Szandtner Károly portréja 1900 körül

kép

A képen Szandtner Károly a Tésztagyár elődjének alapítója látható, aki XIX. század végén tette le üzemének alapjait. Egy új típusú keresletet felismerve, elsőként ágazatában kezdetektől fogva gépi erőre alapozta vállalkozását. Széles látókörét bizonyítja, hogy már 1882-ben tagja lett az akkor újjáalakuló Országos Iparegyesületnek és kiállítóként, támogatóként részt vett az 1885-ös országos kiállításon, ahol termékeivel elnyerte az ágazat szakmai elismerését. A gyár fő profilja, a fő termék, a tészta mellett a gyárban más termékeket is feldolgoztak. A kezdetben sóőrléssel, vegyianyaggyártással és -kereskedéssel, ostyasütéssel foglalkozó üzem a XX. század elején már a piaci szükségletekhez időben alkalmazkodva, elsősorban a száraztészta árura és a sóőrlésre szakosodott. A kezdeti üzem gyorsan kinőtte kereteit. Szandtner Károly ekkor megvásárolta az akkori Szvetanay utcai, későbbi gyárépületként ismert telket és ott építette fel üzemét. Ez a beruházás a millennium évében fejeződött be. A gyár az 1885-ös kiállítás katalógusa szerint már 28 alkalmazottat a századfordulón pedig 85 főt foglalkoztatott. A századfordulóra pedig, mikor a mai Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének jogelődje, az akkori GYOSZ 1902-ben megalakult, az üzem már komoly múlttal, tekintélyes súllyal rendelkezett. Szandtner Károly cége azon ipari vállalkozások közé tartozott, melyek tevékenységükkel hozzájárulhattak a GYOSZ alapítói célkitűzéseinek megvalósításához: a magyar gyáriparosok összérdekeinek erélyes és nyomatékos képviseletéhez, erős és korszerű honi ipar kialakításához. A Lenhossék utcában márványtábla hirdeti a tésztagyár helyét Az 1930-as, 40-es évekre a további bôvítések beruházások eredményeképpen 120 fôre emelkedett az itt dolgozók száma. Szűkké vált ez a gyártelep is, az akkori vezetôk a gyártás áttelepítését fontolgatták. A gyár történetével összefonódott a család három generációjának sorsa. A gyáralapító Szandtner Károly 1896-ban két felnôtt fiát vette be társnak, a cég nevét ekkor változtatták Szandtner és fiai-ra. Így működött a gyár 1930-ig, amikor Szandtner Gyula vette át a cég irányítását, majd 1940-tôl a harmadik generáció Szandtner Károly és Szandtner Egon csatlakozott cégtársként. Nekik már nem sokáig volt lehetôségük élvezni a családi vállalat virágzását. Az 1948-as államosítás megszüntette a családi tulajdont, majd késôbb az itt folyó termelést is elsorvasztották. 1979-ben a gyárat felszámolták, mindenfajta termelést beszüntettek az üzemben.

Cím(ek), nyelv
van változata 5013_változat
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy személyi kép
tárgy portré
tárgy tésztagyár
tárgy férfi divat
tárgy kereskedelem
tárgy élelmiszeripar
tárgy MKVM
Személyek, testületek
kiadó Erdélyi
kiadó Osztr. Csász. és Magy. Kir. Udvari fényképész
kiadó A Német Császár és Porosz Király udvari szállítója
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Budapest
térbeli vonatkozás Osztrák-Magyar Monarchia
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Budapest
időbeli vonatkozás 1900 körül
Jellemzők
hordozó papír
méret 11 x 14 cm
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás MKVM
leltári szám/regisztrációs szám KF_5013
leltári szám/regisztrációs szám 10_Szemely_Csoportkep