Találatok száma: 28

Találatok szűrése
/3
<< >>
  • 543649_lead

    Auróra Hazai Almanach

    hatodik év

    Aurora :hazai almanach,a magyar irodalom megszervezésében,Pest kulturális központtá válásában nagy szerepet játszott a kisfaludy Károly szerkesztette évkönyv.

  • 543548_lead

    Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly Válogatott Költeményei

    Az ifjuság számára összeválogatta Benedek Elek

    A XIX. sz. magyar irodalmának két meghatározó költő egyéniségének Kisfaludy Sándornak és testvérének Kisfaludy Károlynak válogatott költeményeit tartlmazza a kötet. Érdekessége ,hogy Benedek Elek válogatásában jelent meg ,értő szemmel és kézzel kimondottan az ifjúság számára. Külön érdekessége még a kötetnek,hogy mind két szerző életrajza megtalálható a könyvben. Mindkét költőt Benedek Marcel mutatja be az olvasónak.

  • 543493_lead

    Kisfaludi Kisfaludy Sándor Himfy Szerelmei

    Második rész A' boldog szerelem

    Kisfaludy Sándor legjelentősebb alkotásának a Himfy szerelmei dalciklusnak második részét tartalmazza a miniatűr kivitelezésű könyvecske. Kisfaludy A' Boldog szerelem szövegét a Wigand Ottó Pesten 1833-ban és a Heckenast gusztávnál Pesten 1847-ben megjelent kiadások után szedték.Az átnézés és javítás munkáját Bárczy Gusztáv,a sajtó alá rendezést Sugár jenő végezte.Szedték e könyvet 1921-ben Korvin testvérek Linotype szedőgépén Nordisch Antiqua betűkkel.Nyomták 3100 példányban és pedig 3000 példányt fél famentes nyomó,100 példánytpedig bibliofilek részére merített papírra.Ezt a 100 példányt kézzel írott sorszámokkal láttuk el.

  • 543466_lead

    Kisfaludy Sándor Munkáji

    Harmadik Kötet. Regék

    Kisfaludy Sándor epikai munkáinak legjelentősebb és legmaradandóbb alkotásai a regék.Szülőföldjének népi hagyományait dolgozza fel verses formában . Várak,tájegységek romantikus történeteit meséli el ,jellegzetesen Kisfaludys formában és hangon. A kis könyvecske két részre tagozódik az elsőben :Dobozi Mihály ,és Hitvese; Kemend regéje található.A második rész Döbtönte ; és A' megbosszult Hiszegő regéjét tartalmazza.Csonka ,mert kötés és borító tábla nincs.

  • 543163_lead

    Kisfaludi Kisfaludy Minden Munkái

    Negyedik kiadás ;Hetedik kötet

    Kisfaludy Sándor életművének széles vonulatára enged bepillantást az adott kötet.A könyv "I. Ferentz,Magyar Királynak" című verses ajánlással indít;majd Kisfaludy vegyes költői munkái következnek;különböző töredékek és gondolatok.Helyet kap benne egy három felvonásos színházimű a "Seneca tragédiája". A kötet második szerkezeti egységében a "Vegyes prózai Munkák" következnek napló részletekkel, Akadémiai beszédekkel,tanulmányokkal táncról,színházról,nyelvészetről és aktuál politikai írásokkal ;Ebben a kötetben található a legteljesebb önéletrajza is.

  • 543040_lead

    Költészi képek

    Összeszedték B.G.V.

    Gyűjteményes kis kötet a 19.sz.- ban alkotó költők műveiből a koszmosz ,a csillagok ,a Hold, a Nap ,az ég,a hajnal,az alkony költői képeit hasonlatait ,megszemélyesítéseit,metaforáit,trópusait gyűjti össze ,főleg a tanuló ifjúság épülésére és gazdagítására. Idézett költők:Ábánfy,Bajza,Ballai,Balogh,Batsányi,Berzsenyi,Czuczor,Dajka,Dörgidán,Faludi,Fogarasy,Gyöngyösi, Guzmics,Jallosits,Kazinczy,Kis,Kisfaludy,Kovacsóczy, Kölcsey,Kunoss,Matics,Oexel,Ónody,Papszt,B.Podmaniczky,Szattmáry,Szentmiklósy,Szenvey ,Takács,Vörösmarty,Zrínyi

  • 543013_lead

    Himfy' Szerelmei

    Második rész. A ' boldog szerelem

    A 19. sz.magyar irodalomtörténete azzal kezdődött,hogy 1801 -ben megjelent a " A kesergő szerelem",amelynek költője egyenlőre Himfy álnév alá rejtette magát.Sem ezelőtt ,sem azóta ilyen általános sikere nem volt hazai könyvnek.Hamarosan napvilágot látott a mű második része is a , "A boldog szerelem".A kesergő szerelemből és A boldog szerelemből egységes nagy lírai regénnyé összeálló mű közös címe lett: Himfy szerelmei. Költője Kisfaludy Sándor.A kis könyvecske Kisfaludy Sándor nagylélegzetű magyar nyelvet dícsőítő ,személyes hangvételű előszavával jelent meg.A kötet csonka ,kötéstábla nélkül.A teljes művet tartalmazza 7 éneket és 200 dalt.

