Híd, mint kapocs

Nyelvünkben a hídhoz, hidakhoz kapcsolódó jelentések és a hidak metaforikus jelentéstartama azok összekötő, összekapcsoló szerepét domborítja ki. Urbanisztikai szempontból nem túlzás azt állítani, hogy a budapesti hidak története egyben Budapest története is, de a vidéki hidakkal sincs ez másként. Ugyanakkor a háborúban felrobbantott, aztán semmiből újjáépült hidak, évtizedekig csonkként meredező hídelemek, nemcsak funkcionális elemekként, hanem határok átívelésére, vagy épp elválasztásra is szolgálnak. A héten nemcsak Buda és Pest közt épülő hidakról, hanem eltűnt városrészekről, újjáépítésekről és ideiglenes megoldásokról is szót ejtünk. Kellemes böngészést!

Minden kezdet nehéz

KF_74_96.jpgKözhely, de igaz ez a Dunán átívelő első állandó hídra; a Lánchídra is. Elkészültét hosszas tanulmányok, több vita és még több pénz összekalapozása előzte meg. Hogy miért volt égető szükség rá, ez nem is kérdés. A Dunán álló félállandó hidak a téli jégzajlást nem bírták ki, ezért azokat rendre elbontották, bár a befagyott Duna képe gyakori toposz, valójában ritkán történt meg - a szabályozás óta különösen -, és a jegén komolyabb közlekedés veszélyes lett volna. Állítólag egy ilyen rémes téli jégzajláshoz kötődik Széchenyi István elhatározása is, márpedig itt hídnak kell épülnie, mert apja temetésére a jégzajlás miatt nem tudott elmenni.

A második; a Margit híd 

VF_8367.jpgAz 1849-ben megépült Lánchíd után röpke 27 évet kellett várni az újabb híd elkészültéig. Az első számú szempont itt is a szükség volt, ugyanis a Lánchíd a megnövekedett forgalmat egyre rosszabbul bírta. A Margit híd pedig tulajdonképpen a Nagykörút részeként, a főváros fejlesztésének fontos elősegítője volt. A híd végül a francia Ernest Gouin terve szerint valósult meg. A tört tengelyű, felső pályás, szobordíszes ívhíd a francia hídépítés szép példája, melynek felépülésében már magyar mérnökök is fontos szerepet kaphattak. A híd tört tengelyét, nemcsak láthatjuk, érezhetjük is bármikor, amikor áthaladunk rajta, a tervezés során fontos szempont volt, hogy a híd érintse a szigetet, ezért hát az imbolygás a villamoson. 

VF_9627.jpgLátni fogjuk, hogy a hídépítési láz, nemcsak a Monarchiában meginduló fejlődés miatt kapott lendületet, hanem azért is, mert a hídépítés bizony kifizetődő vállalkozás volt. 

Városháza vs. híd

1888-tól folyamatos egyeztetések folytak arról, hogy hol épüljön újabb átkelő. 1893-ban Wekerle Sándor miniszterelnök javaslatára egyszerre két híd építését is írásba foglalták, egyiket a Fővám, másikat az Eskü térre tervezték. 1894-ben nemzetközi pályázatot írtak ki a tervezésükre, ami nagy dolognak számított. A nagy érdeklődést kiváltó pályázat két legjobbnak minősített terve közül Feketeházy János pályaműve épült meg először 1894-96-ban. A Fővám térre tervezett híd az uralkodóról, Ferenc Józsefről kapta nevét, ma Szabadság hídként szólítjuk.

2015_45166_AdfBM_e.jpgA pesti belváros városrendezési elgondolása finoman szólva kialakulatlan volt, ezért nem is csoda, hogy a másik, Eskü téri híd építésének megkezdése előtt felmerült egy apró probléma. A pesti hídfőnek útjában volt a Városháza és a Belvárosi Plébániatemplom. Hosszas vívódás után a régi pesti Városháza lebontását el tudták érni, konkrétan Széll Kálmán rendelte el a bontását. A templom megtartásához azonban az egyház és a főváros is ragaszkodott, ezért az megmaradt. Bár a budapesti köztudatban ma is él az a gondolat, hogy a belvárosi templomot az Erzsébet-híd építése miatt eltolták eredeti helyéről ez azonban nem több szóbeszédnél. Ugyanakkor az igaz, hogy ez az egyetlen híd, amelyet nem lehetett eredeti formájában újraépíteni, ugyanis annak költségei túl magasak lettek volna.

VF_28514.jpg

Ideiglenes, de létfontosságú

2009_466_1_e.jpgA budapesti Duna-hidak pótlására új helyen épült a félállandó jellegű Kossuth híd, amely az első közúti összeköttetés volt a Duna két partja között a második világháború után, 1946-tól 1960-ig működött. Mivel nem maradt ép híd a folyó fölött, ezért égető szükség volt egy újra. Rekordgyorsasággal, nyolc hónap alatt készült el a Kossuth, ezzel az újrakezdés szimbólumává vált. A hidat tízéves élettartamra tervezték, ezért teherbírása korlátozott volt, fokozatosan, ahogyan az újjáépítések elkezdődtek forgalmon kívül helyezték.

Újjáépítés

Elsőként a viszonylag kevéssé sérült Szabadság híd - Ferencz József - újjáépítése készült el, majd a Margit híd, később a Lánchíd a 100. születésnapjára, 1949. novemberére. Az Árpád - korábban Sztálin - híd 1950 novemberében, a Petőfi híd - korábban Horthy Miklós híd - pedig 1952 novemberében készült el. Hat év alatt hat Duna-híd épült újjá úgy, hogy a roncsokat is ki kellett emelni; fantasztikus teljesítmény, nemcsak a korabeli viszonyokhoz képest. Szomorú mementóként állt a Csonkahídként is elhíresült Mária Valéria híd, amelyet a németet csapatok 1944 decemberében robbantottak fel, csak 2001-ben épült újjá, hosszas tervezgetés után, és ma határátkelőként is funkcionál.

Az összeállításunk apropóját a készülő új Duna híd adta, amely Dél-Budát és Csepelt köti majd össze. A pályázatokat a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új kiállításán tekinthetik meg.

Forrás:

Domanovszky Sándor · Koller Ida · Kozma Károly · Tóth Ernő · Träger Herbert: Duna- hídjaink, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Budapest, 2009.

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!