rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 2291

Találatok szűrése
/230
<< >>
  • borító

    A ​szimbólumok titkos világa

    Jelképek, jelképrendszerek és jelentéseik

    A ​szimbólumok mindenütt jelen vannak: álmainkban, tudatalattinkban és a bennünket körülvevő világban. Az intuitív bölcsesség szintjén mozgatnak és inspirálnak bennünket. Egyetemes nyelven szólnak hozzánk, amelynek megértését a pszichológia nagyjai - Sigmund Freud és Carl Gustav Jung - könnyítették meg számunkra. A kötet kifejező képek és rövid magyarázó szövegek segítségével foglalja össze a szimbólumokat és szimbólumrendszereket. Ha megértjük ezek üzenetét, életünk sokkal gazdagabbá válik. David Fontana segít eligazodni a szimbólumok szövevényes világában. Megosztja velünk széleskörű tudását, amely felöleli a pszichológia, a keleti és a nyugati ezoterikus tanítások, az antropológia és a történelem területeit, valamint az álomterápia és a szimbólummeditációban szerzett tapasztalatait. A kötet gazdag képanyagot tár az olvasó elé: több, mint 130 képzőművészeti alkotásról készült reprodukció és közel 200 színes illusztráció díszíti. A szimbólumok titkos világa gondolatébresztő képes kalauz, amelyben a jelentősebb jelképek összes típusa megtalálható - mandalák és labirintusok, létező és mesebeli teremtmények, sárkányok és mitológiai lények, istenek és istennők, szakrális és világi építmények, menny és pokol, virágok és drágakövek, színek és természeti jelenségek és még sok minden más. A szerző dióhéjban áttekinti a nagyobb szimbólumrendszereket – a Ji Csingtől a tarotkártyán át az asztrológiáig –, így az Olvasó is kedvet kaphat ezek behatóbb tanulmányozására.

  • borító

    Elme és idegkórtan

    Az elmebetegségek és a kapcsolatos idegbetegségek kórtana

    E könyvecske talán az első kísérlet annak igazolására, hogy a psychiatria a neurologiával és viszont szorosan függ össze. Ennek az összefüggésnek volt hirdetője egyetemünkön a psychiatria első tanára, Laufenauer Károly, volt főnököm, aki hazánkban nem csupán a klinikai psychiatria megalapítója, hanem a neurologia kiváló művelője és az ép kóros agyanatómia avatott gondozója volt. Hogy a magyar psychiatria, neurologia és agyanatómia manapság a külföldön is tényező, abban Laufenauer Károlynak vitathatatlan része van és ez indít engem arra, hogy halála után 25 évvel érdemdús emlékét felidézzem.

