Az épülő Dunaújváros

A szocialista város fogalma erőteljesen összekapcsolódik az iparváros fogalmával. Ugyanakkor a városok nem voltak könnyen átformálhatók és adaptálhatók az új ideológiai rendszer szerint, viszont az új iparvárosok a jövő szocialista várostípusaként szolgáltak - vagy inkább szolgálhattak volna.

Egy város születése

Budapesttől kevesebb, mint 70 km-re a Duna adonyi kanyarja mellett épül Sztálinváros és a Vasmű – békeműveink közül az egyik – ; itt, ahol nemrég még kukoricaszárak lengedeztek, épül fel az első szocialista városunk. –olvashatjuk az első ötéves tervünk békealkotásai c. propagandakiadványban. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon, miért ide álmodták meg a Vasművet? A Duna közelsége miatt.

Az biztos, hogy Dunapentele már az ókorban lakott terület volt, bizonyítják ezt a római kori leletei. Ne gondolják, hogy egy ilyen ötlet csakis a szocialista iparosítást szorgalmazó honatyák fejéből pattanhat ki: egy Duna-menti vasgyár gondolata már Széchenyi Istvánban is megfogalmazódott.
Tény, hogy az 1949. január 20-i ülésen, amikor megvitatták az első ötéves terv részleteit még Mohács szerepelt az épülő vasmű földrajzi helyeként, akkor még nem tudták, hogy a politika közbeszól. Jugoszlávia, Tito különutas politikája miatt kitagadására került a kommunista pártcsaládból. Mivel Mohács túl közel van a határhoz, ezért az elvtársak választása Pentelére esett. Így indult meg a tervezés és az építkezés rohamtempóban.

Épülünk, szépülünk

Manapság, amikor a szocialista szitokszóvá devalválódik, talán fontos hangsúlyozni, hogy ezek az iparvárosok, mint amilyen Tiszaújváros – korábban Leninváros - Komló, vagy Oroszlány is vált. Modern városok kívántak lenni, olyan városok, legalábbis a tervezőasztalon bizonyosan, amelyek azok munkásaiért épültek. Az építkezéseket dokumentáló fényképeken az erőfeszítésekből és az uralkodó hangulatból is ízelítőt kapunk. A típusházak tetejéről elmaradhatatlan vörös csillagról, vagy a kőművesmunkákban résztvevő női munkásokról, a düledező kalyibákról, amelyek az építőmunkások szállását voltak hivatottak ellátni és a megrakott lovaskocsikról.

Sztálin színre lép

Hogy milyenné kívánták tenni? A tervek szerint ez a város alapjaiban fog különbözni a tőkések által létrehozott városoktól itt nem lesznek poros utcák, levegőtlen bérkaszárnyák, a házak között nagy füves területek lesznek és mozik, Állami áruház, népboltok. Sőt új városunknak nem lesz tüzelőgondja, mivel a Vasmű biztosítja a fűtést minden lakásnak. A várost saját kenyérgyára fogja ellátni kenyérrel, a kultúráról a 800 személyes filmszínház, az egészségről a hatalmas SZTK rendelő fog gondoskodni.
A valóságban a település rohamtempójú építkezésén néha eluralkodott a káosz, nem sokat javított a morálon, hogy a határidőket képtelenül rövidre szabták, hogy a fejlett műszaki színvonalról ne is beszéljünk. Eközben a pártbizottság vállát súlyos teher nyomta, kiderült, hogy hazánk lemaradásban van a többi szocialista országhoz képest, ugyanis még egy települést sem neveztek el Sztálin generalisszimuszról. Gondolták, itt a kiváló alkalom, már csupán annyi a feladat, hogy várossá kell avatni Pentelét. Erre végül 1951 november 7-én került sor, a Sztálinváros nevet egészen 1961-ig viselte a város, azóta ismét Dunaújváros.

A város születéséhez egy Örkény István anekdota is kapcsolódik. Az építkezés dokumentálása, nemcsak fényképészek feladata volt, így került a helyszínre Örkény is.

- Jöttem megnézni, főmérnök elvtárs, hol is lesz a nagyolvasztó.

- Itt, író elvtárs, ahol most vagyunk.

- De hát ez csupa gizgaz meg gyom. Mikor lesz ebből kohó?

- Író elvtárs, szocialista rohammunkával augusztus huszadikán lesz csapolás.

- Az ide két hónap, mérnök elvtárs, és még egy kapavágás sem történt.

- Legyen nyugodt, író elvtárs. Augusztus huszadikán itt folyni fog az acél.

- Egyébként jól értettem?Örkénynek hívják az író elvtársat?

