rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 25

Találatok szűrése
/3
<< >>
  • 70129_lead

    Őze Áron a színházról

    Színházi Világnap promó

    Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója megosztja gondolatait a színházról. Elsőre fölvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1993-ban végzett Iglódi István tanítványaként. 1992-től tagja volt a Nemzeti Színháznak, majd 1998-2001 között szabadfoglalkozású művészként dolgozott. Korábbi társulatához 2000-től visszatért, így - a névváltozást követően - azóta a Pesti Magyar Színháznál játszik. 2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja. Színészi munkája mellett rendez is, továbbá 2002-től a Pesti Magyar Szí­niakadémia osztályvezető tanára (színészmesterséget és művészi beszédet tanít). Vendégművészként többek között játszott a Kecskeméti Katona József Színház, az Arany János Színház, a Komédium, a Pécsváradi Várszínház, a Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban, rendezéseit pedig a Soproni Petőfi Színházban, a Győri Nemzeti Színházban, a Turay Ida Színházban játszották. 2010-től a Pesti Magyar Színház igazgatója. A színház mellett látható filmekben, ritkán szinkronizál is.

  • 70166_lead

    Őze Áron a színházak megtisztulásáról

    Pesti Magyar Színház

    A Pesti Magyar Színház megtisztulási folyamatáról beszél Őze Áron igazgató, és ezt ajánlja a többi színháznak is.

  • koppenhága11

    Rózsavölgyi Szalon - Koppenhága

    színmű

    Mi lett volna, ha elkészül a titokzatos német csodafegyver, a pusztító atombomba, aminek híre a második világháború végén terjedt el? Megfordította volna végül a háborút? Átrajzolta volna a világtérképet? Ma már tudjuk, hogy a "wunderwaffe"csak propagandafogás volt. Pedig az atomprogramban kiváló szakemberek dolgoztak... A dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg az atomfizika kutatásának úttörői, a kvantummechanika megalapítói. Szoros munkatársi viszonyukon túl baráti, szinte apa-fiú kapcsolat volt közöttük. Minden megváltozott azonban, amikor 1940-ben Németország lerohanta Dániát. Országaik hadban álltak, a kommunikáció megszakadt köztük. De tudtak egymásról. Bohr tudta, hogy Heisenberg a náci Németország atomprogramjának a vezetője; feladata, hogy feltalálja az atombombát, amit bevethetnek az ellenséges országokkal - akár Dániával - szemben. A kutatások azonban lassan haladtak. Vajon azért, mert Bohr nélkül Heisenberg tévúton járt? Vagy Heisenberg szándékosan szabotálta a német atomprogramot, hogy ne kerüljön tömegpusztító fegyver Hitler kezébe? És tudott-e róla, hogy mindeközben Los Alamosban - többek között a náci diktatúra elől menekülő Bohr közreműködésével - egy másik nukleáris fegyver készül, amely aztán, mintegy 220.000 ember halálát okozva, lezárta a második világháborút? 1941-ben Heisenberg Koppenhágába utazott, hogy találkozzon Bohrral, s a két fizikus közös sétát tett, hogy ne tudják lehallgatni a beszélgetésüket. Vajon miről lehetett szó köztük? Erre keresi a választ Michael Frayn, aki valós események darabkáiból építette föl színdarabját, mely egy újabb nagy találkozásról szól: Heisenberg, Bohr és felesége, Margrethe tekint vissza a múltra, jóval a haláluk után, de még mindig tele indulatokkal, sértettséggel, tisztelettel, szeretettel, félelemmel és kíváncsisággal egymás iránt.

  • koppenhága7

    Rózsavölgyi Szalon - Koppenhága

    színmű

    Mi lett volna, ha elkészül a titokzatos német csodafegyver, a pusztító atombomba, aminek híre a második világháború végén terjedt el? Megfordította volna végül a háborút? Átrajzolta volna a világtérképet? Ma már tudjuk, hogy a "wunderwaffe"csak propagandafogás volt. Pedig az atomprogramban kiváló szakemberek dolgoztak... A dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg az atomfizika kutatásának úttörői, a kvantummechanika megalapítói. Szoros munkatársi viszonyukon túl baráti, szinte apa-fiú kapcsolat volt közöttük. Minden megváltozott azonban, amikor 1940-ben Németország lerohanta Dániát. Országaik hadban álltak, a kommunikáció megszakadt köztük. De tudtak egymásról. Bohr tudta, hogy Heisenberg a náci Németország atomprogramjának a vezetője; feladata, hogy feltalálja az atombombát, amit bevethetnek az ellenséges országokkal - akár Dániával - szemben. A kutatások azonban lassan haladtak. Vajon azért, mert Bohr nélkül Heisenberg tévúton járt? Vagy Heisenberg szándékosan szabotálta a német atomprogramot, hogy ne kerüljön tömegpusztító fegyver Hitler kezébe? És tudott-e róla, hogy mindeközben Los Alamosban - többek között a náci diktatúra elől menekülő Bohr közreműködésével - egy másik nukleáris fegyver készül, amely aztán, mintegy 220.000 ember halálát okozva, lezárta a második világháborút? 1941-ben Heisenberg Koppenhágába utazott, hogy találkozzon Bohrral, s a két fizikus közös sétát tett, hogy ne tudják lehallgatni a beszélgetésüket. Vajon miről lehetett szó köztük? Erre keresi a választ Michael Frayn, aki valós események darabkáiból építette föl színdarabját, mely egy újabb nagy találkozásról szól: Heisenberg, Bohr és felesége, Margrethe tekint vissza a múltra, jóval a haláluk után, de még mindig tele indulatokkal, sértettséggel, tisztelettel, szeretettel, félelemmel és kíváncsisággal egymás iránt.

