rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 349

Találatok szűrése
/35
<< >>
  • lead698718

    1889. XXVIII. törvényczikk a pénzügyi közigazgatás szervezetének változtatásáról

    Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal ellátta Imling Konrád

  • N_Romer_lead

    Emlékbeszéd Rómer F. Flóris

    a M. T. Akadémia rendes tagja felett

    (olvastatott a M. T. Akadémia 1891. március 23. tartott összes ülésén)
    Részlet az emlékbeszédből: "(Felolvastatott a M. Tud. Akadémia 1891. márczius 23-iki összes ülésén.)
    A hatvanas években ő volt azon három hazai archeológus egyike, kik tudományunkért a hatvanas években legtöbbet tettek. Későbben lépett a térre mint Henszlmann és Ipolyi. Henszlmann másfél évtizeddel, Ipolyi öt évvel előzte meg. Mindketten nagyobb nyomokat hagytak hazai irodalmunkban, mint ő; de míg Henszlmann csak néhány szaktudósnak szólt és Ipolyinak, mint archeológusnak, hatása csak igen szűk körre szorult, addig Rómer tudott hatni a nemzet minden rétegére és nem is volt tudományának buzgóbb terjesztője, mint ő. Jól tudta, hogy tudományunk az emlékek megóvása- és összehordásánál reászorúl a nép minden osztályának gyámolítására. A nép e fontos közreműködésének megszerzésében senkinek több érdeme nem volt, mint neki."

  • N_Apathy_lead

    Emlékbeszéd Apáthy István

    a M. T. Akadémia rendes tagja felett

    (olvastatott a M. T. Akadémia 1891. február 23. tartott összes ülésén)
    Részlet az emlékbeszédből: "„…tevékenysége mint íróé és mint jogászé egyaránt jelentékeny nyomokat hagyott maga után; […] nevével törvényhozásunk egyik nevezetes ága elválaszthatlanúl kapcsolatban áll; kinek, fáradhatlan buzgalmánál, határt nem ismerő szorgalmánál és kitartásánál fogva, Magyarország hiteltörvényeinek létrehozatalában nagy érdemei vannak; ki a főváros ügyvédi karéinak fényes helyzetéből áttérve az egyetem tanári székébe, ott is kiváló egyéniségével kartársainak ép úgy, mint hallgatóinak rokonszenvét megnyerte és tudomány-egyetemünk díszei közé tartozott; ki irodalmi működése által a közfigyelmet magára vonván a törvényhozó testület kebelébe választatott s ott is csakhamar az elsők sorában működött; és ki bármely pályán álljon is, tollával és irodalmi tevékenységével mindenkor az Akadémia díszére szolgált."

  • N_Rozsay_lead

    Emlékbeszéd Dr. Muraközi Rózsay József

    a M. T. Akadémia külső tagja felett

    (olvastatott a M. T. Akadémia 1889. február 25. tartott összes ülésén)
    Részlet az emlékbeszédből: "Több, mint harmincz évi őszinte, szívélyes baráti viszony fűzött Rózsayhoz, pályatársamhoz. Tiszteltem példás hazafiságát. Szerettem az ernyedetlen munkásságú emberbarátot. Nagyrabecsűltem lelkiismeretes, mondhatnám önfeláldozó orvosi működését. Alkalmam volt tevékeny életének nagy részét figyelemmel kisérni. Nemzeti, közművelődési irányban élete áldásos vala abban az időben, midőn még fővárosunkban szerte szélylyel — kivált hitsorsosai között — a német nyelv uralkodott. Társadalmi mozgalmat indított, melynek a magyar kultúrára, a nemzeti művelődésre, főkép pedig a magyar nyelv terjesztésére kiváló hatása volt. Kezdeményezéseihez akkoriban nagymérvű férfias elszántságra volt szükség. Polgártársainak hazafias érzületét és szellemi képzettségét kívánta előbbre vezetni. Tudta, hogy «nyelvében és történetében él a nemzet». És ezen társadalmi mozgalmak nevére fényt árasztottak és jó emlékét meg örökítették. Közvetve tehát nagyhatású szerepe volt és ezért is megérdemli részvétünk nyilvánítását. Kitartó szorgalom, páratlan kötelességérzet, jó tapintat voltak egyéni tulajdonai, melyek őt mindenütt, a hol hatásköre nyílt, a jók előtt hasznossá és kedveltté tevék."

  • N_Danielik_Nepomuk_lead

    Emlékbeszéd Danielik (Nepomuk) János

    a M. T. Akadémia t. tagja felett

    (olvastatott a M. T. Akadémia 1891. január 26. tartott összes ülésén)
    Részlet az emlékbeszédből: "Murány regényes múltja, beszédes romjai, vidékének elbűvölő szépsége s tiszta, üde levegője egyrészről, s másfelől a müveit szülői ház képző befolyása csakugyan mind arra hatottak össze, hogy a nyúlánk, szép, szellemes, hamar lelkesedő s munkaszerető és munkagyőző fiatal papnak nagy jövőt ígérjen mind, ki figyelemmel kísérte lépteit."