  • 542929_lead

    Kisfaludy Sándor Minden Munkái

    Regék a magyar előidőből. Harmadik könyv

    A kötet két jól elkülöníthető részre tagolódik,az első Kisfaludy Sándor regéit tartalmazza ;a második rész pedig Kisfaludy drámáit ,színjátékait "Eredeti magyar játékszín"cím alatt.a Kötet végén részletes Kisfaludy Sándor életrajz található a " Közhasznú Ismeretek Tárából" 1848. április Pesten.

  • 542884_lead

    Emlény 1837

    A mű több szerzős gyűjteményes kötet,változatos műfaji összetétellel.Tartalmazza KisfaludySándor töredékes regéjét,Báró Eötvös József Gondolatait,Kölcsey Ferenc elbeszélését,Jósika Miklós tündérregéjét,Kunoss és Garay verseit.Illusztrált,csonka.

  • 542767_lead

    Kisfaludy Sándor Összes Regéi

    Első Kötet:Regék a magyar előidőből

    Előszó Különös, és tulajdon móddal érdekli a Régiség a gondolkodó, képzelő, és érző lelket: azért-e, hogy a Régiek valóban nagyobbak, erőssebbek, és lelkessebbek, noha egyszersmind durvábbak, és szílajabbak is voltanak, mintsem a Mostaniak? - azért-e, hogy a mi távol vagyon az embertől, azt a képzelődés mindég szebbnek, jobbnak, és nagyobbnak állíttya? - vagy azért-e, hogy a múlandóság képe, az annyi nemes tehetséggel bíró, halhatatlanságot, és örökkévalóságot szomjúzó emberlelket bús érzeményekkel tölti! - miért? - egyenessen meg nem tudnám mondani; de az bizonyos, hogy a Régiség még a legdurvább embert is érdekleni szokta; s minden embert Hazájának régiségi inkább, mint sem a külföldiek. - Lelkemnek illy megihletése szülte, a földi bajak elől megszökhetett némelly óráimban, e jelenlévő Regéimet a Magyar Előidőből; minekutánna a sok háborúk által öszvezavarodott világnak csatázó, zajos piaczczáról ősi fészkembe, a Természet csendes kebelébe, a mezei élet jóltévő nyúgalmába viszszavonúlván, itt, lakásom romantos körében, millyent sok jeles, és szép tájairól híres országokban jártomban-keltemben is keveset találtam, - minekutánna itt szinte naponként látom a váromladékokat, mellyek minden erre útazónak szemeit, figyelmét, és képzelő erejét magokra vonnyák, és gondolatit s érzeményit természet szerint a hajdani időbe meríttik. A Poézisnak ez a neme még mindég nagy dívatban vagyon minden csínossabb Nemzetnél, ki a Tudományokat, és szép Mesterségeket űzi. Érdekelheti is valóban az illyen költemény, ha jól elsült, az olvasót, ki nyers, és erős Eleji eránt nem idegen; és a Magyart kiváltképpen, a ki Nemzetét, és Hazáját, mint a Franczia, és Ángoly a magáét, szeretni, és becsülni tudgya. S pedig talán van oka a Magyarnak a hajdani Hunniát többre becsülni, mint sem a mostanit? - ámbár hála a Nemzetek Urának! a Magyar még csak most nyerte meg az ő legfőbb kincsét, mellyel Hazánk, midőn a Dicsőség legfőbb ponttyán tündöklött is a Nemzetek sorában, csak bírt is, nem is: értem a magyar nyelvet, mellynek uralkodó, törvényes nyelvnek kell lenni a Hazában, ha csak Hunniának sok elfajúltt fija, és leánya meg nem akar örökönörökké maradni - minden nagy, önnön maga által való, s létét fenntartó Nemzetnek megvetésre méltó, nevetséges majma; - melly szégyentől, gyalázattól, fertelemtől ójj meg minket Népek Nemzetek Istene! Millyenek legyenek Regéim érdemekre nézve, nem tudom. Kívánom, hogy jók, és a czélnak megfelelők legyenek, nem magam, hanem olvasó Hazámfiai kedvekért, kiknek egy két üres órájokat örömest jól tölteném. - De ha csupán csak annyi érdemek van is Regéimnek, hogy más nálamnál tehetősb Tudománykedvellőnek, vagy mívelőnek útat mutat, és kedvet ád, a Poézis ezen nemében tökélletessebbet teremthetni, tehát