rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 57

Találatok szűrése
/6
<< >>
  • Szolnok - Tiszarészlet

    Szolnok - Tiszarészlet

    Szolnok - Tiszarészlet Típus: Kép Megjelenés: [H.n.], [k.n.], [é.n.] Megjegyzések: ill., feketefehér, fekvő képeslap; 14 x 9 cm; Postai futás nélkül Gyártási szám / sorozatszám: 8194

  • Szolnok. - M. kir. áll. polgári leányiskola.

    Szolnok. - M. kir. áll. polgári leányiskola.

    Szolnok. - M. kir. áll. polgári leányiskola. (Magyar királyi állami polgári leányiskola) Dátum: 1937; Típus: Kép; Megjelenés: [H.n.], [k.n.]; Megjegyzések: ill., színes, fekvő képeslap; 13,9 x 9 cm; Postai futás nélkül;

  • Szolnok - Szapáry utca és a Nemzeti szálló.

    Szolnok - Szapáry utca és a Nemzeti szálló.

    Szolnok - Szapáry utca és a Nemzeti szálló. Dátum: [é.n.]; Típus: Kép; Megjelenés: [k.n.]; Megjegyzések: ill., színes, fekvő képeslap; 13,5 x 8,9 cm; Postai futás nélkül;

  • Kisújszállás – Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 100 éves

    Kisújszállás – Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 100 éves

    Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képet körben fehér szegély övezi. Az Önkéntes Tűzoltó Testület már 1892-ben megalakult, de kezdeti tevékenységéről semmit nem tudni. 3 évvel később már az újraszervezésről kezdtek tanakodni, újabb 2 év múlva pedig ténylegesen meg is történt. Az Önkéntes Tűzoltó Testület első parancsnoka Rásky Mihály iskolai tanító volt, őt követte 1928-ban dr. Porteleky László ügyvéd, aki szélesebb társadalmi körben elismertté tette a tűzoltóságot. A vásártéri gyakorlatokra való kivonulásokat főleg a gyerekek, de a városszéli és környéki lakosok is érdeklődéssel nézték. Még nagyobb volt az érdeklődés, kitágult a közönség köre, amikor a tűzoltóság majálisokat rendezett a városi Nagyerdőben. Ezek valóságos népünnepélyek voltak, ahol a város vezetősége éppúgy megjelent, mint az ifjúság, és a bemutatókat lelkes tapssal jutalmazták. A majális záró aktusa a táncmulatság volt, amelyet valamelyik olvasókörben rendeztek meg. A báli bevétel a Testület banki betétét gyarapította. Ma már csak a legöregebb személyek emlékezetében él a toronyőri szolgálat szerepe, pedig nagy jelentősége volt egykor. A tűzoltói szolgálat egyik nagyon jelentős, talán legfontosabb része az, amit az ügyeletes tűzoltó fent a templomtorony szobájában teljesített. A toronyszobában éjjel-nappal ott tartózkodott az egyik hivatásos toronyőr, aki mint ügyeletes tűzoltó volt itt szolgálatban. Feladata az volt, hogy minden negyed órában körbejárta a kerengőt a négy égtáj irányában és belefújt az éles hangú sípjába. Ezzel jelezte azt, hogy ébren van, vigyáz, nincs tűz-, vagy árvízveszély. Ha tüzet észlelet, akkor a harangozó félreverte a harangot. Az őrszolgálaton lévő tűzőr ismerte a város tizedenkénti beosztását, így ütésekkel kiverte azt, hogy melyik részre kell vonulni. A tűzoltó laktanyában ügyeletet tartó tűzoltó kapcsolatban volt a toronyban szolgálatot teljesítő személlyel, és a jelzés után azonnal hozzálátott a teendőihez. A második világháború befejezése után új korszak kezdődött a tűzoltóság életében is. Amikor már a kormány megalakult, 1948-ban a Tűzoltó Testületet államosították. Az állami tűzoltóság 25 főből