rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 1451

Találatok szűrése
/146
<< >>
  • 619662_lead

    Lilike arcképe

    olajfestmény

    Dr. Szondy Istvánné "Lilike" portréja. Olajfestmény Asztalos István szignójával, aranyozott blondel keretben. Kicsit jobbra néző női mellkép, szőke hullámos hajjal, mélyen dekoltált zöld ruhában, nyakán kis feszület, hajában piros masni.

  • 619500_lead

    Triptichon

    Oltárkép, olaj táblaképek kompozíciója

    Máger Ágnes : Triptichon A művésznő férje révén ápol szoros kapcsolatot Sümeggel. Végvári Lajos /1919-2004/ művészettörténész Sümegen érettségizett, majd a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytatta tanulmányait, volt a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese, s tanított az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a Képzőművészeti Főiskolán is. Munkássága során - a rendszeres múzeumi munka mellett-folyamatosan publikált és kutatómunkát folytatott. Több mint negyven könyve jelent meg, köztük Sümeg műemlékeiről, és a sümegi Urunk Mennybemenetele plébániatemplom híres Maulbertsch-freskóiról is. Máger Ágnes festőművészről: "A művészet komplexitását érzékeny műveltséggel valló alkotó pályáját a képzőművészet, zene, színház, irodalom szinte egyenrangú érintettséggel formálta. Ebből fakadóan, a világról és benne az emberről gondolkodó művészeti attitűdjét át meg átszövi mindezen dolgok szellemi transzparenciája. Mestereitől megtanulta a színes festőiség belső érzelmekre is figyelő mesterségbeli fortélyait. {...} Az erkölcsi-szakmai tradíció tisztelete sugárzik át művein is: panteisztikus tájképein, zenét, színházi karaktereket idéző táblaképen, könnyed vázlatain, a bibliai jelenetek figyelmező drámáiban. A természet fensége lelkén átszűrt lényegének megjelenítése, gyorsan múló és változó szépségeinek képi idézése, az emberi lét gyengeségeinek ostorozása, a történelmi sorsfordulók előtti tisztelgés, a keresztény mítosz jeleneteinek megformálása, a morális munkák kihívásai más és más alkotói hozzáállást és módot indukáltak a művészetében. Ezekhez igazította hitelesen képről képre művei világának változatosságát, a lokális és fényszíneknek, a világosságnak és a sötétségnek, mint metaforikus erőknek is a tudatos alkalmazását. Feloldást vagy éppen ítéletet hozó szárnyas angyalai, szférikus fényekben fürdő biblikus látomásai, a mítoszok legendás hősei, mind az emberi lélek heroikus küzdelmét, esendőségét, szépségét példázzák." (Dr. Dobrik István írása). A hármas szárnyas oltárkép, paravánszerűen kinyitható, tervszerű struktúrában és kompozícióban építkezve mutat bibliai jeleneteket. Az egyes táblaképek kidolgozott témái önállóan is megállnák a helyüket, de így egységes oltárképpé komponálva, még emelkedettebb, és szintézisében transzcendentálisabb üzenetet sugallnak.

