Bazaltsziklák, borteraszok és a múzsák csókja

Badacsony. Jellegzetes alakú tanúhegyünkre gondolva pozitív asszociációk tömkelege jelenik meg a fejünkben: egy balatoni nyaralás, a kéknyelű vagy a szürkebarát íze, kedélyes borozgatás tepertős pogácsával kísérve, séta a szőlőtőkékkel borított hegyoldalon, túrázás a bazaltsziklák között. Aktuális kiállításunkban mindezeket megidézzük és egy virtuális sétát teszünk a Badacsony lankáin.

allami_borospince_226441.jpg

A vulkáni tevékenység által létrejött hegy a Balaton két öble között emelkedik közel 438 méter magasságig. A vulkanikus adottságok, a talaj minősége miatt kiváló szőlőtermő és borvidék. Egyes források szerint már a kelták is termesztettek szőlőt a Badacsonyon a Kr.e. 4. században. A pannóniai szőlőkultúra meghonosítását azonban a Kr.u. 276-282-ig uralkodó Probus római császár nevéhez köti a történelemtudomány.

„Nem csoda tehát, hogy a szőlőművelés a balaton-melléki népnek ősi foglalkozása, sőt az volt már a magyarság megtelepedése előtt. Sextus Aurelius Victortól, a IV. századbeli római írótól tudjuk, hogy Probus császár, a ki egy kertésznek volt fia s maga is a pannoniai Sirmiumból származott, 276 körül a Szerémségben heverő katonái által e mocsárokat kiszáríttatta és szőlőket ültetett.”

szuret_179844.jpg

 

A Badacsony név első írásos megjelenése 1263-ból maradt ránk: Széchy Pál veszprémi püspök vizitációjának jegyzőkönyve Bodochunként utal a hegyre. A név eredetét azonban homály fedi.

 

Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza

A Badacsony számos legendás esemény helyszíne, köztük van az egyik legismertebb irodalomtörténeti románc: Kisfaludy Sándor költő (a nyelvújítási harcok egyik vezéregyénisége) és későbbi felesége, Szegedy Róza szerelmének fellobbanása – ám kapcsolatuk rapszodikusan alakult a házasságig. Az akkor testőrifjúként tevékenykedő délceg Sándor és a sokak által rajongott szépséges Róza már ismerték egymást és évődtek is; egy badacsonyi szüreten és egy szigligeti kiránduláson vallottak színt. Később a lány nemcsak felesége, hanem múzsája is lett, a Himfy verseket is a Róza-szerelem ihlette:

himfy_dalai_541126.jpg


Édes, kínos emlékezet,
  Oh Badacsony szürete!
Múlatságos gyülekezet,
  Te rabságom kezdete!
Ott tudtam meg, ki légyen ő,
  S mi légyen a szerelem;
Amor nyila miként sebző,
  S mi az édes gyötrelem.
Nem úgy mentem, a mint jöttem;
Nagy különbség volt közöttem,
  A ki valék az előtt,
  S a ki lettem, látván őt.

Himfy szerelmei I. A kesergő szerelem

 

rozsako_22428.jpg

A Badacsony egyik leghíresebb épülete a Szegedy Róza ház – napjainkban múzeum. Róza szülei, Szegedy Ignác táblabíró, alispán és Rosty Katalin építtették a 18. század végén, a badacsonyi birtokon szőlőt termesztettek, az épület pedig nyáron és a szüret idejére a család szállása volt. Nem messze tőle, a Kisfaludy-ház a költő présháza volt, amely jó ideje csodás balatoni panorámával rendelkező étteremként funkcionál. Kissé följebb rejtőzik a Rózsakő – ki másról is kaphatta nevét, mint Rózáról, és a monda szerint, ha egy lány és egy legény ráülnek a lapos bazaltkőre, hamarosan összeházasodnak.