állt, de 1956 februárjától, mint Tűzrendészeti Kirendeltség működött tovább, feladata a megelőzés és a mentő tűzvédelem volt. Ahány gazdasági egység volt a városban, annyi tűzoltó egység alakult. Egymástól független csoportok alakultak a mezőgazdasági szövetkezetekben, vállalatokban, üzemekben. A vállalati, üzemi, szövetkezeti tagokból szervezték meg az önkéntes tűzoltó csoportokat. A megyei parancsokságtól kapták ezek az egységek a felszerelést, mellyel aztán az üzemi egységek időnként gyakorlatot is tartottak. A városi tűzoltóparancsnoknak, Darvas Istvánnak volt a feladata, hogy ellenőrizze az egységek működését, részt vegyen az elméleti és gyakorlati kiképzésben, segítse, irányítsa a munkát. A Kirendeltség vezetője 1972-1974-ig Herczeg Ferenc lett, s mint tűzoltóparancsnok teljesített szolgálatot nyugdíjazásáig. Az 1974-es év változást hozott a tűzoltóság elnevezésében is: Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Hadnagy József találta meg a lehetőséget ahhoz, hogy rendeződjenek az Egyesület anyagi ügyei. A szépen összegyűlt pénz főleg a kocsik vásárlását szolgálta, mivel ebben az időszakban az jelentette az állandó problémát, hogy a nagyobb mennyiségű vizet nem lehetett gyorsan a tűz helyszínére szállítani. A gondot végül egy TÜ-2-es gépjármű vásárlása oldotta meg 1980-ban. Az Országos Tűzoltó Parancsnokság 1985-ben pályázatot írt ki egy IFA típusú speciális gépjármű vásárlására, így aztán az Egyesület 1986 szeptemberében megkapta az első új tűzoltóautóját, teljes felszereléssel. Később a kenderesi Önkéntes Tűzoltó Egyesület egyesült a kisújszállásival, így az ottani UAZ jármű is Kisújszálláson állt szolgálatba, és a Magyar Tűzoltó Szövetségtől kapott feszítő-vágó berendezéssel felszerelve nagy segítséget jelentett a balesetek felszámolásában. Az 1990 őszén újjáalakult városi képviselőtestület felismerve a tűzvédelem fontosságát, folyamatos, 24 órás ügyelet felállításával elérték azt a biztonságot, hogy a bármikor érkező jelzésre azonnal tudtak reagálni. Még 1990-ben érkezett Németországból egy Mercedes gépjárműfecskendő is. 1994 évben a tűzoltóság az önkormányzat és a helyi cégek, vállalkozók támogatásával vásárolt egy Toyota Hi-ace típusú kistehergépjárművet, mely saját erőből műszaki mentő szerré lett átalakítva. A gépjármű 1999-ig műszaki mentőként állt szolgálatban. Víztartállyal és magasnyomású oltóberendezéssel felszerelve rohamszerként vonult. 1998-ban Németországból ajándékként érkezett egy Mercedes 602 KA típusú mentőautó. A gépjármű 1999-ben lett átalakítva műszaki mentő szerré. A Toyota ekkor kapta meg a tűzoltó felszerelést. A tűzoltó egyesület a helyi és környező települések önkormányzataival 1997-ben Tűzoltó Köztestületet hozott létre, ezzel is erősítve a környék tűzvédelmét. A köztestület elnöke mindig Kisújszállás város polgármestere, alelnöke a megalakítás óta Fegyvernek polgármestere. 2012 év elején az önkormányzati tűzoltóságokat államosították és önkormányzati tűzoltóság elnevezéssel beleintegrálták az új katasztrófavédelmi rendszerbe. 2012. április elsejétől új néven, Kisújszállási Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság folytatódik tovább a harc a katasztrófák és balesetek elhárításában.; Postai futás nélkül.; Gyártási szám: SZK 1760-92

