Miklós napra

A Miklós név a görög Nikolaoszból származik, eredeti jelentése győzelem+nép. Anyakönyvi bejegyzésre került változatai a régi magyar becenévből önállósult Miksa, Mike, Mikes, Mikó, illetve az angolból átvett Nikolasz. A Miklós 2016-ban a 76. leggyakoribb férfinév, 136 gyermek kapta első keresztnévként, az angolos hangzású Nikolaszt többen választották, 169 kisfiú neve lett.

A jóságos Mikulás vs. Láncos Miklós

telapo_172007.jpgA világ leghíresebb Miklósa kétség kívül Szent Miklós, aki inkább Mikulás néven ismeretes. Szerteágazó a tevékenységi köre: többek között a tengerészek, a gyermekek, az eladósorban lévő lányok és a pálinkafőzők védőszentje. A Mikulás-legenda forrása, Mürai Szent Miklós a Kr. u. 3-4. században élt, a mai Törökország területén. A püspökről számos adakozását leíró történet maradt fenn: teljes vagyonát szétosztotta a szegények között, illetve a Legenda aurea-ból ismert népmeseszerű Mikulás história, ami a következőképpen hangzik.

Egy szegény embernek volt három lánya, akiket hozomány híján nem tudott kiházasítani. Miklós püspök úgy próbált segíteni rajtuk, hogy aranytallérral teli zsákocskát tett a szegény ember ablakába – természetesen titokban, az éj leple alatt. Amikor harmadik éjszaka megérkezett, a hideg miatt csukott ablakkal találta szembe magát, így fölmászott a kéményre, hogy ott csempéssze be az aranyat. A szegény ember egyik lánya éppen harisnyáját szárította a kémény alatt, amikor abba belecsusszant a Mikulás csomagja. A történet vége ismerős lehet mindenki számára; a mai napig a csizmába, cipőbe, mamuszba kapjuk az ajándékot Télapótól.

telapo_unnep_368879.jpgAz angolszász területeken karácsonykor érkezik Santa Claus, és az amerikai mesékből tudjuk, hogy kilenc rénszarvasa repíti át szánját az egész világon egy éjszaka alatt, az ajándékokat pedig segítői, a manók készítik egész évben. Kevésbé ismert, mára kikopott különleges szokás Magyarországon a hagyományos Miklós nap, a miklósolás – főként a 20. századot megelőzően. Eredetileg gonoszűző alakoskodás volt: a fiatalok láncot csörgetve ijesztgették a falu lakosságát, előfordult, hogy aki eléjük került, meg is verték. De az is megesett, hogy Láncos Miklós volt az, aki láncait csörgetve járt házról házra és ijesztgetett. Később enyhült a játék, és a krampuszok vették át a Mikulástól a büntető szerepet, kizárólag a rossz gyerekek kaptak virgácsot, náspángolást. Ma már a krampuszokat és a büntetést is elfelejtettük az ünnep kapcsán, és háttérbe szorult a Mikulás ítélkező szerepe.  

Híres Miklósok a teljesség igénye nélkül

zrinyi_380713.jpgSzent Miklóst megismerve nézzük, milyen híres Miklósok tevékenykedtek a magyar történelem folyamán. Talán egyik leghíresebb a hadvezér Zrínyi Miklós, Szigetvár védője, aki a török sereg által ostromlott várból néhány életben maradt katonájával egyetemben kirohant, hogy szembenézzen az ellenséggel – és a biztos halállal. Dédunokája, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében állít emléket dédapja legendás tettének, emellett ő is a hadimesterséget űzte, horvát bán és zalai és somogyi főispán volt. Jurisics Miklós szintén a török elleni harc egyik hőse volt, az 1532-es kőszegi ostrom idején kitartóan verte vissza Szulejmán seregének támadásait. Végül a török elvonult Kőszeg alól, valódi célja egyik legnagyobb ellenfelük, a Habsburgok védelme alatt álló, bevehetetlen Bécs volt. Bercsényi Miklós, aki kuruc főgenerálisként II. Rákóczi Ferenc oldalán harcolt a szabadságharcban, majd annak bukása után Rákóczival törökországi Rodostóban élt haláláig. Neve ismerős lehet a Rákóczi-nótából, a magyarság sorsa fölött kesergő énekből: ’Jaj, Rákóczi, Bercsényi’.

wesselenyi_emlek_20542.jpgA reformkor kiemelkedő alakja volt Wesselényi Miklós, az árvízi hajós, aki az 1838-as pesti árvíz idején mentette az embereket a kiöntő Dunából. Ezenkívül reformokkal példát mutató politikus volt: felszabadította a birtokain élő jobbágyokat, támogatta az oktatásukat. Sportszerető ember volt, ő alapította az ország első vívókörét. Wesselényi kortársa volt Vay Miklós politikus, főispán. Mindketten jelen voltak az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen, amely arról nevezetes, hogy ettől számítják a reformkort. A két államférfiban közös, hogy az 1820-as években egy állásponton voltak Széchenyi Istvánnal; Wesselényi jó barátja is volt a „legnagyobb magyarnak”, amíg össze nem különböztek. A szintén hasonló körökben mozgó Szemere Miklós költő, politikus, jogász éppen joggyakorlatát teljesítette, amely során részt vehetett a híres 1825-ös országgyűlésen. Névrokona, Szemere Miklós diplomata volt, emellett a 19. század végi pesti éjszakai élet ismert figurája. A sportszeretetének köszönhetően megújította Wesselényi vívókörét, és meghonosította Magyarországon a cselgáncsot.

