rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 14

Találatok szűrése
/2
<< >>
  • Lead_2015.189.1.P

    Kalazanci Szent József megdicsőülése a nyelv- és szívereklyével

    kép
    minősített tartalom

    A képen az 1767-ben szentté avatott Kalazanci Szent József élethű mellszobrát két iskolásfiú veszi körül, alatta koponya és lábszárcsontok, felül pedig egy-egy puttó tartja a fénysugarak övezte romlatlan szívét és nyelvét. A szív körül kezdődik, a nyelv körül folytatódik és a szobor alatt végződik a bibliai idézet: „Ezért örül a szívem és ujjong a nyelvem, s testem is békében fog majd nyugodni.” (Zsolt 16,9). Az 1748-as boldoggá avatási eljárás során Kalazancius nyelvét és szívét ép és romlatlan állapotban találták. Ettől kezdve a szent ikonográfiájában igen gyakori a két ereklye ábrázolása, amelyekhez gyakran társítottak szentírási idézeteket. Jelzése: „Priv. S. C. M. – G. B. Göz Sc. A. V.”. Felirata: „S. Iosephus Calasanctius a Matre Dei Cleric. Regul. Scholarum Piarum Fundator, cujus Cor et Lingua post Seculum integra et incorrupta reperta sunt.” – Balra fönt a szív körül: „Laetatum est cor meum”. Jobbra fönt a nyelv körül: „ et exultavit Lingua mea”. A szobor alatt: „insuper et caro mea requiescet in spe. Ps. 15. v. 9.”.

  • Lead_2018.031.1.P

    Kalazanci Szent József Jó Pásztorként

    kép
    minősített tartalom

    Kalazanci Szent József 1748-as boldoggá avatása alkalmából készített szentkép, amely a piarista rendalapítóra jellemző nagyszámú attribútumot, ikonográfiai elemet halmoz fel. A metszeten az oltárra emelt portré áll a középpontban, amelyen Kalazanci József lángoló szívvel jelenik meg. A derékkép szokásos rendi ruhában, cingulusába fűzött rózsafüzérrel ábrázolja a szent férfiút, aki jobb kezét áhítatosan mellkasára, lángoló szíve fölé helyezi, felfelé nyitott bal kezével pedig kinyúl a keretből diákjai felé. A rendalapító enyhén jobbra fordul és a portré ovális kerete felett sugárkoszorúban megjelenő piarista címerre tekint. Kalazancius gesztusai, lángoló szíve egyszerre fejezik ki Szűz Mária, Isten Anyja iránti szeretetét, hódolatát, illetve rendje iránti elkötelezettségét, odaadását. Kalazancius ovális portréja alatt középen, rokokó kartuson ereklyetartó látható az épen maradt szívvel, fölötte Isten-szemmel. Az ereklyetartó fölött a rendalapító birétuma jelenik meg, az ereklyetartótól jobbra pedig bárány és pásztorbot látható, mellettük nyitott könyvet és liliomot tartó diákokkal. A portré alatt, balra a visszautasított hivatások attribútumai láthatók: püspöki mitra, bíborosi kalap, püspöki pásztorbor, apostoli kettőskereszt, illetve lovagi sisak. Felirat az alsó szalagon: "B. IOSEPHUS CALASANCTIUS a Matre Dei Relig: Schol: Piar: Fund: Inter Beatos relatus a Benedicto XIV. P. M. XV. Cal. Sept. A. MDCCXLVIII”. Felirat az ereklyetartó körül: „Cor B.(eati) P.(atris) a C.(entenariis) annis incorruptum”. Felirat a bárány alatt: „Et pavit eos in in(n)ocentia cordis sui”. Felirat a könyvön: „et in intellectibus manuu[m] suaru[m] deduxit eos. Ps. 77 v. 2.". Jelzete balra lent: „C. Privil. S. Caes. M.”; jobbra lent: „G. B. Göz S. C. A. M. P. et Sc. fecit Aug. Vind.”.