  • Kétpó – Almásy Kastélyhotel

    Kétpó – Almásy Kastélyhotel

    Ill., színes fekvő képeslap. A zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család régi nemesi család volt. I. Lipót király 1677-ben erősítette meg a család nemességét, ezen felül új címereslevelet is adományozott Almásy Jánosnak, aki abban az időben a királyi tábla jegyzője, 1693-tól Heves-Külső-Szolnok vármegye alispánja volt. A család vagyonának és tekintélyének megalapozása is szintén az ő nevéhez köthető, hiszen 1698-ban a nagybessenyői Bessenyey András gyandai, kőtelki, sülyi és vécsi birtokait, valamint bedeghi báró Nyáry Mihály cinéri, gelyei, kisfügedi, nagyfügedi, négyesi, tarcsai és vattai birtokrészét vásárolta meg, 1699-ben zálogjogot nyert Vezekény falura és megszerezte nagyréti Darvas János fogacsi és mérai birtokait. 1700-ban nagyfügedi, mikófalvi, recski és tiszaszegi birtokokat szerzett mikófalvi Bekény Gábortól és Szuhay Mátyástól elkobzott földek révén, valamint I. Lipót királytól királyi adományként megkapta Törökszentmiklóst, Szenttamást, Kengyelt, Tenyőt, Kakatot és Csépát. 1704-es halála után fia, János örökölte birtokait, akinek a Német Lovagrenddel voltak a törökszentmiklósi és környéki területek miatt birtokvitái. Sikerült végül az ifjabb Almásy Jánosnak bebizonyítania igazát, és III. Károly királytól új, megerősítő adománylevelet kapott birtokaira 1719-ben. 1765-ös halála után örökösei 1772-ben osztották fel a vagyont, ekkor kapta meg legidősebb fia Pál az itteni birtokot, aki 1746-tól jászkun alkapitány, 1766-tól jászkun főkapitány, 1779-től hétszemélynök, valamint Heves-Külső-Szolnok vármegye országgyűlési követe és királyi tanácsos volt. Almásy Pál fia Ignác grófi címet kapott 1815-ben és a családi vagyont tovább növelte. Megvásárolta a pécsújfalusi Péchy-örökösök pásztói részbirtokát, valamint a kincstártól a kétegyházai és a sarkadi uradalmakat. Halálakor, 1840-ben fia, Alajos örökölte a gróf által újonnan szerzett birtokok hitbizonyítványait, valamint a Törökszentmiklós környékén elterülő birtokokat. 1850-ben, amikor gróf Almásy Alajos meghalt, fiatalabb fia, Dénes örökölte a pusztapói birtokot, aki akkor még a pásztói kastélyban élt. Az itteni historizáló és romantikus díszítőelemekkel ellátott épületet Almásy Dénes építtette még az 1871-es halála előtt, eredetileg nem állandó lakhelynek, hanem vadászkastélynak. Fia, Kálmán tulajdonát képezte az épület a gróf halála után, aki nem sokkal később a Herczfelder Zsigmondnak adta el a pusztapói kastélyt és a hozzá tartozó birtok egy részét. A Herczfelder család új birtoka és kastélya apáról fiúra öröklődött tovább, elő Herczfelder Manó, később Herczfelder Jenő tulajdonát képezte. 1922-ben a birtokot felparcellázták, csak a kastélyt és birtok csekélyebb földterületét sikerült megtartania, amit 1937-ben már fia, Pál irányított. Egy évvel később a kastélyt és a 800 holdas földterületet a Szolnoki Cukorgyár Rt.-nek adta el. A cukorgyár bérgazdaságot működtetett a területen, ahol marhatenyésztéssel foglalkoztak, így a cukorgyártás melléktermékeit is hasznosítani tudták. A kastélyt a cukorgyár igazgatója lakta. Az államosítás után a kastélyban általános iskola működött. Az 1970-es években termelőszövetkezet kezébe került az épület, amit szolgálati lakásoknak épített át. 1995-ben egy külföldi kft. vásárolta meg az épületet és a már csak 2 hektárnyi hozzá tartozó területet. 1998-ban kastélyszálló céljára újították fel az épületet, a földszinten közösségi tereket és kiszolgáló helyiségeket, az emeleten szalont, vadásztermet, kártyaszobát és 6 lakószobát, a tetőtérben pedig 10 lakószobát alakítottak ki. Az épület szabadon álló, egyemeletes, összetett alaprajzú. A földszinti falak sávozottak, az emeletiek kváderes díszítésűek, a főhomlokzatot és az oldalhomlokzatok egy részét ívsoros párkány díszíti a tető alatt. Az ablakok szalagkeretesek. A főhomlokzat elé 4 pilléren nyugvó, szegmensíves árkádos középrész lép ki, melynek emeleti részét szintén 4 pillér tartja. A főhomlokzat földszinti ablakai zömében szegmensívesek, emeleti ablakai félkörívesek. A főhomlokzat jobb sarkán kör alaprajzú torony áll, amelynek földszintjén 1, az emeleten 2 ablak látható, közöttük egy vasrácsos erkélyre vezető ajtó nyílik. A tornyot ívsoros párkány és csúcsos sisak zárja le, a sisakot stilizált virágmotívumok díszítik. A jobb oldali oldalhomlokzat földszintjén egy ajtó nyílik. A hátsó homlokzati részek a hátranyúló szárnytól balra 1, jobbra 3 tengelyesek. A szárnyvég közepén 2 pilléren nyugvó kocsialáhajtó lép ki a fal síkjából , amelynek tetején öntöttvas-rácsos erkély húzódik. Az emeleti erkélyajtó és a két oldalán húzódó 1-1 ablak félköríves záródású, a két egyenes záródású ablak felett egyenes szemöldökpárkányok húzódnak. A földszinti ablakokat kovácsoltvas rácsok díszítik. Belsejében a hallból lépcső visz fel az emeletre, ahol egy központi helyiségből nyílnak a szobák. A földszinten lévő termek egymásból nyílnak. 3 példány postai futás nélkül.;

