A gótika művészete II.
Németország gótikus művészete és középeurópai kapcsolatai
Németország a középkorban nem jutott el a fejlődés ama fokára, hogy a feudális megosztottságából kiemelkedve egységes állammá kovácsolódjék. Változatos földrajzi arculata és az egyes tájegységeknek egymástól nagyon különböző gazdasági adottságai igen kedvezőek voltak ahhoz, hogy területén a grófságok, hercegségek, fejedelemségek - mindmegannyi önálló feudális birtoktest - százai alakuljanak ki, s éljék a maguk életét. A német-római császárság nagy múltú gondolata is mindinkább elhalványult, jelentősége megkopott. A császári korona vajmi kevés hatalmat biztosított viselőinek, s legfeljebb egy-két határozott egyéniség volt képes arra, hogy e cím segítségével nagyobb politikai súlyra tegyen szert a feudális hatalmasságok fölött. A társadalmi fejlődés azonban itt is - mint Franciaországban - kitermelte a maga egyre erősbödő, gazdagodó polgárságát, amely állhatatosan harcolt társadalmi jelentőségének megfelelő politikai jogaiért. S mivel harcaiban semmiféle központi hatalomra nem támaszkodhatott, így szükségképpen város-szövetségekbe tömörült (pl. a Hansa-városok), amelyek a maguk államközti szervezetével mihamar számottevő politikai tényezővé váltak, s ez művészetpártolásuk mértékében is kifejeződött.
| Cím(ek), nyelv | |
|---|---|
| része | Művészettörténet |
| része | Bors-Honty művészeti könyvtár |
| nyelv | magyar |
| Tárgy, tartalom, célközönség | |
| tárgy | A gótika művészete II. |
| tárgy | Csemegi József |
| tárgy | könyv |
| tartalomjegyzék | KÉPEK JEGYZÉKE teljes tartalomjegyzék1. Marburg a. Lahn: a Szt. Erzsébet templom keresztmetszete 2. Marburg a. Lahn: a Szt. Erzsébet-templom alaprajza 3. Marburg a. Lahn: a Szt. Erzsébet-templom látképe (1235-83, tornyai 1314-60) 4. Köln: részlet a dóm szentélyéből (1248-1322) 5. Ulm: a monostortemplom alaprajza 6. Ulm: a monostortemplom látképe (1377-1529), toronysisak a XIX. század végéről) 7. Gmünd: a Szt. Kereszt-templom alaprajza 8. Nürnberg: a Szt. Lőrinc-templom szentélye (1439-72). Balról: Adam Kraft szentségháza; középen felfüggesztve: Wit Stwosz Angyali üdvözlete 9. Schneeberg: a Szt. Farkas-templom alaprajza 10. Prága: Ulászló-terem a Hradčanyban (1500 körül) 11. Bécs: Szt. István-dóm (XII-XIII. sz., újjáép. XIV-XVI. sz.) 12. Hildesheim: utcakép középkori favázas épületekkel 13. Tangermünde: városháza (XV. sz. első fele) 14. Köln: Gürzenich (1441-77) 15. Meissen: hercegi vár (XIII-XV. sz.), XIX. századi újjáépítése előtti állapotában 16. Naumburg: a dóm nyugati kórusának szentélyrekesztője (XIII. sz. harmadik negyede 17. Naumburg: Ekkehard és Uta, Hermann és Reglindis, szoborpár a dóm nyugati kórusából (XIII. sz. harmadik negyede) 18. Naumburg: Ekkehard és Uta, Hermann és Reglindis, szoborpár a dóm nyugati kórusából (XIII. sz. harmadik negyede) 19. Magdeburg: okos szűz. Részlet a dóm ún. fejedelmi kapujáról (1275 körül) 20. Magdeburg: balga szűz. Részlet a dóm ún. fejedelmi kapujáról (1275 körül) 21. Regensburgi dóm: az "Angyali üdvözlet" angyala (XIII. sz. vége) 22. Regensburgi dóm: az "Angyali üdvözlet" Máriája (XIII. sz. vége) 23. Peter Parler: I. Ottokár cseh király síremléke a prágai Szt. Vid-dómban (1377) 24. Würzburgi mester: F. v. Hohenlohe püspök síremléke a bambergi dómban 25. Naumburg: Utolsó vacsora, dombormű a dóm nyugati kórusának szentélyrekesztőjéről (XIII. sz. harmadik negyede) 26. Tilman Riemenschneider (?-1531): Utolsó vacsora, a rothenburgi Szt. Vér-oltár szekrényének szoborcsoportozata (1499-1505) 27. Wit Stwosz (?-1533): Mária halála. A krakkói Boldogasszony-templom Mária-oltárának részlete (1477-89) 28. Részlet a maueri Mária-oltár szekrényének szobrászati díszéből (1520 körül) 29. Bertram mester: Kiűzetés a Paradicsomból, táblakép a naumburgi (grabowi) oltárról (1379) 30. Francke mester: Jézus születése, táblakép a hamburgi Szt. Tamás-oltárról (1424) 31. Konrad Witz (?-1477): Szt. Kristóf (Basel) 32. Martin Schongauer (?-1491): Szt. Antal megkísértése, rézmetszet 33. Michael Pacher (?-1498): Kánai mennyegző, szárnykép a Szt. Wolfgang-i oltárról (1479-81) 34. Matthias Grünewald (?-1529): Golgotha, kettős táblakép az isenheimi kolostortemplom 1510 körül készült főoltáráról (Colmar, múzeum) az oltárszekrény csukott külső szárnyain 35. Matthias Grünewald: Mária és a gyermek-Jézus, kettős táblakép az isenheimi oltár szekrényének csukott belső szárnyain 36. Matthias Grünewald: Szt. Antal és Pál a pusztában, Szt. Antal megkísértése; szárnyképek az isenheimi oltárról 37. Salzburg: cserépkályha a püspökvárból (1501) |
| Személyek, testületek | |
| kiadó | Gondolat |
| kiadó | Képzőművészeti Alap |
| közreműködő | Csemegi József |
| Tér- és időbeli vonatkozás | |
| kiadás/létrehozás helye | Budapest |
| térbeli vonatkozás | Budapest |
| az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Kaposvár |
| létrehozás dátuma | 1958-01-01 |
| időbeli vonatkozás | 1958 |
| Jellemzők | |
| hordozó | papír |
| méret | 51 p |
| formátum | jpeg |
| Jogi információk | |
| jogtulajdonos | Együd Árpád Kulturális Központ |
| hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
| Forrás, azonosítók | |
| forrás | http://egyud.kaposvar.hu/ |
| leltári szám/regisztrációs szám | BHMK.0457 |