rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 28259

Találatok szűrése
/2826
<< >>
  • 510593_lead

    Özv. Stróbel Árpádné portré-fényképe, Tata, 1900-as évek eleje

    Özv. Stróbel Árpádné egészalakos portré-fényképének reprodukciója látható a felvételen. A hölgy az 1900-as évek elején szakácskönyvet írt.

  • VF_37802

    Hotel Pannonia, Budapest, 1930-as évek

    Pannónia szálloda

    A képen, a budapesti Pannónia Szálloda olvasóterme látható székekkel és kerek asztalokkal.

  • VF_21978

    Budapest Császár Gyógyfürdő és Szálloda

    A korai, csak nyári használatra alkalmas „dunafürdők” után az első téli-nyári, azaz épített uszoda 1896-ban a Rudas volt, majd közvetlenül utána második a Császár-uszoda („Csaszi”). A főként gyógyászati felhasználású Császár-fürdő mellett létesült a nyitott férfi medence és 1920-ban már a termálvizes, fedett női medence is. Átalakítással 1926-ban építik meg az ötven méteres nyitott versenymedencét, éppen az utolsó pillanatokban ahhoz, hogy az első európai uszóbajnokságot megrendezhessük. A lépcsőzetes napozó a versenyek lelátójaként szolgált, ma már nem létezik. Ekkortájt a létesítmény hivatalos neve: stranduszoda. 1969-76 között a szomszédos lebombázott ház telkével bővítve a területet, fedett-nyitható tetős medencével bővül (és lesz: Császár-Komjádi Sportuszoda). A sportrendezvényeken 1800 fő befogadására alkalmas létesítmény terveit az ALUTERV Alumíniumipari Tervező Vállalat készítette el 1968 és 1969 között. A tervezők: Kelecsényi Zoltán vezető tervező és dr. Fernezelyi Sándorné született Preisich Katalin építész, a konstruktőr, szerkezettervező mérnök dr. Fernezelyi Sándor vezető statikus tervező voltak. Jellegzetessége a 40 méter fesztávolságú nyitható tetőszerkezet. A már a török korban közkedvelt Császár fürdő jelenleg is látható. Azonban már korábban is szükség lehetett a fürdőt hosszabb kúrára látogatók elszállásolására, azért épült 1820 körül az egyszerű harmóniájával gyönyörű klasszicista Császárfürdő szálloda a Frankel Leó út (akkor Hauptstrasse, azaz Főutca) túlsó, domb felőli oldalán. A Hild József által tervezett épületei az 1841-44 közötti időből származnak. Ezekhez csatlakozik a fürdőnek az a Frankel Leó utcai szárnya, ami 1860-ban épült, és napjainkban Császár Szálló néven működik. A képeslapot 1909 július 5.-én adták fel zöld színű 5 filléres bélyeggel.

  • VF_16073

    Erzsébet Királyné Szálló, Budapest, 1910-es évek

    Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

  • VF_28778

    Ybl Szálloda - képeslap, Parádfürdő, 1908

    A levelezőlap képes oldalán az 1873-ban átadott parádfürdői Ybl szálló érkezési oldala látható. Az 1930-as évek során átépítették. Napjainkban az Parádfürdői Állami Kórház része (2017). A dátum, a postai bélyegző alapján.

  • VF_30_900

    Hazánk s a külföld - reprodukció

    Hazánk s a külföld - reprodukció. (32/1865 augusztus 6. 512p). A képen szakácskönyv illusztrációk láthatók, rajzolta Jankó János.

  • VF_3280

    Posch Étterem

    Az egykori Magyar Királyi Tiszti Kaszinó épületének tervezője Khittel Rudolf és Krickl Ernő volt. Az épületegyüttes Váci utcai kétemeletes részében a kaszinó működött, míg a tömb további részében a "mindennapi szigorú katonaélet" folyt. Későbbiekben (többek között) itt alakult meg a Honvéd Együttes, az épület általában művelődési célt szolgált. Ugyanitt volt a MOGÜRT külkereskedelmi vállalat székháza is, beköltözésüket megelőzően a városvezetés támogatása nélkül (sőt ellenére) az épületet felújították. Az MKB 1993-ban kapta meg, ekkor teljes körű felújításon esett át.

  • VF_5489

    Budai Spolarich étterem és söröző Kft.

    A mai Krisztina tér, és az Alagút utca a második világháború végén, Buda ostromakor súlyos károkat szenvedett. Megsemmisült az Alagút utca 5. sarokházban lévő Budai Spolarich étterem és söröző Kft.. a Philadelphia kávéház is a környék összes házával együtt. A Közmunkatanács tervet dolgoztatott ki a Vérmező és a Horváth-kert közötti terület teljes lebontására, és hat szabadon álló, nyolcszintes pontház és egy park létesítésére. A tanács 1948-as megszűntével azonban a nagyszabású terv is lekerült a napirendről. A tervezett magasházakból egyetlenegy épült fel 1967-ben, Boross Zoltán tervei alapján. A statikus tervező Falus Ferenc volt. Az épület kivitelezője a Budapesti Lakásépítő Vállalat (Bulav). Ahogy magasodott a ház, úgy erősödtek a kritikai megjegyzések; a viszonylag szűk völgyben, a Krisztina téri templom és a közeli Vár-oldal közé beékelődött „óriás” északi irányból teljesen lezárta a teret és – mivel magassága meghaladta a környező kéményekét – zavarokat okozott a mögé szorult alacsonyabb lakóházak fűtőberendezéseinek működésében is. A ház homlokzatait mészkő lapokkal burkolták. Földszintjén és első emeletén Buda legnagyobb OTP-fiókját alakították ki. A másodiktól az ötödik szintig nyolc-nyolc, a további emeleteken hat-hat lakást építettek. A lakások keleti, nyugati és déli tájolásúak. A monolit vasbeton vázú és födémszerkezetű épület központi magjában két párhuzamos lépcsőházat, két személyfelvonót és egy szemétledobót alakítottak ki. A vitathatatlanul egyedi kilátást nyújtó tizenöt szintes lakóház homlokzatán végigfutó díszítő acélszerkezeteket a múlt század végén eltávolították, így az még jellegtelenebb lett. Az első budai toronyház lakója volt Puskás Ferenc a világhírű magyar labdarúgó. (egykor.hu)

  • VF_29039

    Tác Gorsium Étterem

    A Gorsium Megálló pihenőhely az M7 autópálya Budapestre vezető oldal Szabadbattyánnál a 70-es km-nél található. A pihenőhely 2005. szeptemberében nyitotta meg újra kapuit. Az épület mellé egy plusz szárnyat építettek, és a teraszt részeket ablakokkal befedték. Előtte töltőállomás létesült aminek a shop része található az épületben egy kis büfé résszel.

  • VF_22863

    Griff Szálloda, Pápa, 1930-as évek

    A képeslapról készített fotón, Pápa látképe, a Fő utcával. Elől az emeletes saroképületben a Griff szálloda és étterem látható. Nevét az Esterházy-család címerében szereplő madárról kapta. 1914-ben Ötvös Sándor vezette az akkor 10 szobás, étteremmel és kávéházzal rendelkező hotelt. A több mint kétszáz éves szálloda, napjainkban Hotel Arany Griff néven működik (2017). A dátum, az eredeti képeslap alapján.

/2826
<< >>