rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 5069

Találatok szűrése
/507
<< >>
  • Kákó

    Kákó

    Lemezből, vasból, üvegből vagy fából készült, használt állapotú kákó.

  • Ismeretlen

    Steiner Szilárd üvegnegatívjai

    Steiner Szilárd üvegnegatívjai az 1900-as, 1910-es, 1920-as évekből.

  • 723053_lead

    Gém vágatás

    rézmetszet

    Rádóczy Gyarmathy Gábor kortárs festőművész "Gém vágatás" című rézmetszete. A művész aláírásával és címmel. A művész alapítója és rendszeres résztvevője a nyári sümegi művészeti alkotótáboroknak. Rádóczy Gyarmathy Gábor (szül.: Bp. 1943. jan. 25.) magyar festőművész. Szülei Gyarmathy Tihamér festőművész (1915-2005) és Gobbi Éva voltak. Nővére Gyarmathy Ágnes díszlet- és jelmeztervező, egyetemi tanár. Felesége Dr. Rusz Edit szexuálpszichológus. A Budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett. A poznani Képzőművészeti Főiskolán végezte felsőfokú művészeti tanulmányait. 1980-ban a pármai Művészeti Akadémián tanult. Mesterei: Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, Tesseyer, Brzozwsky. Szabadfoglalkozású művész. 1967 óta szerepel hazai és külföldi kiállításokon. „Művészete középpontjában az ember áll. Az embert nemcsak kívülről, hanem belülről próbálja megközelíteni. Szimbolikus és szürrealisztikus elemekből építi fel képi világát. Művein összemosódik az álom és a valóság, a mindennapi tárgyak jelképekké válnak. Egyaránt fontos számára a rézkarcolás fegyelme és pontossága, valamint a festészetben a színek érzelmi kifejezőereje. A budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett; felsőfokú múvészeti tanulmányait a poznańi Képzőművészeti Főiskolán végezte; 1980-ban a pármai Művészeti Akadémián tanult, mesterei: Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, Tesseyer, Brzozwsky. 1972: Janus Pannonius-érem; 1977: "Itália 2000" ezüstérem; 1978: Ezüstkupa, Nápoly; 1980: Honoris Causa; 1987: Korea nagydíja. Szabadfoglalkozású művész, 1967 óta szerepel hazai és külföldi kiállításokon. Szürrealisztikus hangvételű, többnyire szimbolikus célzatú munkáiban a modern ember sorskérdéseit feszegeti. Monumentalitásra törekvő grafikáit az ősi képírás jelképes kifejezésmódja jellemzi. Az Európaház Képzőművészeti Tagozatának tagja. Mesterei: Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, Tesseyer, Brzozwsky. Díjai, elismerései: 1970 Fiatal Művészek Stúdiója, „Új forma, új tartalom”pályázat, II. díj 1971 Nápoly, ezüstérem 1971 Sport Múzeum „Ezüst Gerely” pályázat, a zsűri különdíja 1971 Fiatal Képzőművészek Stúdiója „ A Mi Világunk” Pályázat, II. díj 1972 Pécs városa „Janus Pannonius” pályázata, bronzérem 1972 Stúdió galéria díja 1973 Világifjúsági Találkozó pályázatának I. díja 1975 Nemzetközi Újságíró Szövetség Grafikai Pályázata, aranyérem 1976 Nápoly „Itália 2000” nemzetközi pályázat, Ezüst Kupa, Olaszország 1977 Nápoly „Itália 2000” nemzetközi pályázat, ezüstérem 1980 Calabriai tartomány Honoris Causa kulturális becsületrendje, Olaszország 1980 A Pármai Művészeti Akadémia tagja 1985 Budapest XVI. Kerületi Tanács által rendezett jubileumi kiállítás I. díja 1987 Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé I. díja, Szöul, Korea, Korea 1987 Brüsszel Európa Ház Képzőművészeti Kiállítás elismerő oklevele, Belgium 1990 Budapest XVI. kerület, a zsűri különdíja Művei közgyűjteményekben: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Kiscelli Múzeum, Budapest Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár Modern Magyar Művészetek Múzeuma Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár Munchener Gaphische Sammlung Hermann Ottó Múzeum, Miskolc Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

