rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 10

Találatok szűrése
  • notre dame

    Notre Dame

  • rembrandt emlékére

    Rembrandt emlékére

  • entérieur

    Entérieur

  • délutáni hangulat

    Délutáni hangulat

  • kikötő

    Kikötő

  • elfelejtett madárijesztő

    Elfelejtett madárijesztő

  • B. Orosz István kiállítása DMK BKH 2013

    B. Orosz István kiállítása Debrecenben 2013

    B. Orosz István 1953. szeptember 27-én született Bökönyben. Gyermekkorát Nyírbogdányban töltötte. Itt végezte általános iskolai tanulmányait is, ezt tekinti igazi szülőfalujának, mely után, tisztelgésként Bogdányi, rövidítve, B. Orosz István-ként jegyzi munkáit. Középiskolai tanulmányait Nyíregyházán és Debrecenben folytatta. Nyíregyházán Berecz András festőművész rajzstúdiójának haladó csoportjába járt. Meghatározó volt pályáján Félegyházi Lászlóval történt találkozása Debrecenben. A Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körrel ma is tartja a kapcsolatot. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Szabad Képző- és Iparművészek Országos Szövetségének. Az AKT Képzőművészeti Társaság alaptó tagja és elnöke. Szintén alapító tagja a 2000 októberében alakult Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete Debrecen elnevezésű szervezetnek. Tagja a dunapART Café Irodalmi és Művészeti Társaságnak. A festészeten kívül aktívan foglalkozik egyedi és sokszorosított grafikával is. Műveivel találkozhatunk hazai és külföldi gyűjtőknél, munkái fellelhetők számos hazai intézményben, művelődési házban, művésztelepek gyűjteményében és múzeumokban. Nagyméretű pannói, szülőfalujának, Nyírbogdány házasságkötő tanácstermét díszíti.

  • Egy régi kép

    "Debrecen, a kálvinista Róma"- B. Orosz István kiállítása

    Bölcskei Gusztáv ezekkel a szavakkal ajánlotta a tárlatot: „B. Orosz István grafikusművész Debrecen egykori és mai hangulatát megidéző alkotásai nem a viták, a polémiák világát idézik meg, hanem azt a jó értelemben vett maradandóságot, amelyet ezek a jellegzetesen debreceni épületek árasztanak magukból. A változások között is kiszámítható és biztos fundamentumot jelentő lelkiség tűnik át ezeken a képeken, s a hozzájuk választott igényes idézeteken. Kívánom, hogy a képek szemlélése érintse meg minél többek szívét és lelkét, és segítse elő örökségként őrizni a megtartó közösség városát, Debrecent, a kálvinista Rómát.”

  • Pikó Sándor 65.jub.kiállítás

    Vendégkönyv2012.11.09-2013.12.13.

