rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 619

Találatok szűrése
/62
<< >>
  • 39352_lead

    Hajós Alfréd portréja

    Élt 1878. február 1. - 1955. november 12. A Budapesten született sportember atlétikával, tornával, labdarúgással is foglalkozott, de végül is az úszósportban tette emlékezetessé a nevét. Építészetet tanult, szakmájának kiválósága lett. Debreceni kötődése az Aranybika szálloda tervezése, mely szállodát 1915. szeptember 4-én adták át és olyan látványossága lett a városnak, mely a debreceni és idegen ember szemében elragadtatást keltett. 1896-ban, az I. Olimpiai Játékon, Athénben 100 és 1200 méteres gyorsúszásban aranyérmeket nyert. 1924-ban Párizsban az olimpián a művészeti, építészeti versenyen Lauber Dezsővel a budapesti stadion tervével ezüstérmet nyert. A díj értékét növeli, hogy első helyezést nem adtak ki. Ő tervezte 1929-ben a margitszigeti sportuszodát. Sokoldalúságát mutatja, hogy a Budapest Torna Club focistájaként kétszer nyert bajnokságot. Úszásban az első kiemelkedő sikere az 1895-ös Európa-bajnokság, ahol a 100 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert. Ezt a sikert 1896-ban megismételte újra megnyerve az Európa-bajnokságot kedvenc távján. 1976. június 6-án „Sportolás és alkotótevékenység” címmel Hajós Alfréd emlékünnepséget rendeztek Debrecenben. Az Aranybika szálló falán emléktáblát avattak. Novák Ilona olimpiai úszóbajnoknő mondott ünnepi beszédet. Hajós Alfréd pályafutását méltatva kijelentette - „... az első magyar olimpiai bajnok emlékét őrző tábla e pillanattól kezdve erősíti a hitet: a sportolás és az alkotótevékenység elválaszthatatlan....” A Magyar Olimpiai Bizottság koszorúját Dr. Boros Ottó vízilabdás olimpiai bajnok helyezte el a debreceni Nagy Imre Zsolttal. Az Aranybika halljában Hajós Alfréd emlékkiállítás nyílt. Avatóbeszédet Bakonyi Károly, a sportmúzeum igazgatója mondott. 1985. november 5-én Hajós Alfrédról utcát nevezett el a város elöljárósága a kiváló sportember megbecsülése jeléül.

  • Arany János

    Arany János

    Debrecen emléktáblái

    Emléktábla szövege: ,,Arany János emlékére (1817. március 2.-1882. október 22.) Az 1638 óta Kádas néven ismert uccát 1899-ben nevezték el a költőről, aki 1833-1837 között a Református Kollégium diákja volt."

  • 55801_lead

    Mudin Imre

    Debreceni olimpikon

    Élt 1887. november 8.–1918. október 23. 1912-ben Stockholmban, az olimpiai atlétikai versenyeken hatodik helyezést ért el súlylökésben, 12,81 méteres eredményével. A Debreceni Torna Egyletnek volt a sportolója. Kiváló atléta, aki súlylökés, kalapácsvetés, diszkoszvetés mellett gerelyhajítással és magasugrással is foglalkozott. Az olimpia előtt 1908 és 1911 között Debrecenben sportolt és versenyzett. Jó fizikai adottságaira jellemző volt, hogy 1907-ben a helyből magasugrás csúcsát 140 cm-rel tartotta. 1908 – 1914-ig 8 alkalommal javította meg a súlylökés hazai csúcsát 12,83 – 14,00 méterig. Kalapácsvetésben (1906) és súlylökésben (1912) ért el magyar bajnokságot

  • Bocskai sz

    Bocskai szobor

    Debrecen szobrai

    Felállítás éve: 1906. Szobor anyaga: márvány, bronz. Alkotó neve: Holló Barnabás. A talapzat alkotója Tóth András.

  • Varga I

    Varga István

    Debreceni olimpikon

    Szül. idő: 1943. szeptember 7. Az Abonyban született kézilabdás átlövő a Budapesti Honvéd, majd a Debreceni Dózsa bajnokcsapat tagja, hatszoros gólkirályként vált ismertté. Tagja volt az 1972-es müncheni olimpián nyolcadik, az 1976-os montreali olimpián hatodik helyezést elért magyar csapatnak. Négyszer volt a magyar bajnokságon aranyérmes csapat tagja. Százhuszonhatszor volt a válogatott tagja. Volt Európa- és világválogatott. Edzői oklevelet szerzett, edzője lett a Debreceni Munkás Vasutas Sport Club NB I-es női kézilabdacsapatának. Rövid edzőség után újra játszani kezdett a Budapesti Spartacusban, majd a Német Szövetségi Köztársaságban alacsonyabb osztályú klubcsapatban.

  • Váradi J

    Váradi János

    Debreceni olimpikon

    Szül. idő: 1961. február 28. A Debreceni Vasutas Sport Club ökölvívója 1980-ban a moszkvai olimpia bronzérmese. 1988-ban a szöuli olimpián nem került döntőbe. Hétszeres magyar bajnok. 1979-ben a junior világbajnokságon bronzérmet, 1980-ban a junior Európa-bajnokságon aranyérmet nyert. 1983-ban az Európa-bajnokság ezüst-, az 1986-os világbajnokság bronzérmese. Nyíregyházán kezdett bokszolni, majd versenyzőként Debrecenbe került. Az aktív versenyzést abbahagyva ökölvívó iskolát létesített. Jelentős szerepet vállalt a Hajdú-Bihar Megyei Ökölvívó Szövetségben.

  • Gulyas Pal

    Gulyás Pál

    Debrecen szobrai

    Anyaga: bronz. Alkotó: Vilt Tibor.

  • Szabó Lőrinc szobra

    Szabó Lőrinc szobor

    Debrecen szobrai

    Alkotó: Schaár Erzsébet. Anyaga: kő, márvány, bronz. Helyreállítás 2002-ben. Helyreállította Gulyás Gyula.

  • Fodor

    Fodor Mihály

    Debreceni olimpikon

    Szül. idő: 1950. március 16. A Hajdúdorogon született birkózó Debrecenben érte el sikereit. Szabadfogásban a 62 kilogrammos súlycsoportban vett részt az 1976-os montreali olimpián. Négyszeres magyar bajnok. 1976-ban az Európa-bajnokságon negyedik helyezést ért el.

  • Törzskönyv borító

    K.II.22. Haláp, Bőrbokra

    Mezőgazdasági bértelkek Debrecen határában (törzskönyve nem lelhető fel)

/62
<< >>