rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 37292

Találatok szűrése
/3730
<< >>
  • 771143_lead

    Sümeg

    kép

    képes levelezőlap (térkép)

    Sümegi képeslapon a város térképe..Nevezetetesebb épületei,idegenforgalmi nevezetességei és szálláshelyek külön jelöléssel.A hátoldalon a következő felsorolás: 1. Könyvesbolt - Autósbolt 2. Kisfaludy étterem,eszpresszó 3. Szaküzletek 4. Bútoráruház 5. Önkiszolgáló élelmiszerblt 6. Önkiszolgáló étterem 7. Élelmiszerbolt,Bisztró Idegenforgalmi nevezetességek: 8. Vár (Múzeum) 9. Volt püspöki palota(Diákotthon) 10. Kisfaludy Múzeum 11. Barokk istálló (Lovasiskola) 12. Plébániatemplom Szálláshelyek: 2 Kisfaludy Szálló 13. Hotel Tourist Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. A három osztású erődítmény magja az 1260-as években épült öregtorony alsó szintje. A fellegvár falai egy évszázaddal később készültek el, majd a 15. század folyamán a vár előtti fennsíkot is erős, magas védőfallal vették körül. A vár 10292. számú azonosítóval állami tulajdonú műemlék.Sümeg város Veszprém megyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza, őskori kovakő bánya. IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Dunántúl korlátlan hatalmú oligarchái, a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, amit azonban sikeresen megvédelmezett az őrség. Rövidesen megépítették a külső várat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött. Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat, ahol meggyilkolták Újlaky Miklós veszprémi püspököt, majd a fejét legurították a hegyoldalon. Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta a telekesi Török István által vezérelt kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). 1707. január 23.-án mivel telekesi Török István sümegi kuruc várparancsnok lelépett a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bízta meg. A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. A vár felújítása a Nemzeti Várprogram keretében A vár a "A sümegi vár turisztikai célú fejlesztése" projekt keretében 820 millió forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00012) forrásból újul meg.

  • 771010_lead

    Üdvözlet Hosztótról

    kép

    képeslap

    Hosztót közsség nevesebb épületei összemontírozva egy üdvözlő képeslappá. Üdvözlet Hosztótról címmel a római katolikus iskola,a római katolikus templom, a kultúrház és a hősi emléksírhelyek fotói. Hosztót története Első lakói délszláv tótok voltak, akik Szlovéniából települtek ide a 11. századi katonai jellegű telepítések idején. Először 1268-ban említik, ekkor még várföld volt, és mint ilyet 1271-ben vásárlással szerezték meg a Szalók nemzetség tagjai. A 14. században viszonylag gazdag falunak számított, 1333-ban papja a környék legnagyobb pápai tizedét fizette be. 1467-től a Szalókok a birtokról elnevezett Hosszútóti ágának tulajdona volt. Akkoriban a család a Dunántúl gazdagabb középbirtokos nemessége közé tartozott, a 15. és 16. században tevékenyen részt vettek Zala és Veszprém vármegyék nemesi életében. A család a 17. század végén halt ki. A török időkben fokozatosan elnéptelenedett. 1561-ben Hosszútóti Imre még védőpalánkkal vétette körül a templomot, de ennek ellenére 1613-ban már csak 3 portát, 2 szabadost és 3 elhagyott házat írtak össze a faluban. Az állandó török fosztogatások miatt a maradék lakosság az 1660-as években a marcalszegi földvárhoz költözött át. Hosszútóti István 1662-ben eladta a birtokot a Páhyaknak. A 18. század elején lassú visszatelepülés történt, 1720-ban még csak két jobbágyot jegyeztek fel, az 1730-as években pedig németeket telepítettek Hosztótba. Akkori tulajdonosa, Kelcz Ádám 1737-ben 9 német és egy magyar betelepülővel kötött szerződést, számukra felújították a romos templomot is. 1743-ban Gyulai Gál Gábor és felesége, Kazi Julianna birtokába került, ez időtől kezdve 1852-ig a Gyulai Gál család birtokolta. Az 1890-es években a község nagybirtokosa Cecz József volt. A falu új temploma 1742-ben épült. Az újratelepítés után visszaállt a majorsági gazdálkodás. 1773. évi adatok szerint német falu, 1799-ben elegyes német, majd később már magyar falu. A község 1785-ben 216 főből és mindössze 29 házból állt. 1828-ban már 242 lakosa volt. Egyre jobban népesedett a község, 1910-ben 351, 1920-ban 391, 1934-ben 373 lakosa volt. A falut 1962-ben kapcsolták be az autóbusz-forgalomba. 1990 óta önálló önkormányzattal rendelkezik, közigazgatásilag a csabrendeki körjegyzőséghez tartozik.