  • 723050_lead

    Nyírfa liget

    akvarell

    Köhler Péter kortárs festőművész "Nyírfa liget" című akvarellje. Letisztult, világos pasztell színekkel festett nyírfa erdő látható a képen. A művész így vall önmagáról:"1950-ben születtem Hartán. Pál Péterfi Tibor rajztanár szerettette meg velem a rajzolást. 1964-től Szloboda Antal festőművész foglalkozott velem. 1968-tól Koffán Károly festőművész a Munkácsy-körbe hívott és öt éven keresztül tanított. 1970-től grafikusként dolgoztam egy kereskedelmi cégnél, és elkezdtem komolyabban foglalkozni az anatómiával. Műtőssegédként dolgoztam négy évet, és így volt lehetőségem boncteremben sokat rajzolni és műtéti eljárásokat ábrázolni orvosi előadásokhoz. Ezen kívül dolgoztam színházban, múzeumban, dekorációban és porcelánfestőként. Próbálgattam magam. Az első kiállításom 1973-ban volt Kiskunfélegyházán. 1982-ben elhagytam az országot, Münchenben telepedtem le. Köztéri szobrok és stukkók restaurálásával foglalkoztam. Sokat utaztam dél-Olaszországban, és nem tudtam betelni a látottakkal, sokat festettem. 1985-ben San Giovanni Rotondo-ban, 1986-ban Münchenben (Goethe-Institut) állítottam ki munkáimat. 1991-től Magyarországon folyamatosan veszek részt kiállításokon. Számomra jelentősebb kiállítások helyszínei: Kalocsa, Harta, Dunapataj, Baja, Budapest, Szeged, Pécs, Békéscsaba, Szentes, Ordas, Kiskunfélegyháza, Vác. 2006-ban az Amator Artium oklevéllel járó nívódíját kaptam, ugyanebben az évben az OKIT keretein belül Tatán különdíjban részesítettek. 2006 novemberében Londonban a Royal College of Art jótékonysági kiállításán lettem díjazott. 2007-ben a Honvédelmi Minisztérium nívódíját kaptam meg. A pécsi POSZT harmadik helyezettje lettem. Alapító tagja vagyok a szelidi, ordasi, az uszódi és a géderlaki alkotótáboroknak. Ma Dunapatajon élek. A kérdésre, hogy engem mi inspirál az alkotásra – érzékeny vagyok az engem körülvevő dolgokra: emberek, tájak, tárgyak. Szeretném az embereknek megmutatni, hogyan látom én a környezetem. Felszabadít, szórakoztat, kielégíti a lelkem és megnyugtat. Éppen ezért az alkotást nem munkaként élem meg. Ha jól lát és odafigyel az ember, a ceruza, az ecset csak eszköz marad. Teszem a dolgom."(Köhler Péter)