  • 619473_lead

    Klimó György pécsi püspök

    Klimó György (1710-1777) pécsi püspök monumentális portréja, ismeretlen festő alkotása. A püspököt a barokk kultúra, tudomány és irodalom pártfogójaként jegyzi a művelődéstörténet. A jobbágyszármazású Klimó Nagyszombaton végezte el tanulmányait. 1733-ban szentelték pappá. 1740-ben pozsonyi, 1741-ben esztergomi kanonok és nyitrai főesperes volt. 1751-ben nevezték ki pécsi megyés püspöknek. Mintegy 15 000 kötettel gyarapította a püspöki könyvtárat (Klimó-könyvtár), sok magyar történelemre vonatkozó oklevelet szerzett meg, numizmatikai gyűjteményt, csillagvizsgálót létesített. Magyarországon ő tette elsőnek nyilvánossá könyvtárát (1774), amely ma a pécsi egyetemi könyvtár alapja. Klimó György lelki szemei előtt egy gazdag kultúrájú, egyetemmel rendelkező város lebegett. Az egyházi épületek felújítása, a papírmalom létesítése, a püspöki könyvtár mind-mind a tervezett egyetem koncepcióját szolgálták. Ezt mutatta a könyvtár gyűjtőköre is, hiszen megtalálhatóak voltak itt a 18. századig létrejövő összes tudományág alapvető kötetei: a teológia, az orvostudomány és a jogtudomány mellett a történelem és segédtudományai, a természettudományok, nyelvészet, valamint az irodalomtudomány jelesei is. A nyilvánosítás tényét egy latin nyelvű márványtábla is őrzi a régi bejáratnál: "Ezen épületet alapjától kezdve Klimó György pécsi püspök emelte a tudományosság sok eszközével felszerelte, Megnyitotta az Úr 1774. évében" (Szőnyi Ottó fordítása) A Klimó által kőbe vésett latin nyelvű könyvtár használati szabályzat tartalma szerint csak háromféle ember nem léphetett be a könyvtárba: az "idiota", vagyis a tanulatlan, írástudatlan ember, a "famulus iners", mai szóval közveszélyes munkakerülő, s végül a "fabulator", a fecsegő. Csak a műveltséggel, a kultúrával való elkötelezettség és a jólneveltség hiánya volt tehát kizáró tényező a püspök szemében, amely akkoriban igen haladó szellemű magatartás volt. Sajnálatosan korán bekövetkezett halála megakadályozta nagyszabású tervei megvalósításában, azonban így is személyében tisztelhetjük a magyar barokk egyik legszélesebb látókörű, kultúrát támogató és terjesztő egyéniségét. A barna fakeretbe foglalt portré, a barokk kor portré ábrázolásának jellegzetes jegyeit viseli magán. Klimo pécsi püspök ülő helyzetben. Gyűrűs bal kezében egy könyvet fog. Bordó-fehér bársony palástot visel. A Klimó Györgyről készült, olaj technikával festett portrékép, a Kisfaludy Sándor Emlékház egyházi különgyűjteményét gazdagítja.