  • Karcag

    Karcag

    Ill., színes fekvő képeslap. A Kossuth téren álló református templom tornyából készített látkép a volt Bárány fogadóval és Járási hivatallal. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet.; Bárány vendéglő és szálloda: A Kossuth tér 4. szám alatt álló épület volt az egykori Bárány vendéglő és szálloda. A karcagiak által Nagyvendéglőnek vagy nagykocsmának hívott épület 1825-ben épült eklektikus stílusban. Szabadon álló, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős épület. Főhomlokzat 3-3-3 ablaktengelyű, középrizalittal. A teljes egészében kváderezett felületű közbülső rizalit füzérdíszes, képszékes párkánya pedig jóval magasabb, felette volutákkal díszített lépcsős attika. A földszint és a rizalit ablakai félkörívesek, a többi egyenes záródású. A középrizalit ablakai armírozott keretezésűek. Az emelet ablakainak tagozatos záróköves kerete van. Az emeleti ablakok könyöklőpárkánya gyámos, a földszinti könyöklők gyám nélküliek. A két szint között egy övpárkány fut körbe az épületen. A vendéglő és a szálló bejárata az utcáról nyílt a középrizalit két oldalán, ahol most ablak található és az eredeti homlokzati elemek módosultak. Karcag módos embereinek egykori szórakozó helye napjainkban a Karcagi Általános Iskolai Központ székhelye, mely 2011. szeptember 01-én kezdte meg működését három általános iskola összevonásával (Györffy István Általános Iskola, Kiskulcsosi Általános Iskola, Kováts Mihály Általános Iskola).; Járásbíróság: Madarász Imre református lelkész, országgyűlési képviselő kezdeményezésére épült fel a város főterén a Járásbíróság épülete 1891-ben a piactéren, a városi mészárszék helyén. Az egyemeletes, közép- és két sarokrizalitos épület architektúrája hasonlít a mellette álló, 1825-ben épült Bárány fogadó épületéhez. Napjainkban a városi bíróság és ügyészség működik az épület falai között. Földszintjén cukrászda és különböző üzletek találhatóak.; Postai futás nélkül.;

