rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 15

Találatok szűrése
/2
<< >>
  • Nagykunsági krónika

    Nagykunsági krónika

    „Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk- e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést.” – Györffy Istvánnak a szellemi végrendeleteként megjelent A néphagyomány és a nemzeti művelődés című munkájában olvasható ez a ma is megszívlelendő gondolat. Munkássága ennek a bizonyítéka. A Nagykunsági krónika szép irodalmi nyelven megírt tanulmányok sora, melyben a régi nagykunok mindennapi életének, többek között a letűnt rét világának, a szilaj pásztoroknak állít emléket. A szerző a török kor mondavilágába és a vészterhes 17. századba a szemtanú hitelességével vezet el bennünket. A 18-19. század már a tanácsi jegyzőkönyvek, régi elsárgult iratok vallomásaiból lép elénk. Nem feledkezik meg a Bácskába települt kunságaik sorsának megrajzolásáról sem. A záró fejezet a híres táncos, Egres Kis Lajos verbunkos huszár cselekedeteit idézi fel. A szerző tágabb szülőföldjének állít emléket ebben a szép könyvben.

  • Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon

    Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon

    A magyar föld őskőkori és átmeneti kőkori leleteit tárgyaló munka témája szerint is elsősorban régészeknek szóló mű.

  • Mátyás király

    Mátyás király

    A magyar királyok közül Hunyadi Mátyásról szól a legtöbb népmese és monda. Az elnyomottak védelmezője, a gyengék gyámolítója, vidám cimbora, bölcs uralkodó - és legfőképpen szeretett király. Ilyennek látta őt évszázadok néphagyománya. Kubinyi András Mátyás-életrajza több évtizedes kutatásokon alapulva persze ennél árnyaltabb képet rajzol róla. Megismerkedhetünk apai és anyai felmenőivel, a véletlenek összejátszása során trónra kerülő gyermek félelmeivel, bizalmatlanságával, a fél életét táborban töltő, magát legjobban társai között érző katonával éppúgy, mint az európai politikai játszmák ravasz diplomatájával, vagy a pompázatos visegrádi palotában kora neves humanistáival társalgó reneszánsz uralkodóval. Aki, ha megakadályozni nem is tudta, de fél évszázaddal hátráltatta a középkori Magyarország összeomlását.

  • A muzeológia alapjai

    A muzeológia alapjai

    A könyv a célja, hogy támpontot adjon a jövő muzeológusainak az általános muzeológiában való eligazodáshoz, megismertesse a pályakezdőt a gyakorlati munka első lépéseivel és állandó önképzésre sarkallja. Csak a módszerek megújításával és új út keresésével lehet eredményesen a pályán maradni. A szaktudományok kitűnő ismerete szükséges ahhoz, hogy a múzeum alapját képező gyűjtemény tovább gazdagodjon, alkalmas legyen a ma embere gondolatvilágának kifejezésére. A Tárgyi anyag kimeríthetetlen, ezért a gyűjtési munkában a muzeológia nem a forrásértéket, hanem a tárgy dokumentumértékét tartja fontosnak a jövő szempontjából. A soha nem pótolható kulturális örökség megőrzése, állagának hosszú időre történő biztosítása a feltétele annak, hogy a múzeumok szélesre tárt kapuin minél többen áramoljanak be, vigyenek magukkal új ismereteket, találjanak élvezetet a tárgyak semmilyen más kommunikációval nem helyettesíthető hatásában.

  • A személyi kultuszról és következményeiről : Beszámoló az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén, 1956. február 25

    A személyi kultuszról és következményeiről : Beszámoló az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén, 1956. február 25

    Nyikita Szergejevics Hruscsov beszéde a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusán

  • Töprengések a francia forradalomról

    Töprengések a francia forradalomról

    "Politikai szkepticizmus, organicizmus és tradicionalizmus a sarokköve annak a túlnyomó részt védekező fegyvertárnak, amelyet Burke a XVIII. századi Egyesült Királyság, monarchia és a whig arisztokrácia általi kormányzásának háboríthatatlansága érdekében bevetett." Kontler László

  • Ókor a középkor művészetében

    Ókor a középkor művészetében

    Az antik művészet, mint kiapadhatatlan gazdagságú örökség, végig kíséri a középkori művészet egész fejlődését, s egyik legjelentősebb alakító ereje. Ezt a sokrétű, bonyolult fejlődést írja le Dercsényi Dezső, a középkori művészet egyik leghivatottabb ismertetője, komoly tudományos szellemben, de mégis vonzó, könnyed stílusban.

  • A magyar jobbágyság története

    A magyar jobbágyság története

  • Három nemzedék és ami utána következik

    Három nemzedék és ami utána következik

    A Három nemzedék nagy hatású történeti panoráma, amelynek előterében a trianoni katasztrófa, az amputált nemzet traumája áll. Szekfű híres-hírhedt tanulmánya arra keresi a választ, hogy az 1867-es kiegyezés felszárnyaló pályaíve hol és miért tört meg, mi vezetett el az Osztrák-Magyar Monarchia szétaprózódásához, s a magyarság sorstragédiájához. A historikus Szekfű – bármennyire is igyekszik elfogulatlanul látni és láttatni a három egymásra következő nemzedék „elkorcsosulását” – kortársként nem lehetett igazán elfogulatlan. Okfejtései meggyőzőek és sodró lendületűek, de sebezhetőek, vitathatóak. És bizony van vitatkozni valónk a Három nemzedék szerzőjével. De nem úgy, ahogy eddig tettük: „árnyékboksz” formájában. Végre kézbe kell vennünk Szekfű művét, akár mert perbe szállunk szellemével, akár mert tanulmányozzuk téziseit. Szekfű Gyulát – a második világháború után hazánk első moszkvai nagykövetét, az Elnöki Tanács tagját – a Horthy-korszak vezető ideológusaként, egyszersmind az időszak szellemi életének negatív főszereplőjeként jelölte meg az utókor. A minősítés alapjául szolgáló kötethez azonban ötven év óta nem lehetett hozzájutni. Csak vitatni lehetett, vizsgázni belőle az egyetemen, esetleg kandidátusi értekezést írni róla, de a könyvesboltok polcáról levenni és elolvasni nem. Immár a Három nemzedék sem tabu. Vajon tanulunk-e belőle? Tudjuk-e tisztelni értékeit, meghaladni tévedéseit?

  • A magyar állam életrajza: Történelmi tanulmány

    A magyar állam életrajza: Történelmi tanulmány

    "(...) Szekfü Gyula (...) életrajznak nevezi művét, mert a magyar történelemnek csak azon adatait emeli ki, melyek az állam fejlődésének folyamára valóban hatást gyakoroltak. Tanulmányának vezérfonala, hogy a magyar állam kezdetétől a kiegyezésig, a modern alkotmányosság korszakáig egyetlenegy nemzet, a magyar nemzet produktuma és hogy a magyar állam megalakulásakor belépett a keresztény germán kultúrközösség kereteibe s mind máig oda tartozik. (...)

/2
<< >>