Kenderes - Üdvözlet Kenderesről

kép
minősített tartalom

Ill., fekete-fehér fekvő képeslap, melynek szélét vastagabb fehér szegély övezi. Horthy-kastély: A kastély a 18. század közepén épült a nagykárolyi gróf Károlyi család jóvoltából a kenderesi birtokrészét irányító gazdatiszt számára. Gróf Károlyi Ferenc fia, gróf Károlyi Antal 1792-ben a kenderesi birtokát a kúriával és gazdasági épületekkel elzálogosította dévaványai Halasy Mártonnak, mely végleg a Halasy család tulajdonába került. Halasy Márton fia, Károly örökölte a birtokot és az akkor már kibővített kúriát, aki 1805-től Heves-Külső-Szolnok vármegye alispánja volt. Amikor a felkínált királyi tanácsosi posztot elfogadta, fia Gáspár lett a vármegye alispánja, másik fia, József pedig a vármegye főszolgabírája. Halasy József lányát, Paulát vette feleségül Horthy István, aki a Szabolcs vármegyei Ramocsaházáról költözött Kenderesre. Ezzel a házassággal került később a Horthy család tulajdonába a kúria. Horthy István halálakor a birtokot gyermekei örökölték, akik közül Szabolcs lakta a kúriát. Az 1. világháború kitörésekor feleség és gyermekek nem lévén testvérének, Miklós fiainak adományozta, mivel önként jelentkezett frontszolgálatra. Halála után testvére Miklós és családja használta a kúriát, bár csak az iskolai tanulmányainak megkezdéséig lakott Kenderesen. 1882-től a fiumei Tengerészeti Akadémia hallgatója volt, 1892 és 1894 között zászlósként a Saida fedélzetén szolgált, 1909-ben korvettkapitánnyá és I. József császár és király szárnysegédjévé nevezték ki. 1913-ban sorhajókapitány, 1918-ban az osztrák-magyar haditengerészet főparancsnoka lett, 1919-ben ellentengernaggyá nevezték ki. 1920. március 1-jén Magyarország kormányzójává választották, amit 1944. október 16-ig töltött be. Kormányzóvá választása után igyekezett feleségével évente legalább egy hónapot Kenderesen tölteni. Az 1. világháborúban súlyosan megsérült kúria tetőzetét 1922-ben állították helyre, és folyamatos javításokat végeztek egészen 1924-ig. 1925-ben felkérték Kalin Ferenc építészt, hogy Horthyné elképzelései alapján késő barokk stílusban építse át a kastélyt, ugyanis a királyi látogatások alkalmával nagyon megkedvelte a barokk stílust. Eredetileg U-alaprajzú, egytraktusos, belső oldalán U-alakú keresztboltozatos tornáccal ellátott épület volt, melyen az építész csak kisebb változtatásokat eszközölt. A földszinten csak a szárnyak vége elé fordított tornác 4-4 oszlopa, az aláhajtó íves kidomborodása és a kert felé alakított teraszok és dohányzó jelentette a változásokat. Belülről viszont lényegesen megváltozott. A közfalakat áthelyezték, a főszárnyra emeletet húztak, a padlástérben manzárdszobákat létesítettek, hogy a kormányzó magas rangú vendégeit el tudják szállásolni. Ekkor készültek a kúria új bútorai is. A hallban és a belőle nyíló két hosszú folyosón a kormányzó vadászatai alkalmával ejtett vadak trófeái sorakoztak. A kocsialáhajtó mögötti hallt öltözők és mosdók vették körül, ezek után a fogadóterem, végül a kertre néző dohányzó követte. A kocsialáhajtótól balra eső szárnyban a teaszalon, az ebédlő és a tálaló helységei nyíltak. A tálaló jelentette az összeköttetést a nyitott, árkádos folyosója révén a T-alakú mellékszárnnyal, melyben a konyhákat és a személyzeti helyiségeket alakították ki. A bal oldali szárny előrenyúló részében vendégszobákat alakítottak ki. A kocsialáhajtótól jobbra húzódó szárnyba belépve a szalonba lehetett jutni, ez után a kormányzói lakosztály következett a dolgozó-, az öltöző-, a fürdő- és a személyzeti szobákkal. A 2. világháborúban az oroszok a rezidenciát kifosztották és elfoglalták. Ezután többféle funkciót töltött be az épület, még magtárként is használták. Az államosítás után bentlakásos traktoros-iskola nyílt, 1953-tól pedig a mezőgazdasági gépészkezelő szakiskolának adott otthont. A tantermek, a tanműhelyek és a kollégium is a kastélyban és annak melléképületeiben lettek kialakítva. 