  • 723013_lead

    Ártér

    akvarell

    Ambrus Lajos kortárs festőművész "Ártér" című akvarellje. A kép lágy pasztellszínekkel festett víz közeli partrészletet mutat. A festményen a művész szignója és a kép címe is szerepel. Ambrus Lajos a Sümegi Alkotótábor rendszeres alkotója, szerepel a művésztábor alapítói között is. Ambrus Lajos (szül.: 1952. Nagykőrös - ) kortárs festő. "Képzőművész, aki vadászik, vagy vadászó képzőművész. Lehetne így is jellemezni Ambrus Lajost, a Kecskemét mellett, Ballószögön lakó festőművészt. Szakállas, erős alkata mindig feltűnt a Gemenci Alkotótáborban. Beszélgetéseinkkor kitűnt, hogy nem csak festi, rajzolja a természetet, de aktív vadászként óvja, vigyázza is. Immár 13 éve tagja, s jó ideje gazdasági felelőse a Kecskeméti Petőfi Vadásztársaságnak. 1952-ben Nagykőrösön született, lehet, hogy a bába már akkor összekeverte a babaolajat az olajfestékkel, de mint vallja, amióta az eszét tudja, mindig festő akart lenni. Az elhatározást bizonyára erősítette édesapja is, aki maga is festő volt. Az ambíciókkal telt fiúnak szerencséje volt, már iskolái megkezdésekor felismerték tehetségét és művészeti szakkörökben Palkó József, valamint Udvari Gyula és Goór Imre festőművészek segítették első lépéseit. A gimnáziumi és Közgazdasági Főiskolai évek alatt a festészetben is tovább képezte magát. B. Mikli Ferenc és Bozsó János Munkácsy díjas festők előbb mint magántanárok, az évek múltával mint barátok oktatták. Minden lehetőséget kihasznált, ahol tanulhatott (rajzkörök, tanítóképző főiskola) és nyarainak nagy részét a Zebegényi Nemzetközi Képzőművészeti Szabadiskolán töltötte. Itt Jets György festőművész vezetése mellett tanulta meg a különböző technikákat, többek között a freskó és szekkó gyakorlati fogásait is. A sok tanulás meghozta a gyümölcsét. 2000-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Hosszú rögös út vezetett idáig. Mivel a családot is el kellett tartani, a főiskola elvégzése után a kecskeméti Repülő Orvosi Vizsgáló Kutató Intézet munkatársa lett. Anatómiai rajzokat készített, így munkaidejében is azzal foglalkozott, amit szeretett és egyben a család elvárásainak is eleget tett. Itt ismerkedett meg a természetszerető, de még nem vadászó Ambrus Lajos a vadászattal és későbbi vadászati mentoraival, Dr. Csegery Attilával és Dr. Koncz Istvánnal, s ők vitték ki először és ők ajánlották be a társasághoz a területen lakó fiatalembert. 1988-ban nyert felvételt és a következő években már jelentkeztek képein a vadászati témák és az állatvilág is. Egy évre rá megvált az Intézettől és azóta csak a festészettel foglalkozik. Vallja, hogy az élet egy kalandozás, nos neki a festészet is az: nem idegen számára a tájkép, a vad, de otthonosan mozog a különböző vallások jelképeinek, jeleneteinek ábrázolásában, aktot és portrét is szép számban fest. Használ szenet, pasztellt, olajat, és különösen kedveli az akvarellt, ami felkészült tudást igényel, de frissen lehet vele dolgozni kint, a helyszínen is. Palettáján van a linómetszés, a szekkó, a freskó készítése is, nagy lélegzetű munkái a Ballószögi katolikus templom oltárképe, a Stáció olajképei, míg szülővárosában ökumenikus hitéleti képeket festett. Számos kiállítása volt Európában, művei eljutottak Amerikába és Afrikába is és számos hazai magángyűjteményben láthatók. Muray Róberttel való találkozása meghatározó volt, s tagja lett az 1994-ben alakult Altamira Egyesületnek, ahol is a kör tagjainak segítségével munkássága teljesebbé vált. Szerencséje úgy hozta, hogy 98-ban kijutott Namíbiába vadászni, ottani élményeit jellegzetes afrikai képekben jeleníti meg. Ambrus Lajosnak a látvány a fontos, egy szép táj egy mozgalmas nap feledteti az elmaradt fegyverhasználatot. A képek fotók módjára rögzülnek emlékezetében, ezekből születnek a későbbi művek. Falujának polgármestereként elismert ember, tíz éve vezet a fiataloknak szakkört, s megalapította a Ballószögi Művésztelepet, ahol rendszeresen megfordulnak neves alkotók is. Talán elmondható róla, hogy boldog ember, hozzájárul az élet szebbé tételéhez és tovább viszi, adja amit tanítóitól, őseitől kapott." (Bishof Ferenc)

