Ismeretlen ülő nő csecsemővel 1870 körül.

Részvények a Magyar Nemzeti Múzeumból. A részvények az újkori Európa gazdasági életében jelentek meg először. Magyarországon a 19. század első felében vált népszerűvé ez a társulási forma, majd 1867 után, az Osztrák-Magyar Monarchia keretei között a nagy gazdasági fellendülés évtizedeiben már ezrével alakultak különféle részvénytársaságok. Az országban a részvénytársasági forma a gazdasági élet meghatározó szereplője maradt egészen az 1949-es államosításig. Az 1980-as évek második felében, a szocialista rendszer utolsó éveiben Magyarországon újra megjelent a részvénytársasági forma. Azonban a 2000-es évek elején megszűnt a részvényeknek a papír alakban való kibocsátásának kötelezettsége. A múzeum gyűjteményében őrzött közel 2600 részvényből kb. 1600 papírt közlünk. Az egyes társaságok különféle kibocsátásaiból általában csak a legrégebbi részvénypapírt mutatjuk be.

Részvények a Magyar Nemzeti Múzeumból. A részvények az újkori Európa gazdasági életében jelentek meg először. Magyarországon a 19. század első felében vált népszerűvé ez a társulási forma, majd 1867 után, az Osztrák-Magyar Monarchia keretei között a nagy gazdasági fellendülés évtizedeiben már ezrével alakultak különféle részvénytársaságok. Az országban a részvénytársasági forma a gazdasági élet meghatározó szereplője maradt egészen az 1949-es államosításig. Az 1980-as évek második felében, a szocialista rendszer utolsó éveiben Magyarországon újra megjelent a részvénytársasági forma. Azonban a 2000-es évek elején megszűnt a részvényeknek a papír alakban való kibocsátásának kötelezettsége. A múzeum gyűjteményében őrzött közel 2600 részvényből kb. 1600 papírt közlünk. Az egyes társaságok különféle kibocsátásaiból általában csak a legrégebbi részvénypapírt mutatjuk be.

Állami Gyógyintézet főbejárata Csákváron

Magyarországi sorsjegyek: A sorsjegyek olyan papírok, amelyek egy adott időpontban a rajtuk feltüntetett sorszámmal nyereménysorsoláson vesznek részt. Korábban két alapvető típusa volt, az állami szervezésű osztálysorsjegy és a nem állami kibocsátású egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek. Magyarországon az osztálysorsjegyek 1897-ben jelentek meg az addigi állami lottó játék helyett. Ezeket évenként előre meghatározott sorozatokban, ún. osztályokban és időpontban húzták ki. A kibocsátott sorsjegyek felére nyeremény esett, és a sorsjegyekre befizetett összeget teljes egészében a nyeremények kifizetésére fordították. Ennek a sorsjegyüzletnek a hasznát a nyereményekből történő kb. 20%-os levonás, az el nem adott sorsjegyekre jutott nyeremények és a meg nem újított sorsjegyeknek más személyeknek történő teljes árú eladása képezte. Az egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek esetében a sorsolás alkalmával a nyeremények általában előre meghatározott különféle nagyságú pénzösszegek vagy ritkábban tárgyak. A kisorsolt nyeremények értéke természetesen alatta maradt a kibocsátott sorsjegyek összértékének, és a különbözet jelentette a kibocsátó hasznát. A sorsjegyek kibocsátását az állam engedélyezte különféle jótékony célból, amely lehetett valamilyen természeti katasztrófát követő segítségnyújtás vagy valamilyen kulturális, egyben közösséget szolgáló beruházás, mint például egy iskola megépítése. Magyarországon ilyen jellegű sorsjegyek a 19. század első felében jelentek meg először, és a 20. század közepéig képezték részét a humanitárius vagy kulturális célú tőkeszerzésnek.

Magyarországi sorsjegyek: A sorsjegyek olyan papírok, amelyek egy adott időpontban a rajtuk feltüntetett sorszámmal nyereménysorsoláson vesznek részt. Korábban két alapvető típusa volt, az állami szervezésű osztálysorsjegy és a nem állami kibocsátású egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek. Magyarországon az osztálysorsjegyek 1897-ben jelentek meg az addigi állami lottó játék helyett. Ezeket évenként előre meghatározott sorozatokban, ún. osztályokban és időpontban húzták ki. A kibocsátott sorsjegyek felére nyeremény esett, és a sorsjegyekre befizetett összeget teljes egészében a nyeremények kifizetésére fordították. Ennek a sorsjegyüzletnek a hasznát a nyereményekből történő kb. 20%-os levonás, az el nem adott sorsjegyekre jutott nyeremények és a meg nem újított sorsjegyeknek más személyeknek történő teljes árú eladása képezte. Az egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek esetében a sorsolás alkalmával a nyeremények általában előre meghatározott különféle nagyságú pénzösszegek vagy ritkábban tárgyak. A kisorsolt nyeremények értéke természetesen alatta maradt a kibocsátott sorsjegyek összértékének, és a különbözet jelentette a kibocsátó hasznát. A sorsjegyek kibocsátását az állam engedélyezte különféle jótékony célból, amely lehetett valamilyen természeti katasztrófát követő segítségnyújtás vagy valamilyen kulturális, egyben közösséget szolgáló beruházás, mint például egy iskola megépítése. Magyarországon ilyen jellegű sorsjegyek a 19. század első felében jelentek meg először, és a 20. század közepéig képezték részét a humanitárius vagy kulturális célú tőkeszerzésnek.

