Találatok száma: 82

Találatok szűrése
/9
<< >>
  • Vízrajzi Atlasz sorozat 18. Hármas-Körös

    Vízrajzi Atlasz sorozat 18. Hármas-Körös

    A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízrajzi Atlasz sorozatának 18. kötete a Hármas-Körös vízrajzi felvételének adatait tartalmazza. A Körösök magyarországi szakaszáról így teljessé vált felvételi anyagot a Körösök vízgyűjtőjére kiterjedő hidrográfiai és geomorfológiai összeállítással egészítettük ki, amit az Atlasz 1. fejezeteként adunk közre. Az Atlasz mellékleteként, külön kötet tartalmazza írott formában a nyilvántartási keresztszelvényeket, völgyszelvényeket és hídszelvényeket, valamint a töltések hossz-szelvényét is. (Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 18., Hármas - Körös – Előszó)

  • Vízrajzi Atlasz sorozat 17. Lajta

    Vízrajzi Atlasz sorozat 17. Lajta

    Az 1974-ben megjelenő 17. kötet a Lajta és balparti csatornája felvételének adatait foglalja össze. A Lajta a Kisalföld vízrendszerének az említett két folyónál méreteiben lényegesen kisebb, több vonatkozásban mégis jelentős vízfolyása. Vízgazdálkodási problémáinak megoldása a szomszédos Ausztriával közös érdek és feladat. A magyar szakaszon az érkező árhullámok levezetése, Mosonmagyaróvár árvízvédelme okoz gyakran gondot. Mindezek mellett még számos gyakorlati feladat indokolta a Lajta vízrajzi felvételét és Atlaszának közreadását. A közreadott anyagban – annak tartalmát, formáját, nyomdai kivitelét tekintve – igyekeztünk felhasználni mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket az utóbbi évek vízrajzi felvételeinél, az Atlaszának közreadását. A Lajtánál a kisebb méretek miatt számos olyan szerkesztési, ábrázolási feladatot kellett megoldanunk, amelyek az eddig Atlaszoknál nem jelentkeztek, illetve a kialakult gyakorlattól eltérnek. Reméljük, hogy sikerült jól hasznosítható kötetet összeállítanunk.(Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 17., Lajta – Előszó)

  • Vízrajzi Atlasz sorozat 15. Mosoni Duna

    Vízrajzi Atlasz sorozat 15. Mosoni-Duna

    A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízrajzi Atlasz sorozatának most kiadásra kerülő 15. kötete a Mosoni-Duna vízrajzi felvételének adatait foglalja össze. A Felső Duna múlt század végi szabályozása, majd a rajkai zsilip 1908-ban befejezett megépítése óta a Mosoni-Duna egyik legsajátosabb vízfolyásunk. A közreadott anyagban – annak tartalmát, formáját, nyomdai kivitelét tekintve – igyekeztünk felhasználni mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket az utóbbi évek vízrajzi felvételeinél, az Atlaszok közreadásánál szereztünk. Az Atlasz mellékleteként külön kötet tartalmazza a nyilvántartási keresztszelvényeket, völgyszelvényeket és hídszelvényeket, valamint a töltések hossz-szelvényét írott formában. (Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 15. Mosoni-Duna. - Előszó)

  • Vízrajzi Atlasz sorozat 11. Duna 4.kötet

    Vízrajzi Atlasz sorozat 11. Duna 4. kötet

    Hidrográfia, geomorfológia

    A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízrajzi Atlasz sorozata 11. kötetével eddigi legjelentősebb állomásához érkezett. A kötet a Duna magyarországi szakasza vízrajzi felvételeinek adatait, a Duna-medence általános leírását, a Duna hidrográfiáját, geomorfológiáját, a térképezett időszak mederváltozásait foglalja össze. Jelen összeállításunk – tematikáját, tartalmát, terjedelmét tekintve – első kísérletnek számít. A jövő feladata – többek között – a hidrológiai, morfológiai paraméterek számszerű jellemzésén túl azok térképi – tematikus – ábrázolása. (Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 11. Duna. 4. kötet - Előszó)

