rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 62

Találatok szűrése
/7
<< >>
  • Móra park

    Móra park

    Szeged. Móra park a szökőkúttal.

  • Klauzál tér, Szeged

    Klauzál tér, Szeged

    Szeged, Klauzál tér.

  • Kunmadaras – Látkép

    Kunmadaras – Látkép

    Illusztrált, fekete-fehér fekvő képeslap. A kép a református templom tornyából készült, melyen az út jobb oldalán, közel az útkanyarulathoz a könyvár régi, ideiglenes épülete látható.; Gyártási szám: XVI. 11-641

  • Kunmadaras – Kunmadarasi képek

    Kunmadaras – Kunmadarasi képek

    Illusztrált, fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható, bal oldalon 2 fekvő, jobb oldalon egy álló kép formájában. A képeket fehér csík választja el egymástól. Bal felső kép: Református Általános iskola, mögötte a református templom, mellette a városháza, és a városháza előtti 1, világháborús emlékmű: Református általános iskola: Református iskola már a 18. századtól működött a községben. Az 1700-as években a Debreceni Református Kollégium partikulájaként tartották nyílván. A jelenlegi egyemeletes patinás iskola épületének alapkövét 1912-ben rakták le. Az iskola fenntartója 2002. augusztus 1-től a Tiszántúli Református Egyházkerület.; Városháza: 1808-ban emelték az épületet, majd 1890-ben újjáépítették eklektikus stílusban.; 1. világháborús emlékmű: A előtti téren 1923. november 4-én állították fel Székely Károly szobrászművész alkotását, amely az 1. világháborúban elesett helyi hősök emléke előtt tiszteleg. A műkőből készült szobor egy rohamsisakos bakát ábrázol, amelynek magassága 1,8 méter. Az alapzat 1,4 méter magas, elől 1,4 méter széles, oldalt 1,6 méter. A talapzat oldalába vésve olvasható a Nagy Háborúban elesett 277 helyi katona neve. A talapzat elején pedig a Szózatból származó idézet olvasható. Az emlékmű talapzatát az önkormányzat 1999-ben restauráltatta.; Bal alsó kép: Művelődési ház: A felnőttek népművelésére az első kezdeményezést a református egyházmegye tette meg a szabadságharc után. 1949-től a körzeti könyvtárak létrehozása már szovjet mintára történt, és szocialista népkönyvtárügyet eredményezett. Az 1949-ben megindult, majd egyre gyorsuló ütemű könyvtáralapítások révén az 1950-es éves közepére minden településen volt közművelődési könyvtár. 1950-ban az Ipartestület épületében és gondozása alatt működött a művelődési otthon és könyvtár. 1961. november 23-tól a korábbi nevén Sztálin út 15. (ma Karcagi út) szám alá költözött a művelődési ház, ezzel együtt a könyvtár is, ahol ma is megtalálható. 1967-től József Attila Művelődési Otthon néven működött az intézmény, mely magába foglalta a Művelődési Otthont, a Nagyközségi Könyvtárat és a Petőfi Filmszínházat. 1975-ben a viszonylag kis területen működő könyvárat sikerült kibővíteni a művelődési ház nagytermével, aminek eredménye egy rendszerezettebb és átláthatóbb könyvtár lett. 1991. decemberig, mint Összevont Művelődési Intézmény működött. A könyvtár önkormányzati döntés alapján 1991 júniusában a művelődési házból átpakolt a Kálvin út 9. sz. alatt lévő épületbe, ami eredetileg bölcsőde volt. 2004. szeptember 1-től közös igazgatású intézményként működi az önkormányzat a József Attila Művelődési Házat, a Petőfi Filmszínházat és a Nagyközségi Könyvtárat. 2008. augusztus 29-én átadásra került a Művelődési Ház új épületszárnya, majd a következő év tavaszán a könyvtár állományának átköltöztetésére került sor a Kálvin útról. A hivatalos megnyitóra 2009. május 18-án került sor.; Jobb oldali álló kép: Református templom: A nagyméretű, erődszerű református templom a 18. században épült. A hozzáépített hatalmas méretű torony visel leginkább barokk stílusjegyeket, mivel a templomot az 1860-as években átalakították. A kereszthajós templom kelet-nyugati fekvésű, tengelyének nyugati homlokzata előtt áll a 33 m magas tornya. A torony és a hajó földszintjén félköríves ablakai, a hajó emeleti részének félköríves ikerablakai vannak. A késő barokk stílusjegyeket hordozó torony mellett a hajó neoromán és klasszicista elemeket tartalmaz. Négy bejárata van. A belső térben mind a négy égtáj fele karzatok találhatok, az ülőhelyek száma 2000. A debreceni Nagytemplomban lévő szószék, Mózes-szék, valamint Úr asztala mintájára készítették a kunmadarasi református templom berendezéseit is. Az orgonáját 1883-ban építették. A templom részleteiben neoklasszicista. A templomban Kossuth Lajos is járt, székét ma is őrzik.; 3 példány postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI. 23-642