  • 722972_lead

    Héja nyúlra vág

    rézmetszet

    Rádóczy Gyarmathy Gábor rézkarca. Címe: Héja nyúlra vág. A kompozíció fő történése az a drámai pillanat, amikor egy óriási héja madár lecsap a zsákmányára. A művész aláírásával és címmel. Rádóczy Gyarmathy Gábor (szül.: Bp. 1943. jan. 25.) magyar festőművész. Szülei Gyarmathy Tihamér festőművész (1915-2005) és Gobbi Éva voltak. Nővére Gyarmathy Ágnes díszlet- és jelmeztervező, egyetemi tanár. Felesége Dr. Rusz Edit szexuálpszichológus. A Budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett. A poznani Képzőművészeti Főiskolán végezte felsőfokú művészeti tanulmányait. 1980-ban a pármai Művészeti Akadémián tanult. Mesterei: Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, Tesseyer, Brzozwsky. Szabadfoglalkozású művész. 1967 óta szerepel hazai és külföldi kiállításokon. „Művészete középpontjában az ember áll. Az embert nemcsak kívülről, hanem belülről próbálja megközelíteni. Szimbolikus és szürrealisztikus elemekből építi fel képi világát. Művein összemosódik az álom és a valóság, a mindennapi tárgyak jelképekké válnak. Egyaránt fontos számára a rézkarcolás fegyelme és pontossága, valamint a festészetben a színek érzelmi kifejezőereje. A budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett; felsőfokú múvészeti tanulmányait a poznańi Képzőművészeti Főiskolán végezte; 1980-ban a pármai Művészeti Akadémián tanult, mesterei: Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, Tesseyer, Brzozwsky. 1972: Janus Pannonius-érem; 1977: "Itália 2000" ezüstérem; 1978: Ezüstkupa, Nápoly; 1980: Honoris Causa; 1987: Korea nagydíja. Szabadfoglalkozású művész, 1967 óta szerepel hazai és külföldi kiállításokon. Szürrealisztikus hangvételű, többnyire szimbolikus célzatú munkáiban a modern ember sorskérdéseit feszegeti. Monumentalitásra törekvő grafikáit az ősi képírás jelképes kifejezésmódja jellemzi. Az Európaház Képzőművészeti Tagozatának tagja. Mesterei: Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, Tesseyer, Brzozwsky. Díjai, elismerései: 1970 Fiatal Művészek Stúdiója, „Új forma, új tartalom”pályázat, II. díj 1971 Nápoly, ezüstérem 1971 Sport Múzeum „Ezüst Gerely” pályázat, a zsűri különdíja 1971 Fiatal Képzőművészek Stúdiója „ A Mi Világunk” Pályázat, II. díj 1972 Pécs városa „Janus Pannonius” pályázata, bronzérem 1972 Stúdió galéria díja 1973 Világifjúsági Találkozó pályázatának I. díja 1975 Nemzetközi Újságíró Szövetség Grafikai Pályázata, aranyérem 1976 Nápoly „Itália 2000” nemzetközi pályázat, Ezüst Kupa, Olaszország 1977 Nápoly „Itália 2000” nemzetközi pályázat, ezüstérem 1980 Calabriai tartomány Honoris Causa kulturális becsületrendje, Olaszország 1980 A Pármai Művészeti Akadémia tagja 1985 Budapest XVI. Kerületi Tanács által rendezett jubileumi kiállítás I. díja 1987 Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé I. díja, Szöul, Korea, Korea 1987 Brüsszel Európa Ház Képzőművészeti Kiállítás elismerő oklevele, Belgium 1990 Budapest XVI. kerület, a zsűri különdíja Művei közgyűjteményekben: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Kiscelli Múzeum, Budapest Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár Modern Magyar Művészetek Múzeuma Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár Munchener Gaphische Sammlung Hermann Ottó Múzeum, Miskolc Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

  • 614

    Reprodukció. Tusrajz a Marcus Aurelius… feliratú márványkőről Zalalövőn

    Reprodukció. Tusrajz a Marcus Aurelius… feliratú márványkőről Zalalövőn.