Magyarországi sorsjegyek: A sorsjegyek olyan papírok, amelyek egy adott időpontban a rajtuk feltüntetett sorszámmal nyereménysorsoláson vesznek részt. Korábban két alapvető típusa volt, az állami szervezésű osztálysorsjegy és a nem állami kibocsátású egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek. Magyarországon az osztálysorsjegyek 1897-ben jelentek meg az addigi állami lottó játék helyett. Ezeket évenként előre meghatározott sorozatokban, ún. osztályokban és időpontban húzták ki. A kibocsátott sorsjegyek felére nyeremény esett, és a sorsjegyekre befizetett összeget teljes egészében a nyeremények kifizetésére fordították. Ennek a sorsjegyüzletnek a hasznát a nyereményekből történő kb. 20%-os levonás, az el nem adott sorsjegyekre jutott nyeremények és a meg nem újított sorsjegyeknek más személyeknek történő teljes árú eladása képezte. Az egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek esetében a sorsolás alkalmával a nyeremények általában előre meghatározott különféle nagyságú pénzösszegek vagy ritkábban tárgyak. A kisorsolt nyeremények értéke természetesen alatta maradt a kibocsátott sorsjegyek összértékének, és a különbözet jelentette a kibocsátó hasznát. A sorsjegyek kibocsátását az állam engedélyezte különféle jótékony célból, amely lehetett valamilyen természeti katasztrófát követő segítségnyújtás vagy valamilyen kulturális, egyben közösséget szolgáló beruházás, mint például egy iskola megépítése. Magyarországon ilyen jellegű sorsjegyek a 19. század első felében jelentek meg először, és a 20. század közepéig képezték részét a humanitárius vagy kulturális célú tőkeszerzésnek.

Magyarországi sorsjegyek: A sorsjegyek olyan papírok, amelyek egy adott időpontban a rajtuk feltüntetett sorszámmal nyereménysorsoláson vesznek részt. Korábban két alapvető típusa volt, az állami szervezésű osztálysorsjegy és a nem állami kibocsátású egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek. Magyarországon az osztálysorsjegyek 1897-ben jelentek meg az addigi állami lottó játék helyett. Ezeket évenként előre meghatározott sorozatokban, ún. osztályokban és időpontban húzták ki. A kibocsátott sorsjegyek felére nyeremény esett, és a sorsjegyekre befizetett összeget teljes egészében a nyeremények kifizetésére fordították. Ennek a sorsjegyüzletnek a hasznát a nyereményekből történő kb. 20%-os levonás, az el nem adott sorsjegyekre jutott nyeremények és a meg nem újított sorsjegyeknek más személyeknek történő teljes árú eladása képezte. Az egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek esetében a sorsolás alkalmával a nyeremények általában előre meghatározott különféle nagyságú pénzösszegek vagy ritkábban tárgyak. A kisorsolt nyeremények értéke természetesen alatta maradt a kibocsátott sorsjegyek összértékének, és a különbözet jelentette a kibocsátó hasznát. A sorsjegyek kibocsátását az állam engedélyezte különféle jótékony célból, amely lehetett valamilyen természeti katasztrófát követő segítségnyújtás vagy valamilyen kulturális, egyben közösséget szolgáló beruházás, mint például egy iskola megépítése. Magyarországon ilyen jellegű sorsjegyek a 19. század első felében jelentek meg először, és a 20. század közepéig képezték részét a humanitárius vagy kulturális célú tőkeszerzésnek.

Részvények a Magyar Nemzeti Múzeumból. A részvények az újkori Európa gazdasági életében jelentek meg először. Magyarországon a 19. század első felében vált népszerűvé ez a társulási forma, majd 1867 után, az Osztrák-Magyar Monarchia keretei között a nagy gazdasági fellendülés évtizedeiben már ezrével alakultak különféle részvénytársaságok. Az országban a részvénytársasági forma a gazdasági élet meghatározó szereplője maradt egészen az 1949-es államosításig. Az 1980-as évek második felében, a szocialista rendszer utolsó éveiben Magyarországon újra megjelent a részvénytársasági forma. Azonban a 2000-es évek elején megszűnt a részvényeknek a papír alakban való kibocsátásának kötelezettsége. A múzeum gyűjteményében őrzött közel 2600 részvényből kb. 1600 papírt közlünk. Az egyes társaságok különféle kibocsátásaiból általában csak a legrégebbi részvénypapírt mutatjuk be.