Miklósok az irodalomban és a filmművészetben

Az irodalom legismertebb Miklósa a kivételes erejű Toldi Miklós, akit sokáig kitalált személyként tartottak számon. Azóta bebizonyosodott, hogy valóban élő vitéz, a 14. századi Nagy Lajos udvartartásához tartozó nemes volt. Ilosvay Selymes Péter is írt róla széphistóriát, de kétségkívül az Arany-trilógiát ismeri mindenki. A magyar nyelv és irodalom berkein belül maradva híres nyelvész Révai Miklós, aki rajztanárként is tevékenykedett, többek között a gyermek Széchenyi Istvánt is oktatta rajzra. Maradandót alkotott a nyelvtudományban: megalkotta a szóelemző elvet, amely ma is a magyar helyesírás alapelve; szótő és toldalék, illetve összetételi tagok határán érvényesül. Tiszteletből róla nevezték el a Révai kódexet, amely korábban Bécsi kódex néven volt ismeretes, és valójában a Huszita Biblia, az első magyar nyelvű Biblia-fordítás részleteit tartalmazza.

meszoly_578512.jpgRadnóti Miklóst a 20. századi magyar költészet legnagyobb lírikusai között tartja számon a világirodalom. Számos klasszikussá vált verse mellett sok tanulmány szerzője, műfordításai is kiemelkedőek, La Fontaine-t, Cervantes-t, Shakespeare-t ültetett át magyarra – mindezeket 35 éves koráig, életének a 20. század történelmének egyik legnagyobb katasztrófája vetett véget. Hubay Miklós kiemelkedő drámaíró volt, emellett dramaturgként, forgatókönyvíróként és -fordítóként is ismert és elismert. A Kossuth-díjas szerző írta az első magyar musicalt, az 1961-es Egy szerelem három éjszakáját, ami Radnóti Miklósnak állít emléket. Hubay az 1998-ban létrehozott Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja. Hubay kortársát, Mészöly Miklós írót szintén Kossuth-díjjal tüntették ki és szintén a DIA alapítója, illetve a Magyar Írószövetség vezetőségének tagja volt. Felesége volt Polcz Alaine író, pszichológus. Egy solymásztelepen játszódó Magasiskola című regényéből 1970-ben rendezett parabolafilmet Gaál István, a nyolcvanas évek híres bábfilmjének a Misi mókus kalandjainak pedig forgatókönyvírója volt. Ha már említettük a filmeket nem mehetünk el szó nélkül a magyar filmművészet legnagyobb hatású rendezője, Jancsó Miklós mellett. 1965-ös Szegénylegények című alkotását 2000-ben a filmszakma és a -kritika képviselői az Új Budapesti Tizenkettő listában minden idők legjobb magyar játékfilmjének szavazták meg. Jancsó közéleti szerepvállalásairól is híres volt, többek között a Kendermag Egyesületnél.

Az építészet és a képzőművészet Miklósai

ligeti_anonymus_3097.jpgYbl Miklós a 19. századi építészet legfontosabb mestere, akinek Budapest emblematikus épületeit; a Hild Józseftől átvett, több, mint száz évig épülő Szent István bazilikát, az egykori hírhedt csárda helyére épített Andrássy úti Operaházat vagy a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc templomot köszönhetjük. A 19. század neves művésze Izsó Miklós szobrász, akinek Búsuló juhász című alkotása máig kiemelkedő, és a korszakban egyedülálló, népi életet ábrázoló szobrai közül a leghíresebb, de köztéri szobrai is jelentősek, mint például a Budapest V. kerületében álló Petőfi szobor. Ligeti Miklós a 19-20. század fordulóján alkotta szobrait, 1903-ban a minden budapesti által ismert Anonymust a Városligetben. Az impresszionista művészre Rodin tette a legnagyobb hatást, akárcsak Finta Gergelyre – az ő és fivérei emléke előtt külön kiállítással tisztelegtünk. A képzőművészet másik fontos ága, a festészet kiemelkedő képviselőjeként tartjuk számon Barabás Miklóst, a 19. századi biedermeier mesterét. Zsánerkép- és portréfestészete kimagasló; az általános iskolai történelemkönyvek illusztrációiként pedig mindenki számára ismerősek lehetnek Gróf Batthyány Lajos, Széchenyi István vagy Petőfi Sándor arcképei.

Végtelen listánkat zárjuk, pedig se szeri se száma a híres-neves Miklósoknak. Például Bodor Miklós grafikusművésztől több, mint ezer tételt számláló gyűjtemény böngészhető; Kovács Miklós kékfestő mester míves kelméi vagy Szerelmey Miklós, a színes litográfia és a karikatúra hazai meghonosítójának metszetei is megcsodálhatóak adatbázisunkban.

TEJ

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!