  • 702193_lead

    Tiszaparti táj

    akvarell

    Ambrus Lajos: "Tiszaparti táj" című akvarellje. Finom pasztell színekkel festi a művész a szeretett tiszai tájat. Ambrus Lajos (szül.: 1952 Nagykőrös-) kortárs festő. "Képzőművész, aki vadászik, vagy vadászó képzőművész. Lehetne így is jellemezni Ambrus Lajost, a Kecskemét mellett, Ballószögön lakó festőművészt. Szakállas, erős alkata mindig feltűnt a Gemenci Alkotótáborban. Beszélgetéseinkkor kitűnt, hogy nem csak festi, rajzolja a természetet, de aktív vadászként óvja, vigyázza is. Immár 13 éve tagja, s jó ideje gazdasági felelőse a Kecskeméti Petőfi Vadásztársaságnak. 1952-ben Nagykőrösön született, lehet, hogy a bába már akkor összekeverte a babaolajat az olajfestékkel, de mint vallja, amióta az eszét tudja, mindig festő akart lenni. Az elhatározást bizonyára erősítette édesapja is, aki maga is festő volt. Az ambíciókkal telt fiúnak szerencséje volt, már iskolái megkezdésekor felismerték tehetségét és művészeti szakkörökben Palkó József, valamint Udvari Gyula és Goór Imre festőművészek segítették első lépéseit. A gimnáziumi és Közgazdasági Főiskolai évek alatt a festészetben is tovább képezte magát. B. Mikli Ferenc és Bozsó János Munkácsy díjas festők előbb mint magántanárok, az évek múltával mint barátok oktatták. Minden lehetőséget kihasznált, ahol tanulhatott (rajzkörök, tanítóképző főiskola) és nyarainak nagy részét a Zebegényi Nemzetközi Képzőművészeti Szabadiskolán töltötte. Itt Jets György festőművész vezetése mellett tanulta meg a különböző technikákat, többek között a freskó és szekkó gyakorlati fogásait is. A sok tanulás meghozta a gyümölcsét. 2000-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Hosszú rögös út vezetett idáig. Mivel a családot is el kellett tartani, a főiskola elvégzése után a kecskeméti Repülő Orvosi Vizsgáló Kutató Intézet munkatársa lett. Anatómiai rajzokat készített, így munkaidejében is azzal foglalkozott, amit szeretett és egyben a család elvárásainak is eleget tett. Itt ismerkedett meg a természetszerető, de még nem vadászó Ambrus Lajos a vadászattal és későbbi vadászati mentoraival, Dr. Csegery Attilával és Dr. Koncz Istvánnal, s ők vitték ki először és ők ajánlották be a társasághoz a területen lakó fiatalembert. 1988-ban nyert felvételt és a következő években már jelentkeztek képein a vadászati témák és az állatvilág is. Egy évre rá megvált az Intézettől és azóta csak a festészettel foglalkozik. Vallja, hogy az élet egy kalandozás, nos neki a festészet is az: nem idegen számára a tájkép, a vad, de otthonosan mozog a különböző vallások jelképeinek, jeleneteinek ábrázolásában, aktot és portrét is szép számban fest. Használ szenet, pasztellt, olajat, és különösen kedveli az akvarellt, ami felkészült tudást igényel, de frissen lehet vele dolgozni kint, a helyszínen is. Palettáján van a linómetszés, a szekkó, a freskó készítése is, nagy lélegzetű munkái a Ballószögi katolikus templom oltárképe, a Stáció olajképei, míg szülővárosában ökumenikus hitéleti képeket festett. Számos kiállítása volt Európában, művei eljutottak Amerikába és Afrikába is és számos hazai magángyűjteményben láthatók. Muray Róberttel való találkozása meghatározó volt, s tagja lett az 1994-ben alakult Altamira Egyesületnek, ahol is a kör tagjainak segítségével munkássága teljesebbé vált. Szerencséje úgy hozta, hogy 98-ban kijutott Namíbiába vadászni, ottani élményeit jellegzetes afrikai képekben jeleníti meg. Ambrus Lajosnak a látvány a fontos, egy szép táj egy mozgalmas nap feledteti az elmaradt fegyverhasználatot. A képek fotók módjára rögzülnek emlékezetében, ezekből születnek a későbbi művek. Falujának polgármestereként elismert ember, tíz éve vezet a fiataloknak szakkört, s megalapította a Ballószögi Művésztelepet, ahol rendszeresen megfordulnak neves alkotók is. Talán elmondható róla, hogy boldog ember, hozzájárul az élet szebbé tételéhez és tovább viszi, adja amit tanítóitól, őseitől kapott." (Bishof Ferenc) Díjak: Bács-Kiskun megye Príma- Primissima díj 2005. Nimród vadászérem 2007. Tagja: – Magyar Vízfestők Társasága – MAOE (Magyar képzőművészeti alap) – Megyei Műhely Művészeti Egyesület (Bács-Kiskun) – Kecskeméti Képzőművészek Közössége (KKK) – Magyar Képző és Iparművészeti Társaság Szövetsége – Altamíra – Vadászati Kulturális Egyesület VKE. – Honvéd Kulturális Egyesület – Lírikusok Irodalmi Műhely – Szőnyi István Baráti Kör