  • 609663_lead

    Buddha

    Elizabeth Brunner festménye

    Elizabeth Brunner Buddhát ábrázoló festménye. "INSPYRED BY AN ANCIENT IMAGE EXCAVATED AT CISINARA". A képen a megvilágosodott Buddha, fiatal és női lágy vonásokkal festett. Az arany, a lila és kék színek változatos árnyalatai dominálnak a képen. Kék háttérben elhelyezett óarany ülő Buddha. Kusinara, 1956. Ajándék a művésztől, 1991. augusztus 13-án, adományozó átirattal. "Brunner Erzsébet és édesanyja, Sass Brunner Erzsébet művészete a nagy népszerűségnek és ismertségnek örvendő, Hollósy Simon-féle festészeti iskolában gyökerezik, s a 20. századi misztikus festészeti hagyományhoz kapcsolódik. Brunner Erzsébet 1910-ben született Nagykanizsán. Édesapja Sass (szül. Brunner) Ferenc festőművész, Hollósy Simon tanítványa, édesanyja, Sassné Farkas Böske, szintén festőművész, művésznevén Elizabeth Sass Brunner. A szülők több hazai és külföldi kiállításon vettek részt (Nagykanizsa, Bécs, Nemzeti Szalon stb.) Anya és leánya 1929-ben hagyták el Magyarországot, és 1930-ban érkeztek Indiába, ahol Rabindranath Tagore sántinikétani egyetemén – a modern indiai művészet és szellemi élet fellegvárában – töltöttek két évet, majd végérvényesen Indiában telepedtek le. Ázsiában és az Egyesült Államokban is utaztak, kiállítottak. Indiában tagjai voltak a szellemi-spirituális élet legbelső köreinek, s társaságukhoz tartoztak a kor ismert személyiségei, akiket képeiken is megörökítettek. Delhiben 1950-ben gyűjteményes kiállításuk nyílt. Az édesanya, Sass-Brunner Erzsébet 1950-ben halt meg, a himalájai Nainitalban van eltemetve. Brunner Erzsébet 2005-ben Delhiben hunyt el. Végrendeletében kétezernél is több festményüket indiai és magyar közgyűjteményekre – többek között a delhi National Gallery of Modern Art-ra, a nagykanizsai Képzőművészetek Házára és az Iparművészeti Múzeum Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumára hagyta. A kiállítás néhány jellegzetes munkájukon keresztül Sass Brunner Erzsébet és lánya Brunner Erzsébet festészetének sokszínűségét és hosszas indiai tartózkodásuk alatt kialakult jellegzetes témaköreit mutatja be. Sass Brunner Erzsébetet kezdettől vonzották a spirituális témák és a 20. század elején nagy hatást gyakorló életreform törekvések. Tájképein a nagybányai természetelvű festészet és a szecesszió dekoratív szemlélete az uralkodó, de lányával együtt alkalmazta a posztimpresszionizmus különböző technikáit is. Brunner Erzsébet termékeny művészetének egyik elsődleges ihletője az indiai vallásosság, hiszen ő maga is buddhistaként élt. Mindemellett számos tájkép és portré is szerepel alkotásai között. A kiállítás középpontjában Sass Brunner Erzsébet szinte teljes egészében kiállított Buddha-sorozata áll, melyhez témájában kapcsolódik lánya „Kék Buddha” című festménye." (Gellért Katalin:Sajtószoba )

  • 609655_lead

    Látomás a Katakombákban

    Sass Brunner Erzsébet festménye. Címe: Látomás a Katakombákban, Róma, 1929. Sass Brunner Erzsébet festőnő, Nagykanizsa (1889-1950) Nainital, India. Budapesten szerzett óvónői oklevelet, 1908-tól főként a festészettel foglalkozott. 1909-ben férjével, Sass Brunner Ferenccel közös kiállításuk volt Nagykanizsán, a következő évben pedig Münchenben. 1914-től többször vett részt a Műcsarnok tárlatain, tájképeiből és csendéleteiből 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1929-ben lányával, Brunner Erzsébettel Calcuttában, majd Új-Delhiben telepedett le. Művészetével ma a huszadik század indiai festészetének klasszikusai között tartják számon. Misztikus hangulatú képeinek egy része Sümegen látható. Ez a festmény is vegyes technikával, olaj, tempera készült. Jól mutatja a festőnő egyedi szín világát és a keleti misztikusok hatását. A Sümegi Városi Múzeum tulajdonába 1992-ben ajándékozás útján került.

  • 609647_lead

    A munka rabjai

    Sass Brunner Erzsébet festménye. Címe: A munka rabjai, Budapest, 1929.

  • 609644_lead

    Sass Brunner Erzsébet festmény

    Cím nélküli

    Sass Brunner Erzsébet festménye. Cím nélkül, a képen egy sejtelmesen megvilágított szobabelső, a kompozíció középpontjában bölcsőre hajló női alak. A jobb alsó sarokban a művésznő szignója. Sass Brunner Erzsébet festőnő, Nagykanizsa (1889-1950) Nainital, India. Budapesten szerzett óvónői oklevelet, 1908-tól főként a festészettel foglalkozott. 1909-ben férjével, Sass Brunner Ferenccel közös kiállításuk volt Nagykanizsán, a következő évben pedig Münchenben. 1914-től többször vett részt a Műcsarnok tárlatain, tájképeiből és csendéleteiből 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1929-ben lányával, Brunner Erzsébettel Calcuttában, majd Új-Delhiben telepedett le. Művészetével ma a huszadik század indiai festészetének klasszikusai között tartják számon. Misztikus hangulatú képeinek egy része Sümegen látható. Ez a festmény is vegyes technikával, olaj, tempera készült. Jól mutatja a festőnő egyedi szín világát és a keleti misztikusok hatását. A Sümegi Városi Múzeum tulajdonába 1992-ben ajándékozás útján került.

