rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 49

Találatok szűrése
/5
<< >>
  • Áab10

    Máthé Zsolt: Áll a bál

    kép

    zenés összeállítás

    Öt nő. Öt színésznő. Bodnár Erika, Fullajtár Andrea, Pálmai Anna, Borbély Alexandra, Pálos Hanna. Sanzon, musical, kuplé, vers, próza - zene és irodalom. Ahogyan ők szeretik.

  • Kispolgárok9

    Makszim Gorkij: Kispolgárok

    kép

    Ismertető: Ha Maxim Gorkij (1868-1936) még az 1905-ös forradalom előtt halt volna meg - mint Csehov -, és ha műveiben nem utal a forradalom várható következményeire, akkor úgy tekintenénk rá, mint a klasszikus orosz irodalom nagy lezárójára. Azáltal azonban, hogy egy másik történelmi korszak írójává is vált, a modern orosz irodalom története is vele kezdődik. Amikor 1901-ben, a moszkvai Művész Színházban Nyemirovics-Dancsenko felolvasta társulatának a művet, azonnal viták támadtak Nyil figurájával kapcsolatban, akinek szövege a színészek szerint sok túl tendenciózus monológot tartalmazott - igaz, hogy ezek jelentős része később kikerült a szövegkönyvből a cenzúra - és Sztanyiszlavszkij - beavatkozását követően. A viták ellenére a darab az ősbemutató óta az egyik legtöbbet játszott színdarab - minden bizonnyal annak köszönhetően, hogy a darabban ábrázolt család, a szülők, gyerekeik, és az ő ismerőseik élete ideológiai nézeteiktől függetlenül olyan alapvető és emberi kérdéseket vet fel, amelyek messze túlélték Nyil monológjainak problematikáját... Noha Gorkij még egyértelműen hősnek tekinti az előző generáció és a fennálló rend ellen lázadó Nyilt, a figura igazsága az idők során a világ sok más jelenségével egyetemben viszonylagossá vált. A generációk közötti vita parttalanabbá vált, mint valaha. És a harcnak már nincsenek igazságai, jó és rossz, haladó és maradi oldalai. "... miért alakult ki ez a számomra szakadéknak tűnő különbség a két korosztály, generáció közt, ami állandóan veszekedéseket, nézeteltéréseket szül? A fiataloknak már teljesen más értékrendjük van, teljesen más érdekli őket, más a fontos nekik." (részlet a Gyakorikérdések.hu egyik hozzászólásából) A szülők ma éppen olyan elveszett és tanácstalan generáció tagjai, mint utódaik. Még igyekeznek összefabrikált értékrendjüket ráerőltetni gyerekeikre, de ebben sem hit, sem meggyőződés nincs - és legfeljebb annyit értek el, hogy elveszítették gyerekeik tiszteletét és szeretetét, éppolyan magányos, kétségbeesett lényekké váltak, mint az utat kereső fiatalok. Az elmúlt 110 év alatt feltehetően ez a legnagyobb végbement változás Gorkij darabjának lehetséges értelmezésében. 2011. Egy televíziós műsorban megszólaltatott fiatal londoni fosztogató büszkén meséli, hogy telefonon beszélt egy családtagjával, aki le akarta beszélni az éjjeli akciózásról, mire ő egyszerűen lerakta a telefont. - Ezek szerint neki legalább van valamije, amit korábban működő családnak hívtunk. (Seres László, hirszerzo.hu) Író: Makszim Gorkij Fordító: Radnai Annamária Rendező: Zsámbéki Gábor Színész: Besszemjonov, Vaszilij Vasziljevics - Bezerédi Zoltán Akulina Ivanovna - Szirtes Ági Pjotr - Kocsis Gergely Tatyána - Fullajtár Andrea Nyil - Ötvös András Percsihin - Bán János Polja - Pálmai Anna Jelene Nyikolajevna Krivcoca - Rezes Judit Tyetyerev - Máté Gábor Siskin - Kovács Lehel Cvetajeva - Kiss Eszter Sztepanyida - Tóth Anita Egy asszony - Czakó Klára Orvos - Lengyel Ferenc Díszlet: Bagossy Levente Jelmez: Szakács Györgyi Dramaturg: Radnai Annamária Asszisztens: Tiwald György Bemutató időpontja: 2012. január 20. Katona József Színház

