rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 7924

Találatok szűrése
/793
<< >>
  • 636259_lead

    Hosszú sütő

    Kívül- belül barna mázas, díszítés nélkül. Egy füllel rendelkező. Égetett agyag. A SÜMEGI FAZEKASSÁG TÖRTÉNETE Sümeg a bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt.Jelentőségét két dolognak köszönheti.Egyrészt földrajzi fekvésének,mivel öt útvonal találkozási pontján épült.Ezért aztán hamar mezővárosi és vásártartási jogot kapott.Másrészt Sümeg határában jó minőségű tűzálló agyagot bányásztak.Köztudomású,hogy síkvidéken az agyag általában nem tűzálló,a hegyvidéken viszont igen. Hozzájárult a fazekasság fejlődéséhez az a tény is,hogy a környező földek földművelésre szinte alkalmatlanok ,rossz minőségűek. A kedvező társadalmi feltételeket is meg kell említeni.Kezdetben a vár igényeit kellett kielégíteni,ezért az első fazekasok várjobbágyok voltak. Ebben az időben a veszprémi püspökség tulajdona volt a vár.Az ásatások során sok gótikus, reneszánsz és barokk kori kerámia került elő. 1643.március 27-én személyi és vagyoni szabadságot,és önkormányzati jogot nyert Sümeg lakossága.Innét számíthatjuk Sümeg iparosodásának megindulását. Céhbe történő tömörülésüknek pontos évét nem ismerjük ,de minden valószínűség szerint ez az 1700-es évek végén már megtörtént. A Kisfaludy Sándor Emlékházban látható céhszászlójuk 1841-ből való. A mesterség igazi virágkorát a 19.század utolsó évtizedeiben,és a 20.század elején élte.Ebben az időszakban mintegy fészáz műhelyben folyt a munka,1900-ban pedig 72 fazekast számláltak a városban. Edényeik eljutottak Somogyba,Göcsejbe,Vas megyébe,Sopron megyébe.Egyes adatok arra utalnak,hogy még az Alföldről is jöttek kereskedők a sümegi fazékért. A sümegi kerámiák igen jellegzetes mintakincset őriztek,melyek közül a legjellemzőbb a fehér alapon kék,zöld,vörös,barna (habán) színekből képzett virágornamentika(rózsa,tulipán,rozmaring)volt. Az 1910-es években kezdődik a mesterség hanyatlása,melyhez a zománcedények megjelenése,majd elterjedése is hozzájárult.A fiatalok inkábba gyárakba mennek el dolgozni.Először inashiány jelentkezett,majd lassan a műhelyek száma is megfogyatkozott Sümegen. A város híres fazakasai közül ki kell emelni Patonai Ferencet /1925-1987/,aki az 1940-es évek elejétől kezdődően dolgozott Sümegen.Fő célja a helyi hagyományok újraélesztése,a múlt örökségének megmentése.Felkutatta a régi cserépedényeket,róluk készült fényképeket,az utolsó sümegi fazekasoktól elsajátította a hagyományos formakincset és díszítésmódot.Házában családi múzeumot rendezett be,amelyben megtalálhatóak voltak a begyűjtött és saját készítésű edények is.1979-ben a Népművészet Mestere,1980-ban feleségével együtt az Iparművészet Mestere címet is elnyerte.A "Patonai -műhely folytonosságát,keresztfiúk,Nádasi János fazekasmester munkássága biztosítja.