  • Vízrajzi Atlasz sorozat 16. Hernád

    Vízrajzi Atlasz sorozat 16. Hernád

    A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízrajzi Atlasz sorozatának most kiadásra kerülő 16. kötete a Hernád magyarországi szakasza vízrajzi felvételének adatait foglalja össze. A közreadott anyagban – annak tartalmát, formáját nyomdai kivitelét tekintve – igyekeztünk hasznosítani mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket az utóbbi évek vízrajzi felvételeinél, az Atlaszok közreadásánál szereztünk. A vízrajzi felvétel anyagával együtt – annak bevezetéseként – közreadjuk a Hernád geomorfológiai, hidrográfiai jellemzését és adatait is. Reméljük, hogy az így kibővített anyag hasznos segítője lesz a Hernáddal kapcsolatos vízgazdálkodási feladatok megoldásának. Az Atlasz mellékleteként külön kötet tartalmazza a nyilvántartási keresztszelvényeket, völgyszelvényeket és hídszelvényeket írott formában. Közreadjuk a mellékletben a töltések írott hossz-szelvényét is. (Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 16. Hernád. - Előszó)

  • Vízrajzi Atlasz sorozat 2. Hármas-Körös

    Vízrajzi Atlasz sorozat 2. Hármas-Körös

    A Vízrajzi Atlasz sorozat jelen kötetének kiadásához a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízrajzi Osztályának 1956-59. évi felvétele adta meg az alapot. A kiadványban a részletes vízrajzi felvétel eredményeit és a Hármas-Körös egyéb összegyűjtött vízrajzi adatait bocsátjuk közre, azzal a céllal, hogy a vízgazdálkodás különböző területein folyó munkálatokhoz a Hármas-Körös teljes hosszúságában megbízható, egységes szempontok szerint feldolgozott alapadatok szolgáltatásával segítséget nyújtsunk. (Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 2. Hármas-Körös - Előszó)

  • Vízrajzi Atlasz sorozat 9. Kettős-,Fehér-és Fekete-Körös

    Vízrajzi Atlasz sorozat 9. Kettős-, Fehér- és Fekete-Körös

    1961-ben, a Vízrajzi Atlasz sorozat 2. kötetében adtuk közre a Hármas-Körös vízrajzi adatait. A kiadvány megjelenése felhívta a figyelmet arra, hogy a Körösök teljes vízrendszerének ismeretéhez elengedhetetlenek a további felvételek. Hasonló igénnyel jelentkezett – az ismétlődő árvizek miatt – az árvízvédelem is. Ezért került sor a Kettős-, Fekete - és Fehér-Körösök, valamint a Sebes-Körös vízrajzi felvételére. A felvételek eredményeit a Vízrajzi Atlasz sorozat 9-10. kötete tartalmazza. A most kiadásra kerülő 9. kötet fontos állomás Vízrajzi Atlaszaink sorozatában. Először fordul elő ugyanis, hogy a felvétel és az Atlasz összeállítása külön erre a célra készült légi-fényképezés, légi-háromszögelés és fotótérképek alapján történt. Ennek köszönhető többek között a felvételi és feldolgozási módszerek korszerűsítése, egyszerűsítése, a kiadott helyszínrajzok minőségének lényeges javulása.(Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 9. Kettős-, Fehér- és Fekete-Körös - Előszó)

  • Vízrajzi Atlasz sorozat 10. Sebes-Körös

    Vízrajzi Atlasz sorozat 10. Sebes-Körös

    A most kiadásra kerülő 10. kötet fontos állomás Vízrajzi Atlaszaink sorozatában. Először fordult elő ugyanis, hogy a felvétel és az Atlasz összeállítása külön erre a célra készült légi fényképezés, légi háromszögelés és fotótérképek alapján történt. Ennek köszönhető többek között a felvételi és feldolgozási módszerek korszerűsítése, egyszerűsítése, a kiadott helyszínrajzok minőségének lényeges javulása. (Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 10. Sebes-Körös - Előszó)