  • Karcag

    Karcag

    Ill., színes fekvő képeslap. Bogdi Pap-kúria: A Kálvin utca 4. sz. alatt található a Győrffy István Nagykun Múzeum a volt Bogdi Pap-kúria szabadon álló, nagyméretű, 1830 körül épült klasszicista épülete. Az épületet Kálmán Sándor emeltette. A nemes Kálmán család Karcag városának régi redemptus családja volt. Kálmán Sámuel földbirtokos a város jegyzőjeként és a Jászkun kerületek pénztárnokaként működött. Fia, Kálmán Sándor jogi tanulmányokat folytatott, majd Pesten a királyi ítélőtáblánál viselt hivatalt. 1825-tőltől Karcag főjegyzője, 1828-tól a Jászkun Kerületek tiszti alügyésze, 1832-től tiszti főügyésze lett és megkapta a nádori táblabírói címet is. A Jászkun Kerületek országgyűlési követeként is tevékenykedett a reformkorban, majd 1845-ben jászkun alkapitánnyá is kinevezték. 1855-ös halála után unokaöccse bogdi Pap Móric örökölte vagyonát, a kúriát és a földbirtokot. Pap Móric Debrecenben jogot végzett, majd 1848-ban a Jászkun Kerületek alügyésze lett és az országgyűlésbe is bekerült a karcagi választókerület képviselőjeként. A szabadságharc bukása után a saját karcagi birtokán gazdálkodott, amelyhez megörökölte Kálmán Sándor birtokait is. 1855-ben Karcag főbírájává választották, emelett ő lett a város közbirtokosságának az elnöke is. 1861-ben a nagykun kerület táblabírója lett, valamint a karcagi országgyűlési képviselővé is kinevezték. 1867-ben már a jászladányi választókerületben is ő lett az országgyűlési képviselő. 1868-tól jászkun alkapitányi, 1869-től a Jászkun Kerületek királyi tanfelügyelői, 1873-tól pedig a karcagi törvényszék elnöki posztját töltötte be. A bogdi Pap család nemesi címét Pap Mihály kapta 1609-ben somlyói Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől. Pap Móric 1895-ben bekövetkezett halála után fiai, Sándor, karcagi m. kir. közjegyző, és Móric, kúriai tanácselnök örökölték vagyonát. A kúriát a Karcagi Városi Tanács már az 1940-es években szerette volna múzeumi célokra hasznosítani, ezért életjáradékért cserébe bogdi Pap Sándor két lányától megszerezték a tulajdonjogot. A háború, illetve a Karcagon átvonuló katonai front közbeszólt, az épületet katonai kórháznak alakították át. A két, akkor már nagyon idős hölgyet az épületben egy szobában elkülönítették, ott lakhattak halálukig. A háború végén, illetve a front elvonulását követően kórházként működött az épület, itt volt a Városi Kórház sebészeti osztálya. Ez az állapot egészen az új kórház felépültéig, 1968-ig eltartott. Ezt követően kapta meg az épületet a múzeum, ahová 1970-1972 között költöztek, s itt nyílt meg 1972-ben az első állandó kiállítás. A kúria mostani parkja már újratelepített, az egykori gazdasági épületek sincsenek már meg. A parkban Györffy István szobra látható, az épület falán dr. Mándoky Kongur István relifjét és Szűcs Sándor emléktábláját helyezték el. A szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület keretelt ablakai felett egyenes szemöldökpárkányok húzódnak, az eredeti pálcarács több ablakon ma is látható. A széleket toszkán pilaszterek díszítik, a rizalitokon az ablakokat is kisméretű toszkán pilaszterek tagolják. A főhomlokzaton 8 pilléren nyugvó, falsíkba simuló tornác húzódik, középrésze elé 4 toszkán jellegű oszlopon nyugvó portikusz lép ki. A timpanonját címer díszíti. A pillérek között vasrács húzódik, a portikuszokhoz lépcső vezet fel. Az oldalrizalitok ablakai egyenes záródásúak, a hátsó homlokzat többi ablaka félköríves kiképzést és félköríves keretelést kapott. A hátsó homlokzat lábazatában kisméretű, téglalap alakú pinceablakok nyílnak. A kúria alatt csehsüveg-boltozatos pince húzódik.; Postai futás nélkül.;