  • 636234_lead

    Korsó

    Korsó (petroleum): mázatlan, egyfülű, kiöntő szájjal rendelkező. Égetett agyagból készült. A SÜMEGI FAZEKASSÁG TÖRTÉNETE Sümeg a bakonyi fazekas központok közül a legjelentősebb volt.Jelentőségét két dolognak köszönheti.Egyrészt földrajzi fekvésének,mivel öt útvonal találkozási pontján épült.Ezért aztán hamar mezővárosi és vásártartási jogot kapott.Másrészt Sümeg határában jó minőségű tűzálló agyagot bányásztak.Köztudomású,hogy síkvidéken az agyag általában nem tűzálló,a hegyvidéken viszont igen. Hozzájárult a fazekasság fejlődéséhez az a tény is,hogy a környező földek földművelésre szinte alkalmatlanok ,rossz minőségűek. A kedvező társadalmi feltételeket is meg kell említeni.Kezdetben a vár igényeit kellett kielégíteni,ezért az első fazekasok várjobbágyok voltak. Ebben az időben a veszprémi püspökség tulajdona volt a vár.Az ásatások során sok gótikus, reneszánsz és barokk kori kerámia került elő. 1643.március 27-én személyi és vagyoni szabadságot,és önkormányzati jogot nyert Sümeg lakossága.Innét számíthatjuk Sümeg iparosodásának megindulását. Céhbe történő tömörülésüknek pontos évét nem ismerjük ,de minden valószínűség szerint ez az 1700-es évek végén már megtörtént. A Kisfaludy Sándor Emlékházban látható céhszászlójuk 1841-ből való. A mesterség igazi virágkorát a 19.század utolsó évtizedeiben,és a 20.század elején élte.Ebben az időszakban mintegy fészáz műhelyben folyt a munka,1900-ban pedig 72 fazekast számláltak a városban. Edényeik eljutottak Somogyba,Göcsejbe,Vas megyébe,Sopron megyébe.Egyes adatok arra utalnak,hogy még az Alföldről is jöttek kereskedők a sümegi fazékért. A sümegi kerámiák igen jellegzetes mintakincset őriztek,melyek közül a legjellemzőbb a fehér alapon kék,zöld,vörös,barna (habán) színekből képzett virágornamentika(rózsa,tulipán,rozmaring)volt. Az 1910-es években kezdődik a mesterség hanyatlása,melyhez a zománcedények megjelenése,majd elterjedése is hozzájárult.A fiatalok inkábba gyárakba mennek el dolgozni.Először inashiány jelentkezett,majd lassan a műhelyek száma is megfogyatkozott Sümegen. A város híres fazakasai közül ki kell emelni Patonai Ferencet /1925-1987/,aki az 1940-es évek elejétől kezdődően dolgozott Sümegen.Fő célja a helyi hagyományok újraélesztése,a múlt örökségének megmentése.Felkutatta a régi cserépedényeket,róluk készült fényképeket,az utolsó sümegi fazekasoktól elsajátította a hagyományos formakincset és díszítésmódot.Házában családi múzeumot rendezett be,amelyben megtalálhatóak voltak a begyűjtött és saját készítésű edények is.1979-ben a Népművészet Mestere,1980-ban feleségével együtt az Iparművészet Mestere címet is elnyerte.A "Patonai -műhely folytonosságát,keresztfiúk,Nádasi János fazekasmester munkássága biztosítja.

  • Nosztalgia II.

    Nosztalgia II.

    Faliplasztika. Samottos agyagból készült ovális alakú, mélyített keretben porcelán rózsacsokor-csipke kompozíció.

  • Kályhacsempe

    Kályhacsempe

    Kályhacsempe, agyag, Erdély, mázas kerámia, nyomódúccal formázott

  • Kályhacsempe

    Kályhacsempe

    Kályhacsempe, agyag, Erdély, mázas kerámia, nyomódúccal formázott

  • Kályhacsempe

    Kályhacsempe

    Kályhacsempe, agyag, Erdély, mázas kerámia, nyomódúccal formázott

  • Kályhacsempe

    Kályhacsempe

    Kályhacsempe, agyag, Erdély, mázas kerámia, nyomódúccal formázott

  • Kályhacsempe

    Kályhacsempe

    Kályhacsempe, agyag, Erdély, mázas kerámia, nyomódúccal formázott

  • Kályhacsempe

    Kályhacsempe

    Kályhacsempe, agyag, Erdély, mázas kerámia, nyomódúccal formázott

  • Kályhacsempe

    Kályhacsempe

    Kályhacsempe, agyag, Erdély, mázas kerámia, nyomódúccal formázott

/793
<< >>