  • 702183_lead

    Lótabló

    ceruzarajzok

    Kaján Tibor: "Lótabló" című munkája. Különböző ló ábrázolások sorakoznak a képen, grafit technikával. Kaján Tibor, Kalász, Klein (szül: Miskolc, 1921. márc. 3.- Bp., 2016. máj. 16.) magyar grafikus, karikaturista. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1997–2012). A magyar és egyetemes karikatúraművészet meghatározó, iskolateremtő művésze. „Történelmi okok” miatt – túlkorosan – csak huszonnégy évesen kezdhette el főiskolai tanulmányait. Az alakuló Ludas Matyinak viszont egyik legfiatalabb alapító tagja volt. „Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!” „Alkotásaiból bölcs mosoly sugárzik, s a rejtett összefüggéseket tárják fel. Miként mondja: elég rossz rajzokkal kezdett, sok volt a mondanivalója, amit nem tudott áttenni grafikába. Mostanra ez megoldódott: kevés a mondanivalója, így aztán jobban ki tudja fejezni magát.”Miskolcon, az Arany János utcában született. 5-6 éves korától a rajzolás jelentette számára a legönfeledtebb játékot, elfoglaltságot. Édesapja járatta Az Újságot, ennek vasárnapi mellékletében mindig közöltek karikatúrákat. Iskolai tanulmányait a Deák utcai Hunfalvi Reáliskolában kezdte el, ahol Veszprémi tanár úr fedezte fel tehetségét, és biztatta karikatúrák rajzolására. A család Budapestre költözése után a Vörösmarty Reál Iskola tanulója lett. Ötödikes korában Tokaji Nagy Béla természetrajztanárról készített karikatúrája társai elismerése mellett igazgatói megrovást és egy nevelő célzatú osztályismétlést is eredményezett. „Te botrányt okoztál, az ilyen kaján alakra nincs szükségünk, csak rontják az osztály szellemét!” – mondta a sértett pedagógus. Ezután társai csak így hívták, később művésznévként is megfelelt ez a minősítés. Tizenegy éves korában elveszítette édesanyját. Egy évre Miskolcra került a rokonokhoz. A tizenkét tagú, pékséget üzemeltető Róth dinasztia befogadta, gyakran felülhetett a lovas kocsi bakjára, megszerette a paraszt-zsidó életet. Legnagyobb hatással a Pesti Naplóban publikáló Gáspár Antal volt rá. Gáspár műveinek reprodukálása jelentette számára a kihívást. Szabadkézirajz-tanára, Farkasfalvy Imre felfigyelt rá, és elmondta véleményét próbálkozásairól. Érettségi után a főiskolára nem jelentkezhetett, Óbudán a Gutmann és Fekete Harisnyagyárban helyezkedett el. Huszonegy éves, amikor munkaszolgálatra Galántára vezénylik. A következő állomás Ungváron át Turjaremete; követ tör, utat épít a hegyen át Perecseny felé. A sors fintora: a műtárgy később a német helyett a szovjet csapatok mozgását segítette. Később Esztergom és Debrecen lesz az „állomáshelye”. A cívis városban a Hunyadi páncélosok eltűnése után hirtelen szabad lesz; az ostromlott Budapest helyett Szeged lesz átmeneti lakóhelye. 1945 és 1950 közt a Képzőművészeti Főiskola hallgatója; mesterei voltak: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő és Koffán Károly. 1945-ben a Ludas Matyi egyik legfiatalabb alapító tagja. Közel két évtizedig jelentek meg itt rajzai. A főszerkesztővel, Tabi Lászlóval azonban konfliktusa támadt és távozott, illetve távozni kényszerült a laptól. Ezt követően tizennégy éven át a Tükör című hetilap munkatársa. 1978-tól a jogfolytonos, de művészeti hetilapként aposztrofált Új Tükör főmunkatársa. Ennek megszűnése után több lapban (Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Magyar Filozófiai Szemle, Lyukasóra, Új Írás, Hócipő) is rendszeresen publikált. Ő hozott létre és gyakorolt egy sajátos műfajt, a nekrológkarikatúrát, amelynek hőse egy-egy, a művész által tisztelt vagy hozzá közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít, köztük volt Charlie Chaplin, Einstein, Liszt Ferenc, Beethoven, Mándy Iván stb. Alkotásainak egy-egy részét több közgyűjtemény (a bázeli Sammlung Karikaturen und Cartoons, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a pécsi Képzőművészeti Gyűjtemény) őrzi. Az MTV 1970-ben készített Karikatúra című filmsorozata Kaján portréjával indult. 2002-ben Moldova György Történelem óra címmel riportkönyvet írt a művészről. Egy zuglói lakótelepen lakott. Kossuth-díjra csak felterjesztették, de művészetét a mindenkori hatalom ilyen magas szinten nem ismerte el. Kilencvenedik születésnapján szülővárosában, egykori iskolájában önálló kiállítása nyílt. Budapesten lakása előtt – flashmob (villámcsődület) keretében – barátai tízperces tapssal ünnepelték. Kilencvenötödik születésnapján (2016. márc. 3.) a Spinoza Házban nyílt kiállítás tiszteletére: Hommage à Kaján Tibor. Karikaturista pályatársai saját, ill. Kaján-karikatúrák felhasználásával tisztelegtek a Mester előtt (az esemény nyomán katalógus is készült).