  • Karcag

    Karcag

    Ill., színes fekvő képeslap. Városháza: A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll a karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. Nagyméretű háromosztatú ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vertikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere.; 1. világháború hősi halottainak emlékműve: A városháza előtt a 4-5 méteres talpazaton álló zászlót tartó gyalogos katonát és lovas huszárt ábrázoló emlékművet Gáldi Gyula szobrászművész készítette 1938-ban. Annak a jászkun huszárezrednek állít emléket, amely 1745-ben alakult és az 1. világháborúig fennállott. A talapzat egyik oldalán a Szózatból olvasható egy idézet, két oldalán az áldozatok nevei. Eredetileg 555 név volt, de mára ez már 682-re növekedett. Az emlékművet egy évvel később avatták, 1939. október 15-én.; Postai futás nélkül.;

  • Karcag

    Karcag

    Ill., színes álló képeslap. Karcagon az első szélmalom valószínűleg az 1800-ban épült fel, a Méri-féle szélmalom a Cigányvárosban. Várostörténeti kutatások alapján 11 szélmalom helyét sikerült beazonosítani. Mára ezek közül csak egy maradt fenn. A lebontott szélmalmok közül kiemelkedett a Várdai-féle, amelyet 1864-ban emeltek. Ez volt az egyetlen szélmalom a városban, amely vályogból épült. 1940-ben bontották le. A szélmalmok, melyek a lóerővel működő, korszerűtlen szárazmalmokat voltak hivatottak leváltani, egy újabb technológia a gőzgép szorította ki. Így a 20. század elején sorra bontották el a helyi szélmalmokat utoljára a Méri-féle malmot 1954-ben. Karcag szélén a Zádor-hídhoz vezető út mentén (Vágóhíd u. 22.) áll az 1859-ben Gál Ferenc építette holland típusú tornyos szélmalom, amely egy dombszerű emelkedésre épült, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. A téglafallal kerített malom ma ipari műemlék. A falfelület belül vakolt, meszelt. Hat üzemi szinten folyt egykor a munka, melyeket fafödém választott el egymástól. Az 1. szint: az őrlendők átvételének, ill. kiadásának a helye. Itt kapott helyet a felhordó szerkezet (az „emelőszánkó") és egy hasábszita. A 2. szint: a lisztespad - a daráló kiadórésze és a malomkövek távolságát szabályozó szerkezetek szintje. A 3. szint: a két malomkőjárat és a kőemelő eszköz helye. Itt történt maga az őrlés. A 4. szint: itt találhatók a malom legfontosabb mechanikai berendezései, a fő, vagy un. királytengely, a sebeskerék és 2 db kisorsó. Az 5. szint: a királytengely átmenő szakasza és az ácsműhely. A 6. szint: a vitorlaszárnyak energiáját a malomkövekhez közvetítő berendezések helyezkednek el itt. A szelestengő, az un. nagybálvány, a fogaskerekek és orsók, a tetőt szélirányba fordító a fal síkján körbefutó fogasléc. A teljesen helyreállított szélmalom épen maradt berendezésével ma múzeumként üzemel. Postai futás nélkül.;

  • Karcag

    Karcag

    Ill. színes álló képeslap. Római katolikus templom. A katolikusok 1770-től települtek Karcagra. 1773-ban épült az első templomuk, mely a Piac téren (később Kossuth téren) állt. 1834-ben egy tűzvész következtében leégett a templom tetőzete. Ezt az egykori barokk épületet 1903-ban lebontották. A mostani templomot a Szent István sugárút és a Püspökladányi út sarkán 1901-ben szentelték fel Szent István tiszteletére. A templomépület tervezője Wind István volt. Az egyhajós, keresztházas, a nyolcszög három oldalával záródós szentélyű templom eklektikus stílusban épült. Homlokzata előtt magas, lesarkított gúlasíkos, órapárkányos torony áll. A torony sarkain, az osztópárkány felett lizénák fogják közre a toronyablakokat. A torony két oldalán látható hengeres lépcsőtornyokon keresztül közelíthető meg a karzat. A torony és a keresztház sarkait, illetve az oldalhomlokzatot támpillérek tartják. Az ablakok félköríves záródásúak. A templom bejárta félköríves, neoromán jellegű bélletes keretezésű, akárcsak a kerek ablak. Kiemelkedik a szószék és az oltárok, valamint a gótizáló díszítőfestés romantikus jellege.; Postai futás nélkül.;

/6
<< >>