    „Gajdán Zsuzsa töretlen hite megóvja attól, hogy letérjen a maga választotta útról. Művei nem árulkodnak arról, hogy az emberi szemmel nem látható világ képzetét sugallja vagy éppen a kozmosz iszonyatos méretét. Együtt lélegzik benne a világmindenség – az atommagtól a galaxisig – a színek, formák, arányok és a mozgás egyensúlyával.” Aby Szabó Csaba alkotásaiban a kezdeti évek realisztikus ábrázolásmódja az évek során egyre inkább az elvonatkoztatott látásmód irányába tolódott. Legújabb munkáiban tovább folytatta a leegyszerűsítést. Többnyire horizontális és vertikális elemekből építkezik, érintve a konkrét festészet, a színfoltfestészet, és a minimal-art határait esetenként konceptuális utalásokkal. Fekete György Kossuth- díjas belsőépítész és iparművész most bemutatott alkotásainak döntő többsége új, és "egy új technikában való elmélyülés eredményei". A természetes színű, különleges, egzotikus fatípusokat is felvonultató famozaik-technika türelem-, munka- és időigényes műfaj, de a művész számára régóta létrehozni vágyott kompozíciók megszületését jelentette. Számos kisplasztika és rajz mellett a kiállítás fotókon, modelleken mutatja be a művész nagyméretű murális kompozícióit, amelyek közül mára több is megsemmisült, illetve elveszett. A tárlat legnagyobb egysége Fekete György famozaikjaiból válogat. A festék és pác nélkül feldolgozott faanyag mellett a kompozíciók fontos részét képezik a beépített emléktárgyak. Pillantás a Mennyországból című alkotásába Fekete György például felesége unokáinak angyalrajzát, Marianna arany madara című munkájába Makovecz Imre hitvesének sztaniolmadarát, Sylvia hegedűje című mozaikjába pedig egy családi hangszer darabjait helyezte el. A hazai természetfotósok legrangosabb seregszemléjén 2012-ben Daróczi Csabáé a legmagasabb elismerés: összesített teljesítményéért elnyerte "Az Év Természetfotósa" megtisztelő címet, emellett a kategóriaelső fotók közül "Szeánsz" című alkotását értékelte legkiemelkedőbbnek a héttagú zsűri, így ő az év természetfotójának készítője is. H. Csongrády Márta Holló László-díjas debreceni fotó- és képzőművész, etnográfus több évtizedes alkotói pályáját mutatja be a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Galériájában (Kossuth u.1.). Fotóművészi munkásságát a tematikai sokszínűség, gazdagság jellemzi, 23 önálló kiállítási anyaga van, műveiből eddig 245 ízben rendeztek egyéni tárlatot. Több debreceni galéria létrehozója és működtetője, számos alkotótelep résztvevője és szervezője, a Hortobágyi Nemzetközi és a Cívis Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője, a Művésznők Nemzetközi Táborának művészeti vezetője Vámospércsen, illetve a tavaly létrehozott Káplár Miklós Nemzetközi Alkotótábor-Hortobágy alapítója és művészeti vezetője. Debrecen, 2013. december 13. Debreceni görögkatolikus betlehemes hagyományőrzők műsora a XXIII. Nemzetközi Betlehemes Találkozó megnyitóján a debreceni Kossuth téren 2013. december 13-án. A betlehemes találkozót 1991 óta rendezik meg Magyarországon és 2006 óta ad neki otthont a cívisváros. Pikó Sándor 65. születésnapja alkalmából nyílt kiállítás a Belvárosi Galériában.

  • Holló László kiállítása 2007.03.06.

    vendégkönyv 2007.03.06.