Mesék, mondák, csodák

zsidi_szolohegy_212536.jpg

„Nem hagytam őket, az éjszakát átvirrasztani. Hiszen hat órakor fönt kell lenni a Badacsony tetején. Azt akartam, napkeltével lássák azt a tájat, melyen Rezivár, Tátika, Sümeg és Somlyó emelkedik. Keveset aludtam. Attól féltem, elalszom a fölkelés idejét. Alig múlt el négy óra, már készen voltam, s mentem Salamon Ferenchez, hogy felköltsem őt. Dehogy aludt ő már. Kis szobácskája volt, melynek ablakja Szigligetre nézett. János püspök nyaralója magasabban fekszik a tenger színe fölött, mint a szigligeti vár. Salamon Ferenc az ablakon át, lefelé nézhette azt a várat. De nézte is. Virradat óta, hajnal pirkadása óta mindig azt nézte. Azt a várat s azt a tündéri szép tájat. Felült ágyában pőrén, mint a gyermek, szemeit le nem tudta venni arról a vidékről. – Köszönöm, barátom. Ilyet még soha nem láttam. Ezt a reggelt soha el nem felejtem. Áldjon meg érte az isten, hogy idehoztál.”

Írta Eötvös Károly Utazás a Balaton körül c., 1901-ben kiadott művének a Badacsonyon tett kirándulásukról szóló fejezetében. Eötvös Károly író, ügyvéd, országgyűlési képviselő a balatoni históriák egyik nagy mesélője, elbeszélésfüzérei, az Utazás a Balaton körül és A balatoni utazás vége c. anekdotagyűjtemények történelmi, kultúrtörténeti háttérrel, egyben útinaplóként is meghatározhatóak oly érzékletes tájleírásokkal gazdagította a történeteket.

badacsonyi_vaskapu_186262.jpg

„Vaskapu! Furcsa szó ez. Talán már Hérodotosz is ismert Vaskaput. A porta ferrea már közszó volt az ókorban is. Az ázsiai turáni népek is ismerik a Demir-kaput. Van Vaskapu a szíriai sivatag felé. Van a Kaukázusban. Van a Balkánon, van az alsó-Dunán. A Bakonyban is ismerek egyet a Nagy-Esztergári határban, s íme, Badacsony tetején is van Vaskapu. Szoros út két meredek szikla közt: ezt hívják minden világrészben Vaskapunak. Miért kapu? Miért vas? Hiszen se kaput, se vasat nem láttak e szikla szorosok soha. A jámbor badacsonyi szőlőkapás pedig csakugyan nem olvasta Hérodotosz könyvét se eredetiben, se fordításban. Sőt hírét se hallotta. Két óriási bazalttorony alig négy-ötméternyire egymástól: ez a badacsonyi Vaskapu.”

A Badacsony tetején leljük a jellegzetes kőkeresztet, a Ranolder keresztet. Darabjait állítólag 40 bivallyal vontatták fel a közel 400 méteres magasságba. A fáktól alig látható, viszont a kőkereszttől páratlan panoráma tárul elénk. Az alatta húzódó sziklaszirt Harangozó Börc nevét – midőn egy eszközzel megütjük – a haranghoz hasonlatos hangjáról kapta.

ranolder_kereszt_97674.jpg

„Ott van a Kereszt a fennsík déli peremén, Fonyód egyenes átellenében. Hatalmas négyszögű faragott kövekből emelt óriási feszület. Hogy megláthassák az utazók a partról, a hajósok a vízről. S hogy amikor föltekintenek a hegyre, eszükbe jusson, hogy bércen, sziklán, ormokon túl, égen, földön s minden magasságon felül van még fenség, az igazi fenség: a Megváltó. János püspök építtette a Keresztet, s ő maga személyesen szentelte föl. Odaállították a Harangozó Börcre.”

A Harangozó Börc nevéhez egy komor monda kapcsolódik a testvérgyilkosság ősi toposzát a középpontba állítva, és amelyben a megszólaló Harangozó Börc kondulása szolgáltat igazságot. A történet elolvasható Eötvös könyvében – egyéb balatoni mondákkal egyetemben.

Kiállításunkat a Badacsony tetejéről feltáruló kilátást csodáló Eötvös szavaival zárjuk: „A harangozó sziklától továbbmentünk a fennsík napnyugati peremére. Itt már sima, gyöpös mező van. Innen szabadon el lehet látni arra a hegyvonalra, mely kezdődik a Balaton partján a Sárkányerdőnél, s vonul észak felé Reziváron, Tátikán, Szentgyörgyön át Sümegig, Ság hegyéig, Kemenesaljáig, Somlyó hegyének méltóságos alakjáig. A fölkelő nap sugarai ragyogó fénnyel borították az egész szigligeti völgyet s a messze távol tündöklő szépségeit.”

TEJ

A szövegben idézett művek:

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!