  • Vízrajzi Atlasz sorozat 8. Dráva 3.kötet

    Vízrajzi Atlasz sorozat 8. Dráva 3. kötet

    A Dráva a Duna egyik legjelentősebb mellékfolyója. Kedvező vízjárása és topográfiai helyzete miatt évszázadokon keresztül jelentős vízi út volt. Kanyargós, hordalékos medre, heves árvizei pedig mindig sok gondot okoztak. A Dráva hajózásával, ármentesítésével és középvízi szabályozásával kapcsolatos ismereteink a XVIII. századig nyúlnak vissza. 1780 óta vannak feljegyzések a helyi jellegű szabályozásokról. Ugyancsak a XVIII. század végén épült meg az az árvízvédelmi töltésrendszer, amely jelenleg is a legnagyobb összefüggő árvízvédelmi munka a folyó mentén. 1842-46-ban elvégezték a folyó első összefüggő vízrajzi felvételét és megindították a szabályozását. Átvágásokat, partvédő műveket, sarkantyúkat építettek. A szabályozási művek várt eredménye azonban elmaradt. A század elején újrakezdett rendszeres középvíz-szabályozást az első világháború megszakította és azóta csak fenntartási és helyi jellegű munkákat végeztek. A Dráva-szabályozás történetében új fejezetet és lehetőségeket nyitott meg a Magyar - Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság megalakulása (1956). Határozat született a Dráva általános, töltésezésre is kiterjedő szabályozási terveinek elkészítésére. A határozat értelmében 1966-68-ban – a megállapodásban rögzített szakaszok szerint- a jugoszláv vízügyi szervek és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Budapest) végezte a méréseket. A különböző szakaszok felmérési adatait a Vízgazdálkodási Bizottság megbízása alapján Intézetünk foglalta kiadványba. Ezt adjuk most közre a Vízrajzi Atlasz sorozat 8. köteteként. (Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 8., Dráva – Előszó)

  • Vízrajzi Atlasz sorozat 8. Dráva 2.kötet

    Vízrajzi Atlasz sorozat 8. Dráva 2. kötet

    A Dráva a Duna egyik legjelentősebb mellékfolyója. Kedvező vízjárása és topográfiai helyzete miatt évszázadokon keresztül jelentős vízi út volt. Kanyargós, hordalékos medre, heves árvizei pedig mindig sok gondot okoztak. A Dráva hajózásával, ármentesítésével és középvízi szabályozásával kapcsolatos ismereteink a XVIII. századig nyúlnak vissza. 1780 óta vannak feljegyzések a helyi jellegű szabályozásokról. Ugyancsak a XVIII. század végén épült meg az az árvízvédelmi töltésrendszer, amely jelenleg is a legnagyobb összefüggő árvízvédelmi munka a folyó mentén. 1842-46-ban elvégezték a folyó első összefüggő vízrajzi felvételét és megindították a szabályozását. Átvágásokat, partvédő műveket, sarkantyúkat építettek. A szabályozási művek várt eredménye azonban elmaradt. A század elején újrakezdett rendszeres középvíz-szabályozást az első világháború megszakította és azóta csak fenntartási és helyi jellegű munkákat végeztek. A Dráva-szabályozás történetében új fejezetet és lehetőségeket nyitott meg a Magyar - Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság megalakulása (1956). Határozat született a Dráva általános, töltésezésre is kiterjedő szabályozási terveinek elkészítésére. A határozat értelmében 1966-68-ban – a megállapodásban rögzített szakaszok szerint- a jugoszláv vízügyi szervek és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Budapest) végezte a méréseket. A különböző szakaszok felmérési adatait a Vízgazdálkodási Bizottság megbízása alapján Intézetünk foglalta kiadványba. Ezt adjuk most közre a Vízrajzi Atlasz sorozat 8. köteteként. (Forrás: Vízrajzi Atlasz sorozat 8., Dráva – Előszó)

/9
<< >>