- Igen.

- A gyógyszerész fia?

- Igen.

- A Csillag patika tulajdonosáé?

- Igen.

- A méltóságos úré?

- Igen.

- Ja úgy. Akkor elárulom, író úr. Lófasz fog itt folyni, nem acél.

TÉ

Forrás:

https://mult-kor.hu/65-eve-indult-sztalinvaros-epitese-20150501

Laki Ildikó, A magyarországi iparvárosok múltja és jelene, Polgári Szemle 11. évf. 2015.

http://orkenyistvan.hu/erdekessegek

https://dunaujvaros.com/hirek/201601/a_tobbszor_atkeresztelt_varos

Ajánló

Erőmű kultúrára hangolva

A szocialista örökség „nehéz” örökség és nemcsak ipari szempontból. A megszűnt létesítmények után hagyott űrt betölteni, de még inkább új funkcióval megtölteni nemcsak nálunk jelent kihívást. Vannak követendő példák; Bécsben, ahol a Gasometer lakásokká alakítva él tovább, vagy Németországban a Ruhr-vidék, melynek sikerült áttérnie az iparról a kultúrára, hazánkban az egykori Ganz gyár helyén felépült Millenáris számít követendőnek. Úgy tűnik, hogy az egykori vasgyár bezárását követő 20 éves kálvária véget ért, az ózdiak újra birtokba vehetik a felújított Erőművet és Fúvógépházat, ha nem is a korábban megszokott módon.

Panel-perspektívák

Panelban lakni külön életérzés: a vékony falakon átszűrődő hangok, a jellegzetes linóleumos lépcsőház-szag, a szemétledobó dübörgése, a nyári rekkenő hőség a felmelegedett terekben, illetve a szomszédban készített ételek aromája – mind ismerős lehet. Nem is beszélve arról, hogy a lakótelepi közösség, illetve infrastruktúra – a játszótér, óvoda, iskola vagy akár a kisbolt – mennyire meghatározó eleme volt a panel-létnek.

Sárkánycsontok, kincskeresők és szanatóriumok – a Tátra kultúrtörténete

A Magas-Tátra egyet jelent a Budapestről viszonylag rövid időn, fél napon belül elérhető alpesi üdülőhellyel, kirándulási, hegymászási lehetőséggel, a bámulatos ormokkal, a tiszta levegővel. A hegység lábánál az 1820-as évekre ütötte fel fejét a turizmus, nem sokkal később itt épültek a Monarchia pompásabbnál pompásabb szállodái. Kiállításunkból kiderül, miként alakult a masszívum és az emberek közös históriája az utóbbi pár évszázadban.

Minden időben, Tisza cipőben!

Martfű a magyar cipő fellegváraként híresült el, mégis a cseh származású Jan Antonin Baťa volt az, aki először fantáziát látott a Tisza menti falucskában. A cipőgyár területét 1939-ben vásárolta meg, majd három évvel később Cikta Rt. néven a termelés is megkezdődött. Az államosítás után a hangzatos Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalat elnevezést kapta, a többi már történelem. A sors iróniája, hogy Martfű a cipőgyár mellett egy sorozatgyilkos rémtetteivel írta be magát a történelembe. Ezen a héten Martfűre utazunk.

Történelmi tárlatvezetés a „Világ Legszebb Kávéházában”

Annak ellenére, hogy számos kort és történelmi változást megélt, a több mint 125 éves múltra visszatekintő New York kávéház a mai napig töretlen lelkesedéssel várja vendégeit. Népszerűségét és gyönyörűségét igazolja, hogy 2011-ben a világ legszebb kávéházának választották, a szálloda pedig 2013-ban elnyerte az év szállodája díjat. Visszatekintésünkben a kávéház történelme, a hozzá fűződő legendák olvashatók, és fény derül arra is, vajon mi lehet az a „kutyanyelv”.

Üdvözlet Lillafüredről

Lillafüred a Bükk-hegység keleti részén, a Hámori-tó mentén, a Szinva és a Garadna-patak összefolyásánál fekszik. A településrész 1950-ig Hámorhoz tartozott, azóta Miskolc egyik legmagasabban fekvő része. A városrész idegenforgalmi jelentősége kiemelkedő, bár gyógyhelyeink döntő többsége gyógyvízre épül, Lillafüred a legrégebbi klimatikus üdülőhelyünk. A Palotaszálló építésével nemcsak egy reprezentációs események megtartására alkalmas szálló jött létre, hanem grandiózus tereprendezési munkálatok is történtek, amely során többek között új mederbe terelték a Szinva patakot.

További tematikus virtuális kiállításaink