1970-ben elkészült az iskola új épülete, így a teljes kastélyt kollégiummá alakították át. Napjainkban a Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium található az épületben, amelyben egy Horthy-emlékszobát is kialakítottak. A kastélypark megmaradt része ma is szinte eredeti állapotában látható, egykor még halastavak is voltak a park végében. Az eredetileg a parkhoz tartozó borház jelenleg egy magánház udvarán áll, a régi kertészlakot pedig családi házként használnak. A park területén egykor nyári-lak, mely festőházként szolgált, valamint teniszpálya is volt. A kocsialáhajtó előtti parkrész közepén egy hatalmas kőváza volt, ezt Rákosi Mátyás mellszobrára cserélték, később Horthy Miklós szobrára, mely még ma is ott áll. A parkban több rokokó jellegű kagyló- és füzérdíszes kőváza található. A birtok kapuzatában 4 pillér tartja a kovácsoltvas kapuszárnyakat, melyeket hintókapura és két gyalogos kapura osztja. A két középső pillért rokokó kővázák, a szélsőket oroszlánszobrok díszítik. Szabadon álló, középrészén egyemeletes, szárnyain földszintes, összetett alaprajzú épület, amely egy U-alaprajzú főszárnyból és egy hozzákapcsolódó T-alakú mellékszárnyból áll. A kastély ablakai szalagkeretesek, felettük stilizált zárókő látható, a régi vasrács több helyen megmaradt. A főhomlokzat középrizalit földszintje előtt ívelt falú, sávozott lizénákkal díszített középrész lép ki, melynek tetején posztamensekkel tagolt kőbábos mellvédes teraszt alakítottak ki. A főhomlokzat előtt a földszinten szintén posztamensekkel tagolt kőbábos mellvédes terasz húzódik, amelyhez a parkból ívelt lépcső vezet fel. Az emelet szélső ablakait füzérdíszes ión fejezetes pilaszterek keretelik, felettük félköríves záródású oromzatok láthatók ovális világítóablakokkal, tetejükön rokokó kővázákkal. A manzárdtetőn 3+3 félköríves, szemöldökpárkánnyal ellátott, füzérekkel és volutákkal díszített ablak nyílik. A torony elé sávozott pilléreken nyugvó, kosáríves árkádos kocsialáhajtó lép ki, amelynek nyitott, neobarokk oromzatát a Horthy család gazdagon díszített, kőbe faragott címere zárja le. A kocsialáhajtó alatt szegmensíves záródású ajtó nyílik, a mellette húzódó ívelt falszakaszokon ovális világítóablakokat helyeztek el. A jobb oldali oldalhomlokzathoz nyaktaggal kapcsolódó T-alakú mellékszárny végein sarokpavilonok állnak. A kastély jobb szárnya alatt dongaboltozatos pince húzódik, ablakait a lábazatban helyezték el. Belseje egytraktusos elrendezésű, az udvari oldalon keresztboltozatos folyosó fut végig. A termek eredeti stukkódíszítése több helyen ma is látható, az emeletre vezető bábos falépcső is megmaradt.; Postai futott 1955. 11. 18 dátummal.; Gyártási szám: XVI.-234/551

Postcards, Castle, School, Vocational school, Educational institutions, Dormitory, Public institutions

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Képeslapok, Kastélyok, Iskolák, Szakiskolák, Oktatási intézmények, Kollégiumok, Közintézmények
célközönség általános
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Horváth
kiadó Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Kenderes
létrehozás dátuma 1955-11-18
időbeli vonatkozás 1955
Jellemzők
hordozó papír
méret 13,6 x 8,7 cm
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100417723a
azonosító 50100417723b
leltári szám/regisztrációs szám 50100417723