  • N_Pott_lead

    Emlékbeszéd Pott Frigyes Ágoston

    a M. T. Akadémia k. tagja felett

    (olvastatott a M. T. Akadémia 1890. november 24. tartott összes ülésén)
    Részlet az emlékbeszédből: "Pott Frigyes Ágoston, a tudományos hangtan és etymologia megalapítója. Elévülhetetlen érdemeinek elismeréséül őt, ki már több mint három éve nincs az élők között, a M. T. Akadémia 1858. deczember 16-ikán kültagjává választotta s jelenleg engem bízott meg azon megtisztelő feladattal, hogy vázoljam életét és tudományos munkásságát.
    Pott Frigyes Ágoston életének külső lefolyása igen egyszerű. Nem volt az se változatos, se viszontagságos, és csakhamar a tudománynak szentelhette azt egészen. […] Hogy mikor ismerkedett meg először a Bopp által megteremtett új nyelvtudománynyal, nem tudni bizonyosan, de az kétségtelen, hogy az új irány döntő befolyást gyakorolt reá cellei tartózkodása alatt. 1827-ben lemondott állásáról, azzal a szándékkal, hogy a berlini egyetemen Bopp tanítványává legyen. Nagyra törő szándék, erős elhatározás és magába helyezett szilárd bizalom kellett ahhoz, hogy a vagyontalan férfiú e lépésével biztos jelenét feláldozza a bizonytalan jövőnek! Abban hagyta a philologiát és egész erejével a sanskrit tanulmányozására vetette magát, melyet az indo-germán nyelvek megértése legfontosabb forrásának tekintett." De nemsokára a Bopp által mívelt indogermán nyelveken is túl ragadta öt universalis szelleme: tisztelte Hoppot, de meghódolt Humboldt Vilmos nagysága előtt, kinek magáévá tévén az általános nyelvészetről való eszméjét, indogermán nyelv tanulmányait is ezen eszme szolgálatában folytatta."

  • N_Heer_lead

    Emlékbeszéd Heer Oszwald

    a M. T. Akadémia külső tagja felett

    (olvastatott a M. T. Akadémia 1890. május 19. tartott összes ülésén)
    Részlet az emlékbeszédből: "Heer Oszwald, a ki szeretetreméltó egyénisége miatt általánosan kedvelt ember volt, kiterjedt és nagyérdekű munkálkodása által pedig mint világhírű szakférfi ismeretes. Büszkék lehetünk reá, hogy részben a miénk is volt, nemcsak mint akadémiánk külső tagja, hanem mint a ki szintén hozzájárult hazánk természeti viszonyainak földerítéséhez, több ízben meghatározván a Magyarországban talált fossil növényeket. Méltó tehát, hogy emlékét itt az akadémiábán is megörökítsük s köszönetét kell mondanom a Tek. Akadémiának, hogy az emlékbeszéd tartását reám bízni méltóztatott, így alkalmat nyújtván nekem, hogy egykori jóakaró tanárom iránt érzett hálámat is leróhassam."

  • N_Balogh_lead

    Emlékbeszéd Balogh Kálmán

    a M. T. Akadémia külső tagja felett

    (olvastatott a M. T. Akadémia 1890. október 27. tartott összes ülésén)
    Arczképpel
    Részlet az emlékbeszédből: "A férfiú, kinek emlékezetére e rövid órát szenteljük, a magyar orvosi irodalom és közélet egyik legkiválóbb bajnoka volt. Élete és tevékenysége culturális újraébredésünk azon korszakába esett, melyben a hazai orvosi és természettudományi irodalom sivár mezején sokat, majdnem mindent kezdeni, majdnem semmiből teremteni kellett."

  • N_Pauer_lead

    Emlékbeszéd Pauer János

    a M. T. Akadémia lev. tagja felett

    (olvastatott a M. T. Akadémia 1890. április 28. tartott összes ülésén)
    Arcképpel.
    Részlet az emlékbeszédből: "Valahányszor ezen emelvényt gyászlepel bontja, s az emlékezet szövétnekét mellette meggyújtva, elhalt tagjaink szellemét magunk elé idézzük: méltó okunk van a könyezésre, mert ismét kidőlt sorainkból egy munkás kéz, pihenni tért egy tevékeny elme, minőkre e hazának nagy szüksége van. A ki — bárcsak porszemmel is — hozzájárult culturális fejlődésünk nagyfontosságú kiépítéséhez, méltán megérdemli hálánkat, kegyeletünk őszinte adóját."

  • N_Oppolzer_lead

    Emlékbeszéd Oppolzer Tivadar

    a M. T. Akadémia külső tagja felett

    (olvastatott a M. T. Akadémia 1887. október 31. (1890. február 11.) tartott összes ülésén)
    Részlet az emlékbeszédből: "A fiatal Oppolzer első tanítója Jahne Ferencz volt; ez ébresztette föl a benne alvó mathematikai hajlamot. Gymnasiumi tanulmányait 1851-ben kezdte mint magántanuló, s a főgymnasium négy felső osztályát kitűnő sikerű érettségi vizsgával, az akkori bécsi piarista-gymnasiumban végezte be. Szülei óhajtására a bécsi egyetemen az orvosi facultást látogatta, de egyúttal csillagászatot és felsőbb mennyiségtant is tanult. Első csillagászati tárgyú értekezése az Astronomische Nachrichten 56-ik kötetében jelent meg, mikor még alig múlt 20 éves. Ez értekezés tárgya az 1861-iki I. számú üstökös pályaszámítása volt, s ezt csakhamar több hasonló tárgyú értekezés követte. Atyja 1862-ben háza tetejére (Alserstrasse 25) egy magán-csillagdát építtetett fia számára. Oppolzer itt igen sok megfigyelést tett 7 hüvelykes Plössl-féle dyalitján, s tétetett később segédeivel és tanítványaival."

/35
<< >>