már nem megvetendő jó szándékom. Regéimnek foglalattya szomorú: azért-e, hogy a Magyar nemzeti természetéből szomorú? azért-e, hogy helyheztetése régen ollyan már, hogy - Hunniának sok súlyos csapásai ólta, mellyek közül csak a Mohácsi veszedelmet említtem, - a Nemzetnek minden örömét, javát, szerencséjét, dicsőségét örök búnak gyászos ködgye fedi? - elég az, hogy a Magyar igen hajlandó a szomorúságra. Sőt még örömét, és vígságát is szomorú és bús hangokkal jelenti. Bizonysága ennek a nemzeti magyar táncznak többnyire kesergő melódiája; bizonysága ennek a köznép énekeinek többnyire szomorú nótája. A Magyar felől igazán mondhatni, hogy - sírva tánczol. Verseimnek neme felől azt mondom: a kinek tetszik, tartsa azokat verseknek; a kinek másként tetszik, tartsa azokat másnak, miattam versképpen írtt Prózának. Póp azt mondgya: "Az a Poéta, ki szívemet ezer fájdalomra tudgya bírni; ki velem minden indulatot, mellyet költ, és ír, éreztetni tud; ki engem több mint bűbájos mesterséggel fellobbant, és szivemet irgalommal és ijedelemmel szaggattya; ki engem a földről felkapván, a Levegőn által, valamikor s valahová tetszik, kénnye szerint elragad." S Póp, ugy vélem, jól mondgya. Azt tartom én is Poétának, a ki ezt cselekszi, - akár rithmusokban, akár görög vagy római lábokon járó versekben, sőt ha csak Prózában is. - Kár azért külömbféle versnemmel élő íróinknak egymás ellen, egymást gúnyolva kikelniek, - egymás lábát, módgyát, öltözetét rágalmazniok, holott az isteni Poézis szárnyain repülniek kellene! - A szép, nagy, elmés gondolatok; a szép, mélly, magokkal ragadó érzemények; az eleven képzeletek; bájoló rajzolatok; - s ezek a legszebb, legalkalmatossabb, leghathatóssabb szavakkal kifejezve, teszik itéletem szerint a Poétát; - valaminthogy a Prózodiának legszorossabb szabásai szerint készűltt Hexameter, vagy akármelly más vers, ugy szintén a bár százszor öszveharangozó Cadentia is, az előbb mondott tulajdonságok nélkül szűkölködvén, - csak sorba rakott száraz szó, hideg, lelketlen vers maradhat. Oszszián mindég nagy Poéta marad, az ő gyalulatlan Czelta nyelvében, Dénis fennyen járó Hexametereiben, és Bacsányinak fellengező, magas hangú Prózájában; s ott legnagyobb, a hol gondolati, s érzeményi leghatalmassabban érdeklik a lelket, és szívet. Himfymet is e szerint kívánnám megitéltetni azon kevesektől, kik Litterátori munkájik által nem önnön híreket, neveket, hanem a Tudományoknak, és szép Mesterségeknek terjedéseket, és virágzásokat, következésképpen a Nemzetnek szerencséjét, és dicsőségét keresik, és szép elmebéli tehetségeik által meg is szerzik; - azon kevesektől, kik a való Szépet, Jót, Nagyot, Helyesset, Igazat megismerik, következésképpen részre nem hajló itélletek nyomós, és tiszteletre méltó; - azon kevesektől, kiknek örök hálákkal tartozik a Magyar Nemzet azért, hogy a többi csinossabb Nemzetek szép példája szerint, ő is már szerte járhat Parnaszszus úttyain Szittya nyelvével, melly egyformán alkalmatos a szélvészszel ordíttani; a fergeteggel dörögni, csattogni; a sassal fellengezni; a gerliczével nyögni; a fülemilével zengedezni; - azon kevesektől, kiknek örök hála légyen egész Nemzetemtől! mert ha ők nem voltak, és a Magyarokat nyelveknél fogva nem tartották volna, tehát a már magából s mindenéből kivásott, s a Földről már tűnésének indúltt Magyar Nemzet egy század múlva talán már csak hajdani nevéről, és tetteiről fogna ismeretes lenni, nem csak a Világon, hanem - önnön Hazájában is. - Sümegen, Szala-Vármegyében 1807. Kisfaludi Kisfaludy Sándor

/3
<< >>