  • filozófus 16

    Bessenyei György: A filozófus

    kép

    Bessenyei György Valószínűleg 1747-ben született. 1755-től 1760-ig Sárospatakon tanult. Alig sajátította el a bibliai-vallási tudnivalókat s kevéssé a klasszikus latin szerzőket, apja máris hazavitte gazdálkodni. Innen, a Szabolcs megyei Bercelről került fel Bécsbe, a császárnő testőrségébe, ahonnan 1773-ban lépett ki. Később a hazai protestánsok bécsi ügyvivője lett, 1780-ban pedig Mária Terézia udvari könyvtárossá nevezte ki. A királynő halála után bizonytalanná vált helyzete. II. József 1782-ben megvonta évjáradékát, s így hazatért birtokára. 1796-tól ismét írt. Amikor 1804-ben tudomására jutott, hogy munkáinak megjelenését a cenzúra nem engedélyezi, letette a tollat. Kéziratait a Nemzeti Múzeum Könyvtárának, másolataikat korábban a sárospataki kollégium könyvtárának adományozta. 1811. február 24-én Pusztakovácsiban halt meg. A filozófus Bessenyei György legsikeresebb és minden bizonnyal legjobban sikerült műve 1777-ben jelent meg Pesten. A vígjátéknak a nyilvánvaló francia minták mellett az író saját életművéből származó, prózai előzménye is van: a Galant levelek című levélregény. A filozófus címadó hőse ugyanis a Galant levelek egyik levélírója, Párménio, a gáláns szalonélet üres csillogásától elforduló, magányában filozofáló gyöngéd nemesifjú. Kopernikust, Descartes-ot, Locke-ot olvas, a világ értelmét kutatja, a történelem tanulságaiban mélyed el – és szkeptikus marad ismeretelméletében. Ahhoz hasonló erkölcsi eszmét vall, mint amelyet Bessenyei ez idő tájt fogalmazott meg a civilizálódás és az erényeknek egyáltalán nem ellentétes voltáról: "Ne higgyed különben, hogy egy szelíd, tudós nemzet, melynek ifiai nyakokon lepedőket tekergetnek öszve s asszonyaik szagos vizekben fürödnek, vitéz is ne lehetne ..." Ez az első nagyhatású irodalmi mintája a Csokonain, Kisfaludyn, Vörösmartyn át Petőfiig nevetve vagy haraggal bírált parlagi nemesúrnak. Pontyi messze szakadt családja előkelő ágától. Búzával, szénával, marha- és lókereskedelemmel szedi meg magát a konjunktúra idején, de bármilyen jómódú is, földhözragadt műveltsége szüntelenül kiütközik. A darab ősbemutatója sikert aratott, Pontyi szerepét Kelemen László, a magyar nyelvű színjátszás megteremtője játszotta. A vígjátékot az 1790-es években többször is eljátszották a budai és pesti magyar színészek. Rendező: Gothár Péter Bemutató: 2011. október 8. Katona József Színház

  • nord8

    Torsten Buchsteiner: Nordost

    kép

    Kamra

    A KAMRA előadása A darab a 2002. októberi moszkvai túszdrámát dolgozza fel, amikor 42 csecsen terrorista elfoglalta a Dubrovka Színházat, és a Nordost című musical éppen futó előadását félbeszakítva 850 embert ejtettek túszul. A terroristák követelése az orosz csapatok Csecsenföldről történő teljes kivonása volt; a háromnapos túszdráma végül 130 ember halálával végződött. A terrorcselekményt feldolgozó mű szerzője a német színész és drámaíró, Torsten Buchsteiner. A Nordostot 2005-ben írta, a darab ősbemutatója pedig a stockholmi Dramaten Színházban volt, 2006-ban. Író: Torsten Buchsteiner Fordító: Török Tamara Rendező: Forgács Péter Színész: Zura - Pálmai Anna Tamara - Fullajtár Andrea Olga - Bodnár Erika Díszlet: Füzér Anni Jelmez: Füzér Anni Dramaturg: Török Tamara Asszisztens: Héricz Anna

  • nord7

    Torsten Buchsteiner: Nordost

    kép

    Kamra

    A KAMRA előadása A darab a 2002. októberi moszkvai túszdrámát dolgozza fel, amikor 42 csecsen terrorista elfoglalta a Dubrovka Színházat, és a Nordost című musical éppen futó előadását félbeszakítva 850 embert ejtettek túszul. A terroristák követelése az orosz csapatok Csecsenföldről történő teljes kivonása volt; a háromnapos túszdráma végül 130 ember halálával végződött. A terrorcselekményt feldolgozó mű szerzője a német színész és drámaíró, Torsten Buchsteiner. A Nordostot 2005-ben írta, a darab ősbemutatója pedig a stockholmi Dramaten Színházban volt, 2006-ban. Író: Torsten Buchsteiner Fordító: Török Tamara Rendező: Forgács Péter Színész: Zura - Pálmai Anna Tamara - Fullajtár Andrea Olga - Bodnár Erika Díszlet: Füzér Anni Jelmez: Füzér Anni Dramaturg: Török Tamara Asszisztens: Héricz Anna

  • miz 11

    Moliere: A mizantróp

    kép

    A Katona József Színház előadása

    Alceste ki akar vonulni a társadalomból, mert undorodik a világtól és az emberektől; tapasztalata szerint mindenki képmutató, hízelgő és pozícióhajhász. Reméli, hogy a szerelme társa lesz a terve megvalósításában, ám Céliméne épp az Alceste által ostorozott korszellem megtestesítője.