  • 379934_lead

    Jósvafő - Olajtároló

    kép
    minősített tartalom

    Veres András 1979. június és 1980. szeptemberében készített Jósvafő c. fotógyűjteményének "A Tengerszem Szálló olajtárolói" névvel készült fényképei.

    1. kép: Tengerszem Szálló. Az egyik olajtároló a felúszás után; 2. kép: Tengerszem Szálló, az elkészült olajtároló; 3. kép: Az elhelyezésre váró olajtartályok; 4. kép: Tengerszem Szálló. Az egyik olajtároló a felúszás után

  • 379933_lead

    Aggtelek környéki zsidó temetők

    kép
    minősített tartalom

    Veres András 1994. májusa és 1996. augusztusa között készített Aggtelek környéki zsidó temetők c. fotógyűjteményének Hidvégardón készült fényképei.

    1. kép: Hidvégardó, Zsidó temető az erdő kitisztítása után; 2. kép: Hidvégardó, Zsidó temető 10. számú sírkő; 3. kép: Hidvégardó, Zsidó temető; 4. kép: Hidvégardó, Zsidó temető; 5. kép: Hidvégardó, Zsidó temető; 6. kép: Hidvégardó, Zsidó temető

  • 379928_lead

    Aggtelek környéki zsidó temetők

    kép
    minősített tartalom

    Veres András 2000. szeptemberében készített Aggtelek környéki zsidó temetők c. fotógyűjteményének Komjátiban készült fényképei.

    1. kép: Komjáti, Zsidó temető; 2. kép: Komjáti, Zsidó temető

  • 379923_lead

    Aggtelek környéki zsidó temetők

    kép
    minősített tartalom

    Veres András 1996. augusztusában készített Aggtelek környéki zsidó temetők c. fotógyűjteményének Szalonnán készült fényképei.

    1. kép: Szalonna, Zsidó temető 6. számú sírkő; 2. kép: Szalonna, Zsidó temető 7. számú sírkő; 3. kép: Szalonna, Zsidó temető 13. számú sírkő; 4. kép: Szalonna, Zsidó temető 4. számú sírkő

  • 379899_lead

    Aggtelek környéki zsidó temetők

    kép
    minősített tartalom

    Veres András 1998. júliusában készített Aggtelek környéki zsidó temetők c. fotógyűjteményének Szinpetriben készült fényképei.

    1. kép: Szinpetri, Zsidó temető; 2. kép: Szinpetri, Zsidó temető; 3. kép: Szinpetri, Zsidó temető

  • 379883_lead

    Jósvafő - Tengerszem Szálló

    kép
    minősített tartalom

    Veres András 1968. július és 1997. márciusában készített Jósvafő c. fotógyűjteményének "Tengerszem Szálló" névvel készült fényképei.

    1. kép: Tengerszem Szálló; 2. kép: Tengerszem Szálló; 3. kép: Tengerszem Szálló; 4. kép: Tengerszem Szálló; 5. kép: Tengerszem Szálló; 6. kép: Tengerszem Szálló; 7. kép: Tengerszem Szálló; 8. kép: Tengerszem Szálló. Vendégház; 9. kép: Tengerszem Szálló; 10. kép: Tengerszem Szálló. Előtérben Veres Andrásné Varga Erika Éva

  • 379871_lead

    Aggtelek környéki zsidó temetők

    kép
    minősített tartalom

    Veres András 1993. áprilisában készített Aggtelek környéki zsidó temetők c. fotógyűjteményének Szögligeten készült fényképei.

    1. kép: Szögliget, Zsidó temető 5. számú sírkő; 2. kép: Szögliget, Zsidó temető 5. számú sírkő; 3. kép: Szögliget, Zsidó temető 4. számú sírkő; 4. kép: Szögliget, Zsidó temető 3. számú sírkő; 5. kép: Szögliget, Zsidó temető 3. számú sírkő; 6. kép: Szögliget, Zsidó temető 2. számú sírkő; 7. kép: Szögliget, Zsidó temető 1. számú sírkő; 8. kép: Szögliget, Zsidó temető 1. számú sírkő; 9. kép: Szögliget, Zsidó temető; 10. kép: Szögliget, Zsidó temető

  • 379861_lead

    Jósvafő - A Tengerszem Szálló dolgozói

    kép
    minősített tartalom

    Veres András 1979. június és decemberében készített Jósvafő c. fotógyűjteményének "A Tengerszem Szálló dolgozói" névvel készült fényképeinek folytatása.

    1. kép: A Tengerszem Szálló dolgozója; 2. kép: A Tengerszem Szálló dolgozója; 3. kép: A Tengerszem Szálló vezetője Dankó Mihály és kislánya; 4. kép: A Tengerszem Szálló vezetője Dankó Mihály

/3730
<< >>