az alsó osztályos olvasókönyvekben pedig La Fontaine történetein keresztül elevenítik fel, de Fekete István Keléje is ismerős lehet mindenkinek. Minden év februárjának végén hírértékű, mikor az első gólya eléri Magyarországot. Nem utolsó sorban, a gólya hozza a gyereket az eufemisztikus magyarázat szerint.

uhu_skoflek_207664.jpgA bagollyal inkább a bölcsesség hozható összefüggésbe, hiszen már a görög mitológiában a bölcs Pallasz Athéné egyik állandó jelzője volt a ’bagolyszemű’. Huhogása viszont félelmet vált ki az emberekből; ez a sejtelmesség a boszorkányokkal kapcsolta össze a madarat, balszerencsét, halált jelzett. De akik Micimackón és Dr. Bubón nőttek föl, számukra a bagoly egy kedves, tudálékos tollas jószág. Manapság viszont internetes mém lett belőle, és inkább tartják aranyosnak, emberi reakciókat és arckifejezéseket tulajdonítva neki.

A galamb szimbólum is számos vallásra jellemző, többek között a kereszténységben tölt be fontos szerepet, hiszen a Szentháromságban a Szentlélek galamb formájában kerül ábrázolásra. Illetve az Ószövetségben az olajággal a csőrében megjelenő galambbal üzente meg Isten Noé számára, hogy megbékélt, az özönvíz véget ért. A népi kultúrában a szeretett nő jelképe, a kedvest gyakran emlegetik galambomként, gerliceként; népművészeti tárgyakon is gyakran megjelenik. Az anyaság szimbóluma is – talán ehhez köze van annak, hogy azon kevés madarak közé tartozik, amely begytejjel eteti fiókáit.

darvak_selyemfestmeny_338137.jpgA darunak kiemelt szerepe van a japán mitológiában; mivel egy életre választ magának párt, így a hűség és a béke szimbóluma. A hiedelem szerint, aki 1000 origami darut hajtogat, teljesül a kívánsága. Egy szomorú esemény kapcsán vált ismertté ez a szokás; Sasaki Sadako - a kislány, akinél 9 évvel a Hirosimát ért atomkatasztrófa után leukémiát diagnosztizáltak -, elhatározta, hogy 1000 daru hajtogatása után azt kívánja, hogy le tudja győzni a betegséget. Sajnos nem érte el célját, azonban a papírdaru az atomfegyverek elleni küzdelem és az áldozatok iránti szolidaritás nemzetközi jelképévé vált; még Barack Obama is elkészítette, és ajánlotta egyúttal Hirosima városának.

parak_karoly_tyukokkal_507761.jpgEgy madárraj negatív asszociációkat, archaikus félelmet kelt vagy rossz ómen, a halál előszelét hozza. Például Hitchcock 1963-as Madarak c. filmje, amely részben igaz történeten alapul: a hatvanas évek elején mérgező algától agresszívvá vált, embereket megtámadó madarak ihlették. Emellett emlékezetes lehet Déry Tibor 1971-ben megjelent regénye, a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról elején a vészjósló madárapokalipszis.

A kultúrtörténeti kitekintés után nézzünk néhány biológiai érdekességet a madarakról. Méretük a pár centiméteres kolibritől a 2,5 méter magasságot elérhető struccig rendkívül változatos. Jelen vannak mind a hét kontinensen; földön, levegőben, édes és sós vízben, az óceáni fajok között olyan is előfordul, hogy csak költeni járnak a partra.

A primitív madárszerű dinoszauruszok a jura korban jelentek meg, mint például a sokáig hiányzó láncszemnek tekintett hüllőszerű, ám tollas Archaeopteryx. A valódi madarak megjelenése a kréta korban, 100 millió évvel ezelőtt következett be, túlélték a kréta kor végi tömeges kihalást, és elterjedésük ezután vette kezdetét. Érdekesség, hogy már a jura idején a szárazföldtől elszigetelődött Új-Zélandon a madarak – a mára kihalt, röpképtelen moák – vették át az emlősök híján be nem töltött ökológiai szerepet.

hermann_otto_480920.jpgA madarak agya annak tömegéhez képest rendkívül sok idegsejtből áll, számuk a főemlősökével vetekszik. A varjak híresen intelligensek, de az énekesmadarakra és papagájokra is jellemző a magas IQ. Érzékelik a számunkra láthatatlan ultraibolya fényt, amelynek szerepe van a párkeresésben és a nemek megkülönböztetésében. A madarak többsége nem tudja mozgatni a szemgolyóját – persze akadnak kivételek, mint például a kormorán -, viszont vannak olyanok, amelyeknek 360 fokos a látómezeje a koponya oldalán ülő szemeknek köszönhetően. A számunkra akrobatamutatványnak tűnő dróton ülésnek is van magyarázata, ugyanis nem csupán a fülükben található egyensúlyozó szerv, hanem a medencéjükben is. Vízigényük nem túl nagy, mivel a fölösleget nem képesek kiizzadni és húgyhólyagjuk sincs. Vannak olyan tengeri madarak, amelyek sós vizet isznak, és speciális mirigyeikkel választják ki a sót. Bizonyos fajok, például a sarlósfecskefélék képesek repülés közben aludni.

barkoscinege_223584.jpgA legtöbb szárnyas egy tenyészszezonra, de az is előfordul, hogy egész életre monogámiában él, így közösen, nagyobb biztonságban tudják gondozni a fiókákat. Azonban megesik, hogy – a fajfenntartás érdekében, főként a tojók – félrelépnek. Speciális szaporodási stratégiával bírnak a fészekparaziták, amelyek mások fészkébe tojják tojásaikat, és a kismadarak nevelését is a nevelőszülőkre bízzák. Legismertebb közülük a kakukk, amelynek fiókája
sokszor nagyobb, mint maga a nevelőszülő.

Bizonyos fajok képesek egyszerre énekelni és levegőt venni, illetve egyszerre több hangot kiadni, melyet speciális hangképző szervük tesz lehetővé. Kommunikációjuk rendkívül összetett, az ornitológusok a felvételeket lelassítva tudják értelmezni a madárdalt. Az is előfordul, hogy a hím és a tojó „duettet” énekel egymással, azaz a tojó folytatja a hím által megkezdett éneket. A legszebb hangú madár címet – bár ez relatív – a vörösbegy, a fülemüle (más néven csalogány) vagy a rozsdafarkú nyerné el.

idos_asszony_tyukkal_391471.jpgAz ember hatására már több száz madárfaj halt ki, jelenleg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által kiadott vörös lista tartalmazza azon fajokat, amelyeket a kihalás veszélye fenyeget. Aki tenni akar a fajok megóvásáért, keresse fel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapját, ahol tanácsokat kaphat, mely hónapban milyen módon segítheti tollas barátainkat, sőt, madár, kétéltű- és hüllőhatározó telefonos applikáció vagy élőben streamelhető gólyakamera is elérhető a honlapon.

TEJ

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!