rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 4748

Találatok szűrése
/475
<< >>
  • Kolpek Lajos Komm. pártitkár, művezető

    Kolpek Lajos Komm. pártitkár, művezető

    Kolpek Lajos Komm. pártitkár, művezető

  • Karácsony a honvéd kórházban

    Karácsony a honvéd kórházban

    Karácsony a honvéd kórházban

  • Vitéz Nagybányai Horty István

    Vitéz Nagybányai Horthy István

    Vitéz Nagybányai Horthy István

  • Gimnáziumi internátus, hősök szobra, gimnázium, Perczel Mór szobra Bonyhád

    Képeslap. Gimnáziumi internátus, hősök szobra, gimnázium, Perczel Mór szobra Bonyhád

    Gimnáziumi internátus, hősök szobra, gimnázium, Perczel Mór szobra Bonyhád. Bélyeggel és bélyegzővel ellátott megírt képeslap. Címzett, Tc. Weiszenbürger Ádám Őrv. úrnak Horthi korhász Debrecen.

  • Vitéz Nagybányai Horty istván

    Vitéz Nagybányai Horthy István

    Vitéz Nagybányai Horthy István

  • Szõts Boldizsár családja

    Szőts Boldizsár családja

    Szőts Boldizsár családja. Özv. Szőts Imréné Sebestyén Borbála, Szőts Boldizsárné Miklós Terézia, Szőts Boldizsár, Szőts Margit. Ez a kép szerepel a hazatérőn is.

  • Miklós Halasi és Remig zászlós Volhiniában

    Miklos Halasi és Remig zászlós Wolhyniában

  • Miklós Lőrinc és családja

    Miklós Lőrinc és családja

    Miklós Lőrinc és családja Balról: Keresztes Emerencia, Bogos Zsuzsanna, Miklós Gáspár, Miklós Lõrinc

  • A lengyeli Apponyi kastély

    A lengyeli Apponyi kastély

    A lengyeli Apponyi kastély. A lengyeli uradalmat a gróf Apponyi család 1799-ben vásárolta meg Amadé bárótól. Az Apponyiak ekkor egy kisebb kastélyt építettek. Ez a kastély ad ma otthont az Óvodának és a Postahivatalnak Lengyelben. Eredetileg ez a kastély is emeletes volt, majd az Apponyi család az emeletet 1870-ben lebontatta róla. A mai kastély 1824-től 1829-ig épült. Építtetője gróf Apponyi József volt. Az épí­tési munkákba bevonták az uradalomhoz tartozó Lengyel, Kisvejke, Mucsi és Závod községek jobbágyait. A kastély építésénél igyekeztek a főúri család minden kényelmét biztosítani. Nagyobb méretű kápolna is épült benne, mely mise tartására is alkalmas volt, míg meg nem épült a kegyúri templom Lengyelben. Apponyi József gróf, mint császári-királyi kamarás Bécsben szolgálta a monarchiát. Ott is halt meg 1863. március 11-én. Csak a szívét hozták haza Lengyelbe, és a kegyúri templom szentélyében helyezték el. József grófnak nem volt fiú gyermeke csak egy lánya, Karolina, aki Calloto olasz herceghez ment feleségül. Azért, hogy a lengyeli kastély és uradalom továbbra is az Apponyi nevet viselje, József gróf végrendeletében két unokaöccsére, Apponyi Gyulára és Rudolf grófokra hagyta uradalmát. Lányát pénzben elégítette ki. Apponyi Rudolf halála után a lengyeli kastélyt fia, Apponyi Sándor gróf örököl­te, aki az apja mellett, mint követségi titkár dolgozott Párizsban. Sándor gróf apja ha­lála után visszavonult a diplomáciai pályáról. Édesanyjával Lengyelbe költözött, majd 1878-ban házasságot kötött Esterházy Alexandra grófnővel. Most már az ifjú pár fo­gott hozzá új otthonuknak, a lengyeli kastélynak az átalakításához. Sándor gróf Rumpelmayer bécsi építészmérnököt bízta meg a kastély átalakításával. A kastély klasszicista stílusban lett átépítve. Az új külső mellett sok belső átépítésre is sor került. Az eredetileg épített nagyobb méretű kápolnát megszüntették, helyette a kastély jobb szárnyának a földszintjén alakítottak ki egy kisebb kápolnát, melynek dekoratív munkáit Löffler festő készítette, aki a bécsi fogadalmi templomban végzett munkáiról vált híressé. A kastély történetének egyik szomorú napja volt 1905. január 19-e, amikor a kastély teljes tetőzete leégett. Padlásterében nagyon sok értékes bútorzat pusztult el. Apponyi Sándor 1925. április 18-án, életének 82. évében elhunyt. Végrendeletében a kastélyt feleségére, Esterházy Alexandra grófnőre hagyta. A kastélyban lévő híres könyvtárát még életében az Országos Széchényi Könyvtárnak ajándékozta. A grófnő az örökséget, a lengyeli uradalmat, a kastélyt teljes berendezésével 1926-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta, mely 1927. január 1-jén került a Múzeum kezelésébe. A grófnő 1930. október 15-én bekövetkezett haláláig a kastélyban élt. A grófnő halála után a kastély berendezési tárgyait a Magyar Nemzeti Múzeum Budapestre szállította, ahol 1934-ben árverésre került. A kastély ettől az időtől kezdve teljesen üres volt. Az üresen álló kastélyt a Magyar Nemzeti Múzeum nem tudta kellőképpen hasznosítani. Egy időben néhány gazdatiszt lakott egy-két szobát a földszinti részen. Az időközben jelentkezett hibák kijavítására nem gondoltak. Inkább az a gondolat foglalkoztatta egyes személyeket, hogy a kastélyt le kell bontani. Az uradalom szám­tartója még megbízást is kapott, hogy készíttessen tervet a kastély lebontására. A II. világháborús események azonban ezt a gondolatot elvetették. Amikor Magyarország belépett a háborúba és elkezdődtek a bombatámadások, az üresen álló lengyeli kastélyt az illetékesek az Országos Térképészeti Hivatal térképanyagának elhelyezésére jelölték ki. Mintegy húsz vagon térképanyagot szállítottak Lengyelbe. Amikor a front elvonult - 1945. január 30-án - a Szovjet Katonai Parancsnokság katonai kórháznak vette igénybe a kastélyt. Vérbeteg katonákat helyeztek el itt. A kórházat 1945. március 10-én elvitték Lengyelből. A lengyeli gróf Apponyi-féle kastély legszégyenteljesebb korszaka következett be 1945 tavaszán, amikor a szovjet katonák után itt hagyott piszkos-koszos kastélyt a völgységi németek internáló táborának rendezték be. Amikor 1945. nyarán az internáló tábort felszámolták, a Lengyelbe betelepült székely emberek a kastélyban mezőgazdasági iskolát létesítettek. Az iskola képzési célja, elnevezése a több mint fél évszázad alatt sokat változott. A kastély jelenleg is a mezőgazdasági oktatás szolgálatában áll. A kastély jelentősebb felújításon 1982-ben esett át. A tetőzete 2004-ben teljes felújítást nyert.