  • Kuncsorba

    Kuncsorba

    Illusztrál, fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 4 kép látható 2x2-es elrendezésben. A képeket vékony fehér csík választja el egymástól. Bal oldali felső kép: Római katolikus templom, valamint a kép hátterében a református templom. Római katolikus templom: A római katolikus templom neobarokk stílusú, 1938-ban épült.; Református templom: Modern stílusjegyeket viselő, 1937-ben épült téglaburkolatú épület.; Bal oldali alsó kép: Tanácsháza és a római katolikus templom. Tanácsháza: A községháza az 1910-es években épülhetett, a déli homlokzatán fellelhető vakolatdíszek szecessziós stílusjegyei alapján.; Jobb oldali felső kép: Kultúrház: 1954-ben épült 200 személyt befogadó nagyteremmel. A településen már 1902-ben volt kisebb bibliotéka, jelenleg 7000 kötetes állománnyal várja az olvasókat a könyvtár. 2004-ben internet elérhetőséget építettek ki közösségi használatra, mely az e-Magyarország Pont hálózaton keresztül érhető el.; Jobb oldali alsó kép: Óvoda; Postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI. 5-651

  • Kisújszállás – Móricz Zsigmond szobra

    Kisújszállás – Móricz Zsigmond szobra

    Ill., fekete-fehér álló képeslap. Somogyi Árpád 2 m magas bronz szobrát az 1957-es Nagykun Napok alkalmával állítottal fel a városháza előtt, mely a Művelődésügyi Minisztérium ajándéka a városnak.; 5 példány postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI. 12-641

  • Kisújszállás – Tanácsháza

    Kisújszállás – Tanácsháza

    Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon a városháza, valamint az épületet övező parkban felállított Móricz szobor, 1. világháborús emlékmű, 1848-as emlékmű, Szovjet hősi emlékmű látható. A kép hátterében a római katolikus templom is látszik. Városháza: A 2015-ben műemlékké nyilvánított neobarokk stílusú városháza épületét Módl Lajos budapesti építészmérnök tervezte, a kivitelezők Reiman Herman és Gross Benő voltak. Az építkezés 1899. június 25-től 1900. augusztus 15-ig tartott, az első közgyűlésnek pedig 1900. szeptember 4-én adott otthont az épület. A 2. világháborúban bombatalálatot kapott épület tetőszerkezetének középső része teljesen leégett és a két középső torony is megsemmisült, amit a helyreállítás során már nem építettek újjá.; Móricz Zsigmond szobor: Somogyi Árpád 2 m magas bronz szobrát az 1957-es Nagykun Napok alkalmával állítottal fel a városháza előtt, mely a Művelődésügyi Minisztérium ajándéka a városnak.; 1. világháborús emlékmű: Egy 1923-ban létesített pénzalapból 1940 tavaszán állították fel Tápai Antal szobrászművész "Vész idők véres kardot hordozó lovasa" című szobrát. A bronz lovas szobor a városháza melletti parkban kapott helyett. A talapzat közepén fülkeszerű kiképzésben kapott helyett az a három márványtábla, amelyen a kisújszállási hősi halottak neve olvasható. A névsort Papi Lajos helyi szobrászművész készítette. A fülkét kétszárnyú kovácsoltvas kapu zárja, rajta felirat, amelyen Tóth Kálmán "Árpád sírja" című versének utolsó versszaka olvasható: "Föltámadnak haddal, vésszel, buzogánnyal, kelevézzel, kifeni mind nehéz kardját s a hont újra elfoglalják". Az emlékmű eredetileg Szeged városának készült volna, de a városvezetés nem hagyta jóvá, hogy a mai jogi kar előtti parkban felállításra kerüljön.; 1848-as emlékmű: Az emlékművet eredetileg az 48-as temetőben állították fel. Ezt az emlékhelyet felszámolták és az eredeti obeliszket felújítva a város főterén avatták fel újra. A Kossuth-címer és az évszámok alatt a "Hősök pihenjetek" felirat olvasható.; Szovjet hősi emlékmű: A városháza parkjában állt az emlékmű egészen a rendszerváltásig. Előtte 1936-ban turulmadaras emlékművet állítottak, melyet 1945-ben lebontottak. Helyén egy közös sírt készítettek, ahová a városban elesett különböző nemzetiségű katonákat temették. Ennek a sírnak a tetején helyezték el a szovjet hősi emlékművet. A rendszerváltás után sokáig nem állt semmi az emlékmű helyén, 2010-ben viszont Győrfi Lajos turulmadaras Trianoni-emlékművét állították- és avatták fel.; Római katolikus templom: A klasszicista stílusú, főútra néző templomot 1899-ben építették Windt István építészmérnök tervei alapján. Iskolát és kántori lakást 1902-ben építettek hozzá.; Postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI. 19-651

