Barokk aranyozott fakeretben Szent Simon és Szent Fülöp apostolok. Orosz ikon, olaj és fa kompozíció. Fülöp ruhája zöld, piros lepel, kezében kereszt. Simon egyszerű barna reverendában. Az ikon tetején cirill, aranyozott betűkkel az apostolok nevei jól olvashatók. A Kisfaludy Sándor Emlékház Egyházművészeti termében található. Valószínűleg orosz eredetű alkotás, a XVIII. századból.

Orosz ikon, barokk aranyozott fa keretben, Szent Péter és Szent János alakjaival. Péter kezében kulcs, János könyvet tart. Ruházatuk, barna lepel, alatta zöldes ruha látható. Az apostolok neve az ikon tetején cirill betűkkel szerepel. Valószínűsíthetően XVIII. századi orosz munka. Az Emlékház Egyházművészeti termében található.

Szent Klára faszobra a XVIII. századból, származása és alkotója ismeretlen. Assisi Szent Klára (Assisi, 1194. július 16. – 1253. augusztus 11.) középkori olasz szerzetesnő, a róla elnevezett apácarend megalapítója. A gazdag és nemes Offreducci-Favarone család első leányaként született. Két húgával együtt vallásos nevelést kapott, és megtanították őket mindarra, amire akkoriban egy előkelő leánynak szüksége lehetett. Klára tudott latinul és szép oltárterítőket hímzett. 1210-ben hallotta először prédikálni Assisi Szent Ferencet és 1211 vagy 1212 virágvasárnapját (március 28. ill. március 18.) követő nagyhétfőn, 18 éves kora körül néhány társnőjével együtt a Porziuncola-kápolnába menekült, ahol Assisi Szent Ferenc kezeiből a szerzetesi öltönyt felvette. Az elképedt rokonok szépszerével és erőszakkal vissza akarták vinni Klárát a városba, de nem tudták eltántorítani szándékától. A várható zaklatások elkerülésére Szent Ferenc átküldte a rend pansói székházába. Utóbb egy kis zárdát építtetett, amelybe az általa alapított rend apácáit telepítette. A családjából kisebbik húga és édesanyja is csatlakozott a rendhez. 1244-től kezdve ágyban fekvő beteg volt, de a rend irányítását továbbra is energikusan intézte. Ünnepélyes temetésén IV. Ince pápa is megjelent. 1255-ben IV. Sándor pápa szentté avatta, majd utóbb, 1260-ban a klarisszák részére Assisiben új zárdát építtetett és Klára holttestét is odavitette.

Porcelán dísztányér, fehér alapon, zöldes színezés, fekete felirattal. Lapos tányér, melyen Ferenc József babérkoszorús, plasztikus arcképe, tölgyfakoszorús keretben. Peremén fekete felirat: ADRIA - AUSSTELLUNG WIEN - 1913.

Széna ill. terményszállításnál a szekérhez való lekötéshez használták. Fából készült facsiga, hozzátartozó kenderből font kötéllel.

Sass Brunner Erzsébet festménye. Címe: Rózsakő, Budapest, 1926. Sass Brunner Erzsébet festőnő, Nagykanizsa (1889-1950) Nainital, India. Budapesten szerzett óvónői oklevelet, 1908-tól főként a festészettel foglalkozott. 1909-ben férjével, Sass Brunner Ferenccel közös kiállításuk volt Nagykanizsán, a következő évben pedig Münchenben. 1914-től többször vett részt a Műcsarnok tárlatain, tájképeiből és csendéleteiből 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1929-ben lányával, Brunner Erzsébettel Calcuttában, majd Új-Delhiben telepedett le. Művészetével ma a huszadik század indiai festészetének klasszikusai között tartják számon. Misztikus hangulatú képeinek egy része Sümegen látható. Ez a festmény is vegyes technikával, olaj, tempera készült. Jól mutatja a festőnő egyedi szín világát és a keleti misztikusok hatását. A Sümegi Városi Múzeum tulajdonába 1992-ben ajándékozás útján került.

