Kastélytúra

Minden balatoni nyaralás alapfelvetése a jó idő meg egy összepakolt család, gumimatraccal, naptejjel és hűtött itallal. De mi van akkor, ha az ég leszakad? Ha minden kötél szakad, válasszunk kultúrprogramot, ami kárpótolja a kihagyott strandolást. Olyat, mint amilyen a keszthelyi Festetics- kastély felfedezése. Ezen héten a kastélyban barangolunk - a Balatoni Múzeum segítségével.

Festeticsek Keszthelyen

2009_256_1_e.jpgA horvát gyökerű Festetics család nemesi címerlevelét II. Mátyástól kapta még a 16. században. Később a família lojalitását Mária Terézia grófi ranggal honorálta. 1911-ben Ferenc József hercegi címet adományoz Festetics Taszilónak. A 18. században már vagyonosodó család, konkrétan, Festetics Kristóf, 1739-ben kezd birtokvásárlásba, így jut hozzá többek között Keszthelyhez is. Később még mindig Kristóf, úgy véli a megszerzett keszthelyi birtokhoz méltó kastély is dukál, ezért 1745-ben építkezésbe kezd, nagyjából ott, ahol eredetileg az 1686-ban épült Pethő várkastély állt.
Az 1745-ös építkezés tervei nincsenek már meg, de a következő évtizedekben több építési és átalakítási terv is fennmaradt. Az első 1755-ből datálható terven, amelyet Hofstädter Kristóf készített egy U alakú alaprajzot láthatunk, szárnyak között díszudvar, végén vasráccsal lezárva. A kastély belső elrendezéséről egy 18. századi leltárkönyv mesél, amely 34 helyiséget sorol fel. A leírásból kiderül, hogy sok esetben nem tudták azonosítani a berendezési tárgyak korát, de az ősrégi, mint kormeghatározás is elég árulkodó. A felsorolásból pedig az is szembetűnik, hogy a kastély inkább mint kényelmes otthon funkcionált, semmint reprezentációs célokat szolgáló épület.

A kastély, kívül-belül

99_2957_1_e.jpgBár a kastélybejárásokat a bejáratnál szokás kezdeni, a kastély parkja is szót érdemel. A 18. század végén, az egykori francia kert helyén már angol park volt filagóriával, gloriettel, mulatóházzal, színpaddal. Itt rendezték meg a Helikoni ünnepségek előadásait is és ennek közelébe ültették el a neves költők emlékfáit. A „kertben”, az összes hazai fa és bokorfajta megtalálható volt, a tóban pedig a konyha számára tenyésztettek teknősbékákat, mivel a család kedvenc eledele a teknőshús volt. Ebben az időben Kitaibel Pál a neves botanikus, gyakran küldött különleges magvakat a park számára. A park 42 hektárnyi területe napjainkban 7 hektárra apadt.
Az épületbe lépve klasszikus kastélybejárattal találkozunk, azonban a termekhez vezető carrarai márványlépcsőház semmiképpen nem szokványos, már a főúri pompa jegyeit mutatja. Nemcsak a márványlépcsők, hanem a lenyűgöző tölgyfalépcsőház családi portréival is különleges atmoszférát teremt.

94_4472_1_4_e.jpgFestetics György, a Georgikon alapító, aki talán a legismertebb a családban, korának legfelvilágosultabb embereként, külön szárnyat építtetett a könyvtárnak. A könyvtár, melynek 19. század eleji, gazdag faragású berendezése eredeti formájában fennmaradt, a férfi lakosztály részét képezte. Mellette a gróf „úri szobája” látható. A férfias komolyság jegyében ez, valamint a szomszédos helyiség neoreneszánsz tölgyfa-burkolatot és nehéz, kazettás mennyezetet kapott. 
Hatalmas szerencse és egy kis elővigyázatosságnak köszönheti a gyűjtemény a megmenekülését, mert a második világháború alatt befalaztatták a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget. Az így lezárt termekbe összegyűjtötték a legértékesebb berendezési tárgyakat, festményeket, szobrokat, porcelánokat, amelyek így egyedülálló módon eredeti helyükön vészelték át a háborús időket. A könyvtár állományából az értékesebb példányokat Budapestre szállították és beolvasztották az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe. A kastély bútorainak java ma az Iparművészeti Múzeumban és a Nagytétényi kastélymúzeumban található.
99_2990_1_e.jpgAz épületrész másik végében helyezkedett el a nő szalon. Megjelenése markánsan eltért a férfi lakosztályétól: faburkolat helyett a falakat itt tapéta borította, a mennyezetet könnyed stukkópárkány és stukkódísz élénkítette. De nemcsak szobák, hanem a kastélynak a nagyon díszesen berendezett előszobái és folyosói is figyelemreméltók voltak. A magánlakosztályok előtt húzódó faburkolatú lépcsők, az előszobákban álló kínai vázák, és a Mária Terézia kori üvegcsillárok - szám szerint kettő - a kastély legbecsesebb darabjai voltak. A kastély enteriőrjéről az egykori hercegasszony toalettszobája a Kék szalon, vagy a Mária Terézia-szalon, amely Festetics (II.)Tasziló feleségének, Mary Hamilton hálószobája volt mesél. A női szalon mellett volt a nagy ebédlőé, a kastély egyik legnagyobb és legreprezentatívabb terme. Színes, mintás parkettje a 18. századból származott, ám rokokó stukkóit az épület eredeti jellegéhez igazodva 1880-as években készítették.
Az épület mai alakját Festetics (II.) Taszilónak köszönheti, aki miután 1883-ban  átvette a keszthelyi hitbizományt, még az évben nagyarányú építési terveket rendelt Rumpelmayer Viktor pozsonyi származású bécsi építésztől. A tulajdonképpeni átépítés az ő tervei alapján készült. A lényege abból állt, hogy a régi kastély északi szárnyát lebontva, új szárnyépületet emeltek és azt a tornyos középrésszel a régihez csatolták.

II. világháború után

TF_2015_160_1.jpgA második világháborút követően a teljes mértékben épen maradt kastélyt, szisztematikusan rombolták, berendezéseit ellopkodták. Az államosítás után kaszárnya lett belőle, majd diákszálló, nyomda, sőt katonai mosoda is működött falai között. Később a valaha csodálatos park kétharmad részét elvették, a laktanya építés miatt kivágták az Európa-hírű fagyűjteményt. A park egyes részeit az új hasznosítás miatt kohósalakkal töltötték fel. Szerencsésnek mondható, hogy ha megkésve is, de 1952-ben a kastélyt hivatalosan is műemlékké nyilvánították. Azóta szinte régi önmaga, felújították, hazánk harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélyává vált és szeretettel várja régi új látogatóit.

Forrás:

Péczely Piroska: A keszthelyi Festetics kastély és belső berendezése

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!