Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

Az ostrom alatt elpusztult klasszicista szállodasor a Duna pesti oldalán, a Lánchíd és az Erzsébet híd között a hatvanas évek végéig Budapest egyik legfájdalmasabb sebe volt. A Duna Szálló volt az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt. Talán ennek is volt köszönhető, hogy a tervezett új beépítés heves vitákat váltott ki. A új szálloda tervezője Finta József lett. Az épület több szempontból is különleges volt, egyrészt hosszú idő után először fordult elő, hogy hazánkban a nyugati tőke léphetett be beruházóként (az Intercontinental osztrák banki kölcsönből épült). Másrészt Finta az állami tervezővállalatok előre leosztott hatásköreibe is bele tudott nyúlni. A hatalmas, 368 szobás szálloda minden szobája a Duna felé néz. A Duna Szálló a bontásáig az építkezés felvonulási területe volt. (hg.hu)

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

Az ostrom alatt elpusztult klasszicista szállodasor a Duna pesti oldalán, a Lánchíd és az Erzsébet híd között a hatvanas évek végéig Budapest egyik legfájdalmasabb sebe volt. A Duna Szálló volt az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt. Talán ennek is volt köszönhető, hogy a tervezett új beépítés heves vitákat váltott ki. A új szálloda tervezője Finta József lett. Az épület több szempontból is különleges volt, egyrészt hosszú idő után először fordult elő, hogy hazánkban a nyugati tőke léphetett be beruházóként (az Intercontinental osztrák banki kölcsönből épült). Másrészt Finta az állami tervezővállalatok előre leosztott hatásköreibe is bele tudott nyúlni. A hatalmas, 368 szobás szálloda minden szobája a Duna felé néz. A Duna Szálló a bontásáig az építkezés felvonulási területe volt. (hg.hu)

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

Az ostrom alatt elpusztult klasszicista szállodasor a Duna pesti oldalán, a Lánchíd és az Erzsébet híd között a hatvanas évek végéig Budapest egyik legfájdalmasabb sebe volt. A Duna Szálló volt az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt. Talán ennek is volt köszönhető, hogy a tervezett új beépítés heves vitákat váltott ki. A új szálloda tervezője Finta József lett. Az épület több szempontból is különleges volt, egyrészt hosszú idő után először fordult elő, hogy hazánkban a nyugati tőke léphetett be beruházóként (az Intercontinental osztrák banki kölcsönből épült). Másrészt Finta az állami tervezővállalatok előre leosztott hatásköreibe is bele tudott nyúlni. A hatalmas, 368 szobás szálloda minden szobája a Duna felé néz. A Duna Szálló a bontásáig az építkezés felvonulási területe volt. (hg.hu)

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

Az ostrom alatt elpusztult klasszicista szállodasor a Duna pesti oldalán, a Lánchíd és az Erzsébet híd között a hatvanas évek végéig Budapest egyik legfájdalmasabb sebe volt. A Duna Szálló volt az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt. Talán ennek is volt köszönhető, hogy a tervezett új beépítés heves vitákat váltott ki. A új szálloda tervezője Finta József lett. Az épület több szempontból is különleges volt, egyrészt hosszú idő után először fordult elő, hogy hazánkban a nyugati tőke léphetett be beruházóként (az Intercontinental osztrák banki kölcsönből épült). Másrészt Finta az állami tervezővállalatok előre leosztott hatásköreibe is bele tudott nyúlni. A hatalmas, 368 szobás szálloda minden szobája a Duna felé néz. A Duna Szálló a bontásáig az építkezés felvonulási területe volt. (hg.hu)

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

Az ostrom alatt elpusztult klasszicista szállodasor a Duna pesti oldalán, a Lánchíd és az Erzsébet híd között a hatvanas évek végéig Budapest egyik legfájdalmasabb sebe volt. A Duna Szálló volt az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt. Talán ennek is volt köszönhető, hogy a tervezett új beépítés heves vitákat váltott ki. A új szálloda tervezője Finta József lett. Az épület több szempontból is különleges volt, egyrészt hosszú idő után először fordult elő, hogy hazánkban a nyugati tőke léphetett be beruházóként (az Intercontinental osztrák banki kölcsönből épült). Másrészt Finta az állami tervezővállalatok előre leosztott hatásköreibe is bele tudott nyúlni. A hatalmas, 368 szobás szálloda minden szobája a Duna felé néz. A Duna Szálló a bontásáig az építkezés felvonulási területe volt. (hg.hu)

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

Nem messze a korábbi Rezső térnél, - ma Magyarok Nagyasszonya tér - a józsefvárosi Elnök utcában található honvédségi ruharaktár épületében a harmincas években létesült a katonai ruhagyár. A gyár 1958-ban vette fel a Május 1. nevet. A civil ruhák gyártásától fogva pedig Elegant néven működött. A gyárban egészen 1994-ig folyt a munka. A gyár jogutódja Elegant Design Modelltervező és Gyártás-előkészítő Zrt. néven működik.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.

Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.