  • borító

    Magyar ​népballadák

    A ​magyar népköltészetben a mesék mellett a legkiemelkedőbb alkotáscsoport a balladáké. Jelen kötetünkben csak a szövegek bemutatására vállalkozhattunk, noha szövegektől elválaszthatatlanok a dallamok. A nép ajkán mindig együtt él a kettő. A balladák szövege azonban önmagában is teljes, szép, gyönyörködtető. Kötetünk a Magyar Népballadák 1968-as kiadását vette alapul. Most is, mint akkor, az összes balladatípus bemutatására törekedtünk, s amik kimaradtak, elsősorban esztétikai fogyatékosságuk miatt nem kerülhettek együvé a klasszikus balladák legszebbjeivel. Jó egynéhány helyi balladáról tudunk és még több ponyvaballadáról, vallásos balladáról, amelyek legújabbkori népköltészetünkben jelentős szerepet kaptak. Ezek művelődéstörténeti szerepe cseppet sem becsülendő alá, kötetünk összeállításakor azonban csak az esztétikailag értékesebbeket vehettük figyelembe. A jórészt klasszikus balladák mellé csak kis számban állítottuk kevésbé népszerűeket, a népi verselők helyi balladáit, valamint a ponyvaballadák közül is elsősorban a szájhagyomány csiszolta változatokat. Ezenkívül arra is törekedtünk, hogy az egész magyar nyelvterületről, annak minden tájcsoportjáról közreadjunk szövegeket, hogy bizonyítsuk a magyar balladaköltészet elterjedettségét. Természetesen egy-egy területről (Erdély, Moldva) lényegesen több balladát közlünk, mint más vidékekről, hiszen éppen itt maradtak fönn legtovább a legrégiesebb balladák, és – érthető módon – a szakemberek is ezen a területen búvárkodtak a legtöbbet, a legnagyobb eredménnyel, és az ezekről a területekről származó balladák hozták a mind esztétikailag, mind történetileg legváltozatosabb anyagot. A magyar balladák jelen rendszerezésekor arra törekedtünk, hogy népköltészetünk egyik jellemző sajátosságát – két történeti réteg egymásmellettiségét – adja vissza, és azt, hogy balladáink (elsősorban a régiesek) a tragikum-ábrázolás három fázisát mutatják. Emellett a jegyzetekben mindig utalunk arra, hogy a magyar balladák szervesen kapcsolódnak az egyetemes emberi kultúrához, motívumkészletük az európai és az Európán kívüli népek költészetével megannyi rokonságot mutat. Megítélésünk szerint a rendszerezés így jobban tükrözi a magyar balladakincs karakterét, mintha a nemzetközi kiadványok sémájához igazodna. Így is kiviláglik, hogy a magyar népballadák fő problémaköre a szerelmi, családi konfliktus. Ezt azonban olyan változatosan képes kifejezni, hogy bizony sokszor alig lehet elkülöníteni egymástól a rokon gondolatot tartalmazó, de más-más szövegű balladákat. A szöveg közreadásának módja is sok gondot jelentett. Gyűjteményünkben helyet kaptak a múlt század elején feljegyzett balladák, a század második felének gyűjtési lázában nagy számban publikált anyag és századunk csöppet sem egységes adatközlései, kéziratos feljegyzései. Tisztelettel és hálával forgattuk a régi és új gyűjteményeket, köszönetet mondunk minden gyűjtő fáradságos munkájának, de nem ragaszkodhattunk minden esetben nyelvjárási közlésükhöz. A különböző hangjelölési módokat egységesítettük, de ahol lehetett, megtartottuk a helyi sajátságokat, a nyelvi különbségeket, a tájszókat. Napjainkig az egész magyar nyelvterületről a változatok sokasága került elő. Némely esetben több száz variáns is van egyetlen balladatípushoz. Természetesen ilyen nagy mennyiségű anyagközlésről, a balladák teljes kiadásáról szó sem lehet, ezért a magyar balladakincset reprezentáló, átfogó, rendszerező munkát állítottunk össze.

  • borító

    Csízió ​vagyis a csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása

    Nem azon okból adom elődbe, szeretett atyámfia e természet-magyarázó könyvecskét, hogy azt ítéld meg belőle, mintha pokol-planéta vagy vagy bármi jegy alatt születni, pokolul is kellene elveszned, hanem azért, hogy tanuld meg belőle a gonoszt tőled eltávoztatni és a jóban állhatatos maradni. Hogy pedig az ember a felső testeknek, tudni illik a csillagoknak, a planétáknak és a többi égi jeleknek az erejét megismerje, az égi jelekhez, az esztendőkhöz és napokhoz tudja magát alkalmazni, azért e kis könyvecske kiadatott, melyből minden ember megtanulhatja, miképpen kell táplálkozni és életünk folytában micsoda rendtartásban éljen.

  • üvegnegatív

    Nő portréja

    Fekete-fehér üvegnegatív fotó, kissé halvány, karcos, szélein foltokkal. Kaposvári fotós hagyatéka.

  • üvegnegatív

    Férfi portréja

    Fekete-fehér üvegnegatív fotó, enyhén karcos, szélein foltokkal, felső részén nagy egybefüggő folttal. Kaposvári fotós hagyatéka.

  • üvegnegatív

    Gyermekportré

    Két, egymással szemben ülő kisgyermek. Fekete-fehér üvegnegatív fotó, halvány, karcos, szélein foltokkal. Kaposvári fotós hagyatéka.