  • Apponyi kastély

    Apponyi kastély

    Apponyi kastély. A kastély gróf Apponyi József építette. Építése 1824-1829 között zajlott. Az elkészítése után a kastély jellegzetességét jelentette, hogy az magán hordozta az év jegyeit a következők szerint: 4 évszakot: 4 ajtó, 12 hónapot: 12 kémény, 52 hetet: 52 szoba és a 365 napot pedig 365 ablak szimbolizálta. Az évek során a kastély több átalakításon is át eset amik során ezeknek a jellegzetességeknek egy része elveszett. Az építéskor a kastély jobb szárnyában egy nagy méretű kápolna került kialakításra. A jobb szárny alagsorában a konyha és az ahhoz szükséges kiszolgáló helységek, még a bal szárny alagsori részében sütöde és egy kisebb boros pince került kialakításra. A kastély következő tulajdonosa gróf Apponyi Rudolf egy fiatal szekszárdi építész segítségével, aki a kastélyt reneszánsz stílusjegyekkel látta el. Rudulf gróf halála után a kastélyt fia gróf Apponyi Sándor örökölte, aki 1878-ban házasságot kötött Eszterházy Alexandra grófnővel. A fiatal pár Rumpelmayer bécsi építészmérnököt kérte fel a kastély újabb átalakítására aki számos változtatást vitt végbe. Ekkor került kialakításra gróf Apponyi Sándor híres könyvtárának helysége is. A kastélyban 1905. január 19-én nagy tűzvész pusztított, de szerencsére a kastélyban lévő híres könyvtárat sikerült megmenekíteni. A tűz következtében a tetőszerkezet teljesen leéget, aminek újra építését Fellner Sándor budapesti építész végezte, más általa szükségesnek vélt változtatásokkal együtt. A kastély ekkor nyerte el mai külső formáját. Mivel Sándor grófnak és feleségének saját gyermekük nem született, ezért a híres könyvtárát az Országos Széchényi Könyvtárra, még a kastélyt berendezési tárgyaival együtt a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozták. 1930-tól a kastély nagyrészt üresen állt, ezért a II. világháború alatt az Állami Földmérési Hivatal összes térképét ide szállították a budapesti front elvonulásáig. Ezután az épületben Szovjet katonai kórházat rendeztek be. 1946 elején Internálótábornak használták a környék német családjainak a kitelepítése kapcsán. Végül 1946 őszétől mezőgazdasági iskola nyitotta meg kapuit a kastélyban, ami bár elnevezései és fenntartói az évek során többször is változtak a mai napig is helyet foglal a település leghíresebb épületében.

/475
<< >>