Veszprém az 1930-as és az 1940-es években.

Veszprém városa a Bakony peremén, mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt területen helyezkedik el. Egy, a környező térszínből alig 40 m-re kiemelkedő sziklagerincen emelkedik a hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú, hozzávetőleg 400 x 100 m-es alapterületű, festői szépségű barokk és klasszicista palotákkal beépített várnegyed.

Veszprém vára
A hét dombra épült város egyik magaslatán, a Várhegyen alakult ki a veszprémi vár a X-XI. században. A meredek, szakadékos hegyoldalak szélén körbefutó fal jelzi az egykori erődítményt, amelynek területén ma lépésről lépésre történelmi épületek magasodnak.

Veszprém az 1930-as és az 1940-es években.

A veszprémi Szent István völgyhíd (Viadukt) Magyarország első és egyik legnagyobb és legszebb ívszerkezetű völgyhídja, a város jelképe. Tervezője: Folly Róbert, korának elismert szerkezettervező mérnöke. A Jeruzsálemhegyet a Temetőheggyel összekötő, két forgalmi sávos, háromnyílásos felsőpályás vasbeton ívhíd.

A hídról – és közbenső pihenőteraszáról – szép panorámaképek tárulnak fel a Várnegyedről, nyugati irányban a Séd-völgyről, s a távoli Bakony hegyvonulatáról.

A Viaduktot 1938-ban – Szent István király tiszteletére, halálának 900. évfordulóján – Szent István Völgyhídnak keresztelték el. 1948-as helyreállításakor a híd törzskönyvében még ez a név szerepelt, egy 1949. évi bejegyzés viszont már Veszprémi Völgyhídként, egy 1951-es pedig Rákosi Mátyás Völgyhídként hivatkozott rá.

Veszprém az 1930-as és az 1940-es években.

A török hódoltság után a domonkos apácák birtokait és a kolostor romjait a győri jezsuiták kapták meg 1625-ben, majd a régi templom maradványain, közvetlenül a kolostor mellé, annak köveit felhasználva 1747-ben elkezdték építeni a ma is látható új barokk templomot, mely teljesen soha nem készült el. A kőfaragásokban, stukkódíszekben gazdag nagyméretű templom falai már készen álltak, ám mielőtt befejezhették volna, II. József feloszlatta a rendet. Ebből kifolyólag a templomot soha nem szentelték fel, és a jezsuita szerzeteseknek el kellett hagyniuk Veszprémet, kiknek helyébe senki sem lépett. A völgyben az egyházi szellemi élet a XVIII. század végére fokozatosan megszűnt.

A Séd partján, a Veszprémvölgyben, a Kolostorok és Kertek sétaútvonalon található Jezsuita templom építése mintegy 270 év után 2010-ben fejeződött be, és azóta látogatható. Ökumenikus zarándokhelyként is szolgál.

A kolostor az első apácazárda és nevelőintézet volt Magyarországon, melynek feladata az volt, hogy az előkelő magyarok leányait a keresztény hit igazságaira oktassák, s a nyugati udvaroknál otthonos műveltség, finom modor, jóízlés és művészi kézimunka titkaiba beavassák.

Veszprém az 1930-as és az 1940-es években.

Veszprém vára
A hét dombra épült város egyik magaslatán, a Várhegyen alakult ki a veszprémi vár a X-XI. században. A meredek, szakadékos hegyoldalak szélén körbefutó fal jelzi az egykori erődítményt, amelynek területén ma lépésről lépésre történelmi épületek magasodnak.

Szent Imre piarista és helyőrségi templom
A klasszicista stílusú, Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelt templom szentélyének falait Bucher Ferenc, a mennyezeti freskókat Szirmai Antal, az oltárképeket Rudolf Steiner készítette. A templomot az 1711-ben Veszprémbe települt piaristák korszerű oktatási és szellemi központja, a Piarista Gimnázium és Rendház mellé építették. A templomban a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egyházművészeti kiállításokat rendez.

Gizella-kápolna
Veszprém egyik műemlék gyöngyszeme. A Robertus püspök által építtetett legkorábbi gótikus magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak, boltozati zárókövei is egyedülállóak. Apostolokat ábrázoló freskói bizánci stílusúak. Az alsó kápolna a késő Árpád-kori egyházi művészet legkiemelkedőbb alkotása.

Szent Mihály-székesegyház
A Gizella királyné alapította templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelték. Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, majd a XVIII. század elején a templom barokk külsőt kapott. Stílusváltása azonban még itt sem ért véget, hiszen a XX. század elején neoromán stílusban épült újjá az épület feltételezett eredeti külsejének helyreállítását megcélozva.

Tűztorony
A közel 50 m magas Tűztorony Veszprém egyik legjellegzetesebb építménye. A magyar címerrel koronázott, barokk sisakos, körerkélyes torony a vár egy középkori bástyájára épült 1814-ben.Vas csigalépcsőn lehet felmenni csodálatos kilátást nyújtó erkélyére.

A 2. Általános Iskola tanárai és diákjai vonulnak el a Kossuth utcai tribün előtt. Bal oldalon szemüvegben Ludán Imréné igazgató.

Május elsejei felvonulók a Kossuth utcai tribün előtt. A Danuvia dolgozói.

Május elsejei felvonulók a Kossuth utcai tribün előtt. Iskolások.

Május elsejei felvonulók a Kossuth utcában, a Kommunista Ifjusági Szervezet (KISZ) helyi szervezete.