  • 700475_lead

    Charlie Ondó

    karikatúra

    Török Tivadar: "Charlie Ondó" című karikatúrája. A művész a karikatúra minden elemét használva ad helyzet- és jellemkomikumot is a vegyes technikával készült képéhez. Török Tivadar festő, grafikus, karikaturista, szül.: Türje (1952. ápr. 8.). Már kisgyermek korától kezdve rajzolt. Különböző újságokban megjelent rajzokat, képregényeket másolt. Az akkoriban megjelent újság (Pajtás) rajzait másolta. Ebben az újságban főként Endrődi István rajtechnikája, stílusa ragadta meg, mely igen nagy hatással volt rá. Ezeket a rajzokat szorgalmasan lemásolta, és a stílusjelek a mai rajzain is felismerhetők. Édesapja korai halála után Budapestre költöztek. Ez a család anyagi helyzetét igen megváltoztatta, ezért az általános iskolai tanulmányai befejezése után szakácsnak tanult. Rajzszeretete végett sokszor kerül konfliktusba a tanáraival. (Iskolai füzetében ezek többet szerepeltek.) A katonai szolgálata alatt politikai karikatúrái miatt számtalan összetűzésbe került parancsnokaival, ezért inkább a leszerelő katonák között az akkor népszerű kapcára rajzolt. Később anyagilag függetlenedett, ekkor megnyílt az út a magániskolákba, képzőművészeti tanulmányokra. Festészetben a klasszikus reneszánsz mesterek hatásait követi. A műveiben Bosch, Bruegel hatásai érvényesülnek. A humor, a karikatúra a groteszk is felfedezhetők alkotásaiban. Jelmondata: "A világ azért él tovább, mert nevetés van." Mesterei: Rádóczy Gyarmathy Gábor, Szunyoghy András és Nicolas Szuhodovszky.

/507
<< >>