  • borító

    Szkíta ​kincsek nyomában

    Jozsif Benjaminovics Brasinszkij a leningrádi Akadémia munkatársa, tudományos munkássága a Fekete-tenger északi partjának antik világához kapcsolódik, részt vesz az Olbiánál és a Boszporusznál folyó régészeti munkálatokban, s főként az antik régészet és történelem területén dolgozik, kiváló szakembere az antik feliratoknak is. Érthető tehát, hogy a görög városokkal határos területen élő nagy nép, a szkíták bensőleg érdeklik, könyve ennek a tudományos érdeklődésnek a szülötte. Sok hasznos ismerethez jut általa a magyar olvasó. Nem kell nehézkes, fárasztó szövegen átrágnia magát, hiszen folyton izgalmasabbá fokozódó olvasmányt kap a kezébe, amelynek minden sora hiteles. Brasinszkij művéből a királyi szkíták pompakedvelő alakja rajzolódik elénk. Káprázatos kincsekről olvashatunk, amelyek ma a leningrádi Ermitázs páncéltermeiben és a Szovjetunió más múzeumaiban láthatók. A szkíta királyi kincstár nem idegen összeharácsolt vagy vásárolt nemesfémből készült tárgyak halmaza volt. Elárulta a megrendelők magasrendű ízlését, valamint a görög és szkíta ötvösök kifinomult mesterségbeli hagyományáról, művészi tudásáról tanúskodott. A kincsek tehát személyes jellegűek, nemcsak mert halott gazdáik sírjából kerültek elő, hanem főként azért, mert minden egyes darabot gonddal és aggodalommal együtt terveztettek ötvösökkel. A nagy füves pusztaságok (a sztyeppek) birodalmában a régészek egyre több kapcsolatot találnak a Földközi-tenger ismert műveltségeivel, főként a göröggel és a kétfolyamközivel. Nem is arra gondolunk, hogy görög áruk és művészeti alkotások találtak utat gabonáért, viaszért, rabszolgákért a szkíta földre, inkább a mitológiai, vallástörténeti ábrázolásokra amelyek nem pusztán a szem gyönyörködtetését szolgálták, hanem tartalmuk belesugárzott a szkíták vallásába. Ez az örökség még ezer éveken keresztül, egészen az onogur-magyarokig élt, és nem puszta átörökölt díszítésként, hiszen tartalma élteti, jelentése menti át a formát századokon keresztül. A szkíta művészet és műveltség áthatotta Eurázsia népeit. Nekünk magyaroknak még külön is számon kell tartanunk őket, mert egyes krónikáink szkíta földről származtatnak minket, a szkíták utódainak tartanak. A szerző bemutatja a szkíta régiségek felfedezőit, ásatóit. Olyan közvetlenséggel rajzolja meg személyiségüket, hogy részesei leszünk felfedezéseiknek, munkájuknak s a szellemi izgalomnak, melyben részük volt. 2db

  • borító

    Áldás ​és ima

    Teréz Anya üzenetei az év minden napjára

    Ebben a kis könyvben Teréz Anya üzeneteit olvashatjuk- az esztendő minden napjára. Leányainak, testvéreinek, a Szeretet Misszionáriusainak írta és könyvben nem tette közzé. A Szeretet Misszionáriusai vagyunk azonban mindannyian (vagy legalábbis azok lehetnénk, kellene lennünk), ezért ezek a kérések és intelmek ugyanúgy hozzánk is szólnak. Kötetünk anyagát Teréz Anya tanítványa és barátja, Angelo Devananda Scolozzi gyűjtötte össze és jelentette meg Rómában, 1993 márciusában, Teréz Anya Breviáriumaként.

  • borító

    A ​magyarság néprajza

    A tárgyi néprajz második fele

    A ​magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa – a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet – már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát. Néprajzunk is tömérdek tudnivalót, tudományos megfigyelést gyűjtött össze, de ezen a téren az áttekintést adó összefoglalásnak még csak most érkezett el az ideje.

/230
<< >>