A Hangya szövetkezet
A Hangya Szövetkezetet 1898-ban alapította gróf Károlyi Sándor, aki a magyar gazdasági és szövetkezeti mozgalom egyik kiemelkedő alakja volt. A szövetkezet rövid idő alatt országos hálózattá nőtte ki magát, és jelentős szerepet játszott a vidéki gazdaság modernizálásában. Minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül a Hangya, amely gazdasági alapról indult ki és a legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag Magyarország valamennyi települését az egész Kárpát-medencei régióban.
A hangya nemcsak fokozott, lankadatlan szorgalmáról ismert, hanem arról is, hogy egy jól szervezett társadalomban dolgozik. Tehát nem véletlen, hogy a 20. század első felének legendás hazai szövetkezeti formája a Hangya elnevezést kapta. A Hangya Szövetkezet a Magyar Gazdaszövetségnek köszönheti születését.
A gróf Károlyi Sándor vezette szövetség független gazdákból szerveződött, akik a szövetkezeti alapon működő közép- és kisbirtokok fejlesztésében látták a hazai agrárszféra modernizálásának útját. A Hangya 1898. április 12-én alakult meg Brogyánban, egy Bars megyei szlovák faluban. Ők kezdeményezték egy olyan hálózat megteremtését, amely a vidéki hitelszövetkezetek, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek és a termelők között alakít ki szoros kapcsolatot. 1940-ben már több mint 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és 400–nál több boltja. Termeltetett, hitelezett, feldolgozott, kis és nagykereskedett, nemcsak üzletileg, hanem szociálisan is segítette tagjait, jelen volt falvakban és a városokban is.
Első vezérigazgatója Balogh Elemér bankár volt, akit maga Károlyi bízott meg a feladattal. A Hangya rövid idő alatt behálózta az országot városi és falusi boltjaival, különböző vállalkozásaival, célja a szabad verseny megteremtése, de a monopolhelyzet elkerülése. Tulajdonképpen a nagykereskedők ármanipulációját igyekezett a szövetkezet kivédeni. A modell sikeressége nyomán a kevesebb vagyonnal rendelkező társadalmi rétegek is képessé váltak gazdasági eredményeket produkálni.
1907-ben a központ áruforgalma már elérte a 12 millió koronát, 1911-ben pedig már az ezredik falusi szövetkezet megalakulását ünnepelték. A taglétszám 1900 és az I. világháború kitörése közötti időszakban 22 ezerről majdnem 200 ezerre emelkedett.
A Hangya Szövetkezet már 1904-ben döntött arról, hogy a fővárosban saját központi áruházat épít, ezért a Boráros tér és a Csepel rakpart (ma Közraktár utca) találkozásánál telket vásárolt.
A sarokra először egy négyemeletes bérházat építettek, amelynek földszinti részén Hangya-boltok nyíltak. A másik, háromemeletes épület az áruház feladatát látta el. Egy év sem telt el, és mindkét ház udvarán hátsó traktust építettek, hogy az irodáknak is helye legyen.
A ma is látható székházát Györgyi Dénes tervezte. A hétszintes palota utcai homlokzata számos érdekességet mutat. A földszinten két teherforgalom számára alkalmas kapu és egy főbejárat található. Míg a homlokzaton nyolc domborművet láthatunk, amelyeket ifj. Mátrai Lajos és Ohmann Béla készítettek. A reliefeken pajzsot két oldalról közrefogó emberalakok, a vasművességet, a mezőgazdasági munkákat, az aratást, és az áruszállítást jelképező életképek jelennek meg. De ott van Hermész alakja is, aki a megtermelt áruk kereskedelmét felügyeli.
A Hangya sikere abban volt, hogy képes volt a nagybani beszerzés és értékesítés összes előnyét biztosítani a szövetkezeti tagok számára: mivel az egész ország részére nagyban vásárolt árut, így 20-30 százalékkal olcsóbb árat tudott elérni.
A Hangya 1945 után elsorvadt, majd 1947-ben beolvasztották a Magyar Országos Szövetkezeti Központba főosztályként, de 1949-ben a nevében is megszüntették. A Hangyák vagyonát - amely magában foglalt 30 konzervgyárat és több ipari üzemet is - elvették. A székháza az ÁFOR (később MOL), a Hangya áruháza a TÜKER (később TÜZÉP) irodaháza lett. 2006-ban ez utóbbit lebontották. Helyére 2009-ben, a székház igényes felújítása mellett, új irodaház épült. A mozgalom 1989 őszén szerveződött újra.
Forrás:
Art deco a Boráros térnél: 100 éves a Hangya Szövetkezet egykori székháza