Sass Brunner Erzsébet festménye. Címe: Hegyek szelleme éjjel, Santa Agata, 1929. Vegyes technikával készült kép, olaj, tempera. A művész szignója a festmény jobb alsó sarkában. Sass Brunner Erzsébet festőnő, Nagykanizsa (1889-1950) Nainital, India. Budapesten szerzett óvónői oklevelet, 1908-tól főként a festészettel foglalkozott. 1909-ben férjével, Sass Brunner Ferenccel közös kiállításuk volt Nagykanizsán, a következő évben pedig Münchenben. 1914-től többször vett részt a Műcsarnok tárlatain, tájképeiből és csendéleteiből 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1929-ben lányával, Brunner Erzsébettel Calcuttában, majd Új-Delhiben telepedett le. Művészetével ma a huszadik század indiai festészetének klasszikusai között tartják számon. Misztikus hangulatú képeinek egy része Sümegen látható. Ez a festmény is vegyes technikával, olaj, tempera készült. Jól mutatja a festőnő egyedi szín világát és a keleti misztikusok hatását. A Sümegi Városi Múzeum tulajdonába 1992-ben ajándékozás útján került.

Sass Brunner Erzsébet festménye. Címe: Régi búbos kemence, Tihany, 1928. Sass Brunner Erzsébet festőnő, Nagykanizsa (1889-1950) Nainital, India. Budapesten szerzett óvónői oklevelet, 1908-tól főként a festészettel foglalkozott. 1909-ben férjével, Sass Brunner Ferenccel közös kiállításuk volt Nagykanizsán, a következő évben pedig Münchenben. 1914-től többször vett részt a Műcsarnok tárlatain, tájképeiből és csendéleteiből 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1929-ben lányával, Brunner Erzsébettel Calcuttában, majd Új-Delhiben telepedett le. Művészetével ma a huszadik század indiai festészetének klasszikusai között tartják számon. Misztikus hangulatú képeinek egy része Sümegen látható. Ez a festmény is vegyes technikával készült, olaj, tempera. Jól mutatja a festőnő egyedi szín- világát és a keleti misztikusok hatását. A Sümegi Városi Múzeum tulajdonába 1992-ben ajándékozás útján került.

Sass Brunner Erzsébet festménye a címe ismeretlen. A festmény egy sejtelmesen megvilágított szoba belsőt ábrázol, egy női alakkal és egy bölcsővel. Az ablakon át beeső fény, a bölcsőt misztikus fénnyel világítja meg. Sass Brunner Erzsébet festőnő, Nagykanizsa (1889-1950) Nainital, India. Budapesten szerzett óvónői oklevelet, 1908-tól főként a festészettel foglalkozott. 1909-ben férjével, Sass Brunner Ferenccel közös kiállításuk volt Nagykanizsán, a következő évben pedig Münchenben. 1914-től többször vett részt a Műcsarnok tárlatain, tájképeiből és csendéleteiből 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1929-ben lányával, Brunner Erzsébettel Calcuttában, majd Új-Delhiben telepedett le. Művészetével ma a huszadik század indiai festészetének klasszikusai között tartják számon. Misztikus hangulatú képeinek egy része Sümegen látható. Ez a festmény is vegyes technikával készült, olaj, tempera. Jól mutatja a festőnő egyedi szín- világát és a keleti misztikusok hatását. A Sümegi Városi Múzeum tulajdonába 1992-ben ajándékozás útján került.

Sass Brunner Erzsébet festménye. Címe: Oszlopos ajtó és olajlámpa, Palermo, 1929. Sass Brunner Erzsébet festőnő, Nagykanizsa (1889-1950) Nainital, India. Budapesten szerzett óvónői oklevelet, 1908-tól főként a festészettel foglalkozott. 1909-ben férjével, Sass Brunner Ferenccel közös kiállításuk volt Nagykanizsán, a következő évben pedig Münchenben. 1914-től többször vett részt a Műcsarnok tárlatain, tájképeiből és csendéleteiből 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1929-ben lányával, Brunner Erzsébettel Calcuttában, majd Új-Delhiben telepedett le. Művészetével ma a huszadik század indiai festészetének klasszikusai között tartják számon. Misztikus hangulatú képeinek egy része Sümegen látható.Ez a festmény is vegyes technikával készült, olaj, tempera. Jól mutatja a festőnő egyedi színvilágát és a keleti misztikusok hatását. A Sümegi Városi Múzeum tulajdonába 1992-ben ajándékozás útján került.