    A kiállított anyag „gyűjteményessége” egyben az ízlésvilág differenciáltságát jelentette, s a feltárulkozó sokféleségben történő eligazodást egyszerű, de szakszerű szavakkal segítette Bakay Erzsébet iparművész, az Iparművészeti Egyetem ny. professzorának megnyitó előadása. A textíliák varázsa egy életre szóló elkötelezettséget jelent számomra – vallja Tóth Pálné. Munkáimmal az egyszerűségre törekszem, mely igazodik környezet-átalakításunk igényéhez. Mindez az arányok, színek és ritmusok révén jut kifejezésre. A textil műfaján belül a szövés áll hozzám legközelebb. Így az erdélyi szőttesek tervezésével és kivitelezésével foglalkozom. Alkotói munkám során figyelek a népi hagyományokra, amelyek karakterjegyeit továbbviszem, de kiegészítem azokat saját elképzeléseimmel. Munkáimmal közvetíteni szeretném a formálódó, élő népművészetet. A debreceni képzőművészeti kör (szabadiskola) létrehozásának gondolata a Magyar Művészek Szabadszervezete debreceni csoportjának egyik gyűlésén vetődött fel 1946-ban. A debreceni képzőművészek 1946 március 31-én alakították meg csoportjukat, az országos szervezet Képzőművészeti szakosztályának egyik vidéki egységeként. Dr. Asztalos Sándor művészettörténész megállapította, hogy a képzőművészeti kulturáltság területén súlyos hiányok mutatkoznak, melyeket a szabadművelődés igyekszik a lehetőségekhez mérten megszüntetni. A szabadiskola 1947 tavaszán kezdte meg működését. László Ákos grafikusművész 1940-ben született, budapesten. 1965-ben a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola képgrafikusi szakán végzett, mesterei: Kádár Tibor és Feszt László. 1982-ben települt át Magyarországra, jelenleg Debrecenben él. háromszor a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíját nyerte el, megyei szakszervezeti díjas, SZOT-ösztöndíjas, többszörös díjazottja, nívódíjasa a debreceni országos nyári és tavaszi, a megyei őszi tárlatoknak. 1963-tól vesz részt csoportos és egyéni, hazai és nemzetközi kiállításokon. Művei a XX. sz. végének karizmatikus üzenetei - megrendültségről, fájdalomról, reményről, szenvedésről, hiányérzetről tudósítanak. Grafikáiban a japán kalligráfia és a gesztusfestészet hatása érzékelhető. Sajátos sokszorosító technikája a linotípia. Lapjai expresszív, szürealista asszociációkat sugallanak sok konkrét figuratív utalással. A művész utolsó öt évében alkotott, akvarell technikával készült képeinek 55 darabját mutatja be. Nem kétséges, szerves részei ezek az életműnek, aki látta Bényi gyűjteményes kiállítását a Kölcseyben, igazolhatja: ugyanazok a sárgák, vörösek izzanak itt is, ugyanaz a lobogás, ugyanaz a nyugtalan, de teremteni kész lélek mozgatta a művész kezét ezeknek a műveknek alkotásakor is, mint a nagy olajképeknél. És ezek mégis mások. Mássá teszi őket, hogy pecsétet üt rájuk egy lezárt élet hitelessége, és a technika szabadabb, nyitottabb szépsége. Bényi Árpád élete is olyan volt, mint ezek a képek: lendületes, dinamikus, szárnyaló. Aki ilyen címeket ad munkáinak, mint: Tűz, Ragyogás, Szikrázás, Földindulás, abban nagy indulatok és érzelmek lobognak és a mi szerencsékre , ezeket alkotásaiban is kivetíti. A művész 60. születésnapja alkalmából rendezett kiállítás megnyitója: 2008. 03.11-én volt a DMK Belvárosi Galériában. Pikó Sándor, akit többek közt képzőművészeti alkotásairól ismernek Debrecenben. Pikó Sándor elmondta, hogy mit tanult a képtől, miközben festette és együtt örülünk a műnek, ha összeérnek a gondolatok, mert ilyenkor már ő is műélvező. Talán nem is kell kifejteni a gondolatot, hogy mi történik, amikor zenélek, akkor valóban együtt olvadunk föl abban a létben, amit sem lefesteni sem leírni nem lehet. Ilyenkor a lélek elhagyja a testet és a Teremtő Isten ölelésében feltöltődik és erőt gyűjt, hogy visszatérvén a test börtönébe, viselje sorsát, hogy legyen ereje alászállni, majd fölemelkedni egy új műben és magával hozni a mélyben botorkáló lelkeket, kik maguktól nem tudtak volna följönni a fényre, hogy éljenek. Debrecen testvérvárosában Paderborban működik az ott élő női művészek" Arbeitskreis Frauenkultur" elnevezésű csoportja, melynek többféle művészeti ág képviselői, elsősorban festők, szobrászok és írók a tagjai. A csoport céljául tűzte ki az együttműködést és kapcsolatépítést a hazai és külföldi női művészekkel. Ez a gondolat indította el a Bumeráng projektet, ami egy " utazó kiállítás", mely -menet közben alakuló sorrendben- áthalad az alábbi városokon.A művészeti túra 2008. februárjában Paderbornból indult. Az ottani női művészek 30 rajzot, festményt, költeményt és fotográfiát készítettek kimondottan erre az alkalomra. Az alkotások egy úgynevezett " művészeti dobozba" kerültek, amelyet tovább küldtek márciusban Boltonba. Innen egy újabb kiállítás után kerültek a művek Przemyslbe, ahonnan júniusban érkezett Debrecenbe a közel 100 alkotásra bővült művészeti csomag. Avantgárd újító törekvések és értékmentés, az alapvető emberi értékeké – emberségé, barátságé. A Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesület ügyei ezek a kezdetektől, 1990-től. A társaság az elmúlt idők legnagyobb és legkomplexebb anyagát mutatta be 2008. július 4. és 30. között a DMK Belvárosi Galériájában. A tárlat címe Jelenlét: az egyesület ugyanis e témában kért műveket 40 tagjától. A tét: miként tud a művész ma – amikor a kultúra háttérbe szorul – alkotni, újítani, megmaradni, és kitartani az értékek mellett. Negyvenkét művész mutatkozott be az ország minden részéből, festők, grafikusok, szobrászok, fotó-, textil-, zománcművészek - köztük Csete György, az organikus építészet egyik hazai megteremtője –, Földi Péter és Makoldi Sándor festőművészek.