  • Kisújszállás – Képek Kisújszállásról

    Kisújszállás – Képek Kisújszállásról

    Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható, melyeket fehér csík választ el egymástól. Bal oldali felső kép: Városháza, valamint a városháza melletti téren felállított 1. világháborús emlékmű. Városháza: A 2015-ben műemlékké nyilvánított neobarokk stílusú városháza épületét Módl Lajos budapesti építészmérnök tervezte, a kivitelezők Reiman Herman és Gross Benő voltak. Az építkezés 1899. június 25-től 1900. augusztus 15-ig tartott, az első közgyűlésnek pedig 1900. szeptember 4-én adott otthont az épület. A 2. világháborúban bombatalálatot kapott épület tetőszerkezetének középső része teljesen leégett és a két középső torony is megsemmisült, amit a helyreállítás során már nem építettek újjá.; 1. világháborús emlékmű: Egy 1923-ban létesített pénzalapból 1940 tavaszán állították fel Tápai Antal szobrászművész "Vész idők véres kardot hordozó lovasa" című szobrát. A bronz lovas szobor a városháza melletti parkban kapott helyett. A talapzat közepén fülkeszerű kiképzésben kapott helyett az a három márványtábla, amelyen a kisújszállási hősi halottak neve olvasható. A névsort Papi Lajos helyi szobrászművész készítette. A fülkét kétszárnyú kovácsoltvas kapu zárja, rajta felirat, amelyen Tóth Kálmán "Árpád sírja" című versének utolsó versszaka olvasható: "Föltámadnak haddal, vésszel, buzogánnyal, kelevézzel, kifeni mind nehéz kardját s a hont újra elfoglalják". Az emlékmű eredetileg Szeged városának készült volna, de a városvezetés nem hagyta jóvá, hogy a mai jogi kar előtti parkban felállításra kerüljön.; Bal oldali alsó kép: Református templom: A ma is meglévő, Rábl Károly barokkos tervei alapján épített és 1788 őszén átadott templom negyedik a sorban a kisújszállási református egyházközösség életében. Az első írás, mely Kisújszálláson református templomot említ az 1571-es török adónyilvántartó könyv. Ezt követi a második templom 1718-ból, melyet fából, sárból és nádból építettek, de tornya nem volt. A különálló kőtornyot csak 1741-ben építették a templom mellé. Eredetileg vályogtorony építésére kaptak engedélyt Mária Teréziától, de mire az engedély megérkezett, addigra már a kőtorony építésére leszerződtették az építészt. A „félreértést” azzal magyarázták, hogy ez „tűz-őri” toronyként építtetett. A következő templom 1754-55 között épült, ennek az alapja már tégla, de a falai még mindig vályogból készültek. Ezt követi a sorban a ma is álló templom, melynek alapkövét 1785. szeptember 12-én Pásztohai János és Váradi Sámuel tették le, kik lelkipásztorai voltak a gyülekezetnek. Az építkezés egészen 1788 őszéig tartott, így november 2-án megtarthatták az első istentiszteletet. A díszes, barokkos templomtorony 1809-re készült el, amely csak 1888-ig ékesíthette a templomot, ekkor ugyanis egy villám csapott a toronyba, így nemcsak a torony, a templomtető, de még a parókia is leégett. A parókiát még abban az évben helyrehozták és még két portikust is építettek a templomhoz. A tornyot csak a következő évben állították helyre. A torony megsínylette a 2. világháborút is. Belövés érte és ráomlott a templomtetőre, amely szintén leégett. A helyreállítás szakaszosan történt, de csak az 1980-as években fejeződött be.; Jobb oldali álló kép: Móricz Zsigmond szobor: Somogyi Árpád 2 m magas bronz szobrát az 1957-es Nagykun Napok alkalmával állítottal fel a városháza előtt, mely a Művelődésügyi Minisztérium ajándéka a városnak.; 4 példány postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI. 13-641

  • TGYM_96_120_15_3

    Kőszeg. Jurisich-vár udvara

    A Jurisich-vár udvara emberekkel

  • TGYM_96_120_15_2

    Kőszeg. Jurisich-vár udvara

    A Jurisich-vár udvara emlékművel és emberekkel

/7
<< >>