  • 609480_lead

    Hármas kompozíció a Colosseumban

    Sass Brunner Erzsébet festménye. Címe: Hármas kompozíció a Kolosszeumban, Róma, 1929. Szignó a jobb alsó sarokban. Vegyes technika, olaj, tempera. Sass Brunner Erzsébet festőnő, Nagykanizsa (1889-1950) Nainital, India. Budapesten szerzett óvónői oklevelet, 1908-tól főként a festészettel foglalkozott. 1909-ben férjével, Sass Brunner Ferenccel közös kiállításuk volt Nagykanizsán, a következő évben pedig Münchenben. 1914-től többször vett részt a Műcsarnok tárlatain, tájképeiből és csendéleteiből 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1929-ben lányával, Brunner Erzsébettel Calcuttában, majd Új-Delhiben telepedett le. Művészetével ma a huszadik század indiai festészetének klasszikusai között tartják számon. Misztikus hangulatú képeinek egy része Sümegen látható. Ez a festmény is vegyes technikával, olaj, tempera készült. Jól mutatja a festőnő egyedi színvilágát és a keleti misztikusok hatását. A Sümegi Városi Múzeum tulajdonába 1992-ben ajándékozás útján került.

  • 609402_lead

    Utunk fényes és egyenes

    Sass Brunner Erzsébet festménye. Címe: Utunk fényes és egyenes, Budapest, 1929. A kép jobb sarkában a művész szignója. Sass Brunner Erzsébet festőnő, Nagykanizsa (1889-1950) Nainital, India. Budapesten szerzett óvónői oklevelet, 1908-tól főként a festészettel foglalkozott. 1909-ben férjével, Sass Brunner Ferenccel közös kiállításuk volt Nagykanizsán, a következő évben pedig Münchenben. 1914-től többször vett részt a Műcsarnok tárlatain, tájképeiből és csendéleteiből 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1929-ben lányával, Brunner Erzsébettel Calcuttában, majd Új-Delhiben telepedett le. Művészetével ma a huszadik század indiai festészetének klasszikusai között tartják számon. Misztikus hangulatú képeinek egy része Sümegen látható. Ez a festmény is vegyes technikával, olaj, tempera készült. Jól mutatja a festőnő egyedi szín világát és a keleti misztikusok hatását. A Sümegi Városi Múzeum tulajdonába 1992-ben ajándékozás útján került.

  • 609399_lead

    A madarak beszéde

    Sass Brunner Erzsébet festménye. Címe: A madarak beszéde, Budapest, 1929. Sass Brunner Erzsébet festőnő, Nagykanizsa (1889-1950) Nainital, India. Budapesten szerzett óvónői oklevelet, 1908-tól főként a festészettel foglalkozott. 1909-ben férjével, Sass Brunner Ferenccel közös kiállításuk volt Nagykanizsán, a következő évben pedig Münchenben. 1914-től többször vett részt a Műcsarnok tárlatain, tájképeiből és csendéleteiből 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1929-ben lányával, Brunner Erzsébettel Calcuttában, majd Új-Delhiben telepedett le. Művészetével ma a huszadik század indiai festészetének klasszikusai között tartják számon. Misztikus hangulatú képeinek egy része Sümegen látható. Ez a festmény is vegyes technikával, olaj, tempera készült. Jól mutatja a festőnő egyedi színvilágát és a keleti misztikusok hatását. A Sümegi Városi Múzeum tulajdonába 1992-ben ajándékozás útján került.

/146
<< >>