  • gd 20

    Roland Schimmelpfennig: Golden Dragon

    kép

    A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ előadása Író: Roland Schimmelpfennig Fordító: Szabó Borbála Rendező: Gothár Péter Színész: Fullajtár Andrea Tenki Réka Hajduk Károly Mészáros Béla Kocsis Gergely Díszlet: Gothár Péter Jelmez: Bujdosó Nóra Dramaturg: Török Tamara Zene: Fekete Gyula Rendező munkatársa: Tóth Judit Egy nő megcsalja a férjét. Egy öregember nem bírja elviselni, hogy öreg. Egy fiatal nő megtudja, hogy terhes. Egy kis kínai lányt prostituál egy pénzéhes kereskedő. - Vagy játsszuk azt, hogy minden fordítva van? Egy férfi megcsalja a férjét, egy fiatalember nem bírja elviselni, hogy öreg, egy idős hölgy megtudja, hogy terhes, egy középkorú férfit prostituál egy pénzéhes fiatal lány.... Roland Schimmelpfennig szorongató kortárs drámája csupa játék és csupa rettenet. Bemutató időpontja: 2010. október 30. Katona József Színház

  • Macbeth 16

    William Shakespeare: Macbeth

    kép

    tragikomédia

    William Shakespeare: Macbeth Katona József Színház Shakespeare e legsötétebb tragédiájának cselekménye gyors és drámai, s folyamán Macbeth, hatalomra törésében, mind bűnösebb bonyodalmak kényszerpályájára kerül. A királygyilkosság éjszakájának baljós jelei érzékeltetik, hogy a világ természetes rendje nemcsak egy bűnös emberpár tudatában-lelkében borul fel, hanem kozmikus dimenziókban is; a bitorolt trón bizonytalansága egyrészt további gaztetthez, másrészt Macbeth lelkiállapotának szétzilálódásához vezet… A tragédia komorságát sajátos módon fokozza, hogy mindvégig tragikus irónia érvényesül benne. Már a boszorkányoknak a cselekményt elindító jóslatában megmutatkozik, amennyiben részigazságokat tartalmaz…Mivel a jóslat első fele beválik, Macbeth arra a téves következtetésre jut, hogy a másik is szükségszerű és tennie kell érte. De a jóslatok kétértelműek is és hamis bizonyosságba ringatnak. A boszorkányok ígéretei beteljesülnek, csak éppen nem úgy, ahogy Macbeth érti, ahogy értenie kell őket, hanem általa nem is sejthető értelemben. Rendező: Zsámbéki Gábor Bemutató: 2008. március 14.

  • Macbeth 15

    William Shakespeare: Macbeth

    kép

    tragikomédia

    William Shakespeare: Macbeth Katona József Színház Shakespeare e legsötétebb tragédiájának cselekménye gyors és drámai, s folyamán Macbeth, hatalomra törésében, mind bűnösebb bonyodalmak kényszerpályájára kerül. A királygyilkosság éjszakájának baljós jelei érzékeltetik, hogy a világ természetes rendje nemcsak egy bűnös emberpár tudatában-lelkében borul fel, hanem kozmikus dimenziókban is; a bitorolt trón bizonytalansága egyrészt további gaztetthez, másrészt Macbeth lelkiállapotának szétzilálódásához vezet… A tragédia komorságát sajátos módon fokozza, hogy mindvégig tragikus irónia érvényesül benne. Már a boszorkányoknak a cselekményt elindító jóslatában megmutatkozik, amennyiben részigazságokat tartalmaz…Mivel a jóslat első fele beválik, Macbeth arra a téves következtetésre jut, hogy a másik is szükségszerű és tennie kell érte. De a jóslatok kétértelműek is és hamis bizonyosságba ringatnak. A boszorkányok ígéretei beteljesülnek, csak éppen nem úgy, ahogy Macbeth érti, ahogy értenie kell őket, hanem általa nem is sejthető értelemben. Rendező: Zsámbéki Gábor Bemutató: 2008. március 14.

  • Macbeth 12

    William Shakespeare: Macbeth

    kép

    tragikomédia

    William Shakespeare: Macbeth Katona József Színház Shakespeare e legsötétebb tragédiájának cselekménye gyors és drámai, s folyamán Macbeth, hatalomra törésében, mind bűnösebb bonyodalmak kényszerpályájára kerül. A királygyilkosság éjszakájának baljós jelei érzékeltetik, hogy a világ természetes rendje nemcsak egy bűnös emberpár tudatában-lelkében borul fel, hanem kozmikus dimenziókban is; a bitorolt trón bizonytalansága egyrészt további gaztetthez, másrészt Macbeth lelkiállapotának szétzilálódásához vezet… A tragédia komorságát sajátos módon fokozza, hogy mindvégig tragikus irónia érvényesül benne. Már a boszorkányoknak a cselekményt elindító jóslatában megmutatkozik, amennyiben részigazságokat tartalmaz…Mivel a jóslat első fele beválik, Macbeth arra a téves következtetésre jut, hogy a másik is szükségszerű és tennie kell érte. De a jóslatok kétértelműek is és hamis bizonyosságba ringatnak. A boszorkányok ígéretei beteljesülnek, csak éppen nem úgy, ahogy Macbeth érti, ahogy értenie kell őket, hanem általa nem is sejthető értelemben. Rendező: Zsámbéki Gábor Bemutató: 2008. március 14.

/5
<< >>