  • koppenhága5

    Rózsavölgyi Szalon - Koppenhága

    színmű

    Mi lett volna, ha elkészül a titokzatos német csodafegyver, a pusztító atombomba, aminek híre a második világháború végén terjedt el? Megfordította volna végül a háborút? Átrajzolta volna a világtérképet? Ma már tudjuk, hogy a "wunderwaffe"csak propagandafogás volt. Pedig az atomprogramban kiváló szakemberek dolgoztak... A dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg az atomfizika kutatásának úttörői, a kvantummechanika megalapítói. Szoros munkatársi viszonyukon túl baráti, szinte apa-fiú kapcsolat volt közöttük. Minden megváltozott azonban, amikor 1940-ben Németország lerohanta Dániát. Országaik hadban álltak, a kommunikáció megszakadt köztük. De tudtak egymásról. Bohr tudta, hogy Heisenberg a náci Németország atomprogramjának a vezetője; feladata, hogy feltalálja az atombombát, amit bevethetnek az ellenséges országokkal - akár Dániával - szemben. A kutatások azonban lassan haladtak. Vajon azért, mert Bohr nélkül Heisenberg tévúton járt? Vagy Heisenberg szándékosan szabotálta a német atomprogramot, hogy ne kerüljön tömegpusztító fegyver Hitler kezébe? És tudott-e róla, hogy mindeközben Los Alamosban - többek között a náci diktatúra elől menekülő Bohr közreműködésével - egy másik nukleáris fegyver készül, amely aztán, mintegy 220.000 ember halálát okozva, lezárta a második világháborút? 1941-ben Heisenberg Koppenhágába utazott, hogy találkozzon Bohrral, s a két fizikus közös sétát tett, hogy ne tudják lehallgatni a beszélgetésüket. Vajon miről lehetett szó köztük? Erre keresi a választ Michael Frayn, aki valós események darabkáiból építette föl színdarabját, mely egy újabb nagy találkozásról szól: Heisenberg, Bohr és felesége, Margrethe tekint vissza a múltra, jóval a haláluk után, de még mindig tele indulatokkal, sértettséggel, tisztelettel, szeretettel, félelemmel és kíváncsisággal egymás iránt.

  • koppenhága3

    Rózsavölgyi Szalon - Koppenhága

    színmű

    Mi lett volna, ha elkészül a titokzatos német csodafegyver, a pusztító atombomba, aminek híre a második világháború végén terjedt el? Megfordította volna végül a háborút? Átrajzolta volna a világtérképet? Ma már tudjuk, hogy a "wunderwaffe"csak propagandafogás volt. Pedig az atomprogramban kiváló szakemberek dolgoztak... A dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg az atomfizika kutatásának úttörői, a kvantummechanika megalapítói. Szoros munkatársi viszonyukon túl baráti, szinte apa-fiú kapcsolat volt közöttük. Minden megváltozott azonban, amikor 1940-ben Németország lerohanta Dániát. Országaik hadban álltak, a kommunikáció megszakadt köztük. De tudtak egymásról. Bohr tudta, hogy Heisenberg a náci Németország atomprogramjának a vezetője; feladata, hogy feltalálja az atombombát, amit bevethetnek az ellenséges országokkal - akár Dániával - szemben. A kutatások azonban lassan haladtak. Vajon azért, mert Bohr nélkül Heisenberg tévúton járt? Vagy Heisenberg szándékosan szabotálta a német atomprogramot, hogy ne kerüljön tömegpusztító fegyver Hitler kezébe? És tudott-e róla, hogy mindeközben Los Alamosban - többek között a náci diktatúra elől menekülő Bohr közreműködésével - egy másik nukleáris fegyver készül, amely aztán, mintegy 220.000 ember halálát okozva, lezárta a második világháborút? 1941-ben Heisenberg Koppenhágába utazott, hogy találkozzon Bohrral, s a két fizikus közös sétát tett, hogy ne tudják lehallgatni a beszélgetésüket. Vajon miről lehetett szó köztük? Erre keresi a választ Michael Frayn, aki valós események darabkáiból építette föl színdarabját, mely egy újabb nagy találkozásról szól: Heisenberg, Bohr és felesége, Margrethe tekint vissza a múltra, jóval a haláluk után, de még mindig tele indulatokkal, sértettséggel, tisztelettel, szeretettel, félelemmel és kíváncsisággal egymás iránt.

  • A kisfiú meg az oroszlánok

    A kisfiú meg az oroszlánok

    Magyar Színház

  • Sweet Charity

    Sweet Charity

    Magyar Színház

  • Magyar Színház műsora 2014 május

    2014. májusi műsor

    Magyar Színház

  • Catullus

    Catullus

    Magyar Színház

/3
<< >>