  • Lead_2018.030.1.P

    Kalazancius a Napba öltözött Asszony előtt

    kép
    minősített tartalom

    A Kalazanci Szent József szentté avatása alkalmából készült szentkép a piarista rendalapító megdicsőülését ábrázolja, amint az olvasó kisdiákok köréből kiváló, felhőkön lebegő alakja a Szűzanya felé emelkedik, körülötte pedig attribútumai láthatók. Szűz Mária a szent ikonográfiájában kivételes módon a gyermek Jézus nélkül, a Jelenések könyvében olvashatóak szerint apokaliptikus, napba öltözött asszonyként (mulier amicta sole), holdsarlón jelenik meg, feje körül pedig tizenkét csillagból álló korona ragyog. Szent János így írja le látomásában: „egy nagy jel, kinek öltözete a nap, lába alatt a hold, fején 12 csillagból a korona” (Jel 12,1-2). A Mária feje felett megjelenő csillagok Kalazancius kedves imádságára, a „tizenkétcsillagú koronára” is utalhatnak, ugyanakkor Szűz Mária napba öltözött asszonyként történő ábrázolása Magyarországon a törökellenes harcok győzelmi jelvényévé vált, később ebből a motívumból bontakozott ki a Patrona Hungariae ikonográfiája is. A metszet a Szent Szűz rendhagyó ábrázolása mellett Kalazancius összes, alapvető attribútumát felvonultatja, kiegészülve a boldoggá avatás után megjelenő új motívummal: a diákok alakjával. A rendalapító központi figurája szokásos öltözetében felhőn térdel, kezeit lángoló szíve fölött alázatosan keresztbe teszi és Szűz Máriára tekint, aki a bal felső sarokban látható. Kalazancius és Mária alakját egy liliom köti össze, amely a Szent Szűz szeplőtelen fogantatására és foganására, de a szerzetes tisztasági fogadalmára is utalhat. A napba öltözött asszony jobb és bal kezének mutatóujjával egy-egy puttó, illetve az általuk tartott szívereklye és pecsételő irányába mutat. A baloldali angyal a romlatlan állapotban megmaradt szívet emeli egy sugárkoszorúval körülvett ereklyetartóban Mária felé, a jobb oldali puttó pedig jobbjában egy pecsételőt tart, míg bal kezének mutatóujjával a pecsételőre sugarat vető piarista címerre mutat. A rendalapító előtt, a felhőn nyitott könyv, a rendi konstitúciók, illetve a szent birétuma láthatók. Kalazancius mögött egy olvasó, illetve egy imádkozó kisdiák alakja tűnik fel, a két eltérő tevékenységet végző figura a piarista rend mottójára: a „pietas et litterae”-re, a kegyesség és a tudomány együttes gyakorlására is utalhat. A felhő alatt balra egy katedrán ülő diák, jobbra pedig a Kalazancius által visszautasított főpapi insigniák: bíborosi kalap, apostoli kettőskereszt és pásztorbot jelenik meg. Felül felirat: "S. IOSEPHUS CALASANCTIUS / Clericor: Regular: Scholar: Piarum Fund." Kalazancius mellett nyitott könyvön felirat: "Consti / tutio / nes // Schola / rum / Pia = / rum". Az ábrázolás alatt szalagon felirat: "Mortuus est A. 1648. die 25. Augusti, Beatoru[m] Confessorum Catalogo Solemniter adscripto A. 1748. die 18. Aug. vitae[---?] et post mortem miraculis coruscans[?], Cujus in Theologicarum, et Cardinalium virtutu exercitio quondam flagrans suum[?] cor hodiedu[m] incorruptu[m] et sanguine manans Romae adservatur. Festus Ei dies agitur 27. Aug.” Ez a felirat arról is beszámol, hogy a rendalapítónak a teológiai és a kardinális erényeket oly buzgón gyakorló, csodás módon romlatlan állapotban megmaradt szívét és vérét (tulajdonképpen a nyelvét) Rómában őrzik. A lap alján jelzet: „C[um] Priv[ilegio] S[acrae] Caes[areae] M[aijestatis] Godef. Bernd. Göz S. Caes. M. A. Pict. et Sculp. inv. et fecti. A[ugustae] V[indelicorum]”

  • Lead_2018.111.1.P

    VII. Károly német-római császár allegorikus portréja

    kép
    minősített tartalom

    A metszeten VII. Károly bajor választófejedelem és német római császár (1697-1745) allegorikus portréegyüttese látható. A képmezőben fent a császár portréja látható babérkoszorús, pálmaleveles medallionban, melyet jobb oldalt Fama alakja, bal oldalt egy tükröt tartó puttó alakja egészít ki. A portrémedalliont két oroszlán tartja, közöttük Nagy Károly képmása látható. A képmezőben alul gazdag rokokó kagylódíszes kartus látható, benne a Német-Római Császárság címerével, körülötte különböző jelképeket hordozó puttófigurákkal. Feliratok a képmezőben: A császárportré felett két félköríves felirat olvasható: "Novus renovat Splendoribus / orbem." és "Magn Par, Majorque.". Fáma kezében fáklya és egy harsona látható, melyen kronosztikonos felirat: "ReX faVet / AVgVstVs, / CVnCtanDo / restItV- / It / reM.", amely az 1742-es évszámot adja ki. A portrémedalliont tartó, jobb oldali oroszlán mellett "CC" monogramot tartó puttó, mellette jobb oldalt félköríves felirat: "Dum Primo CAROLUS / Bavara deftirpe Secundus / Iungitur, Imperiu sine fine / redibit in Orbem.". A képmező közepén látható Nagy Károly portré alatt feliratos szalag: "CAROLUS MAGNUS / Imperii Fundamentum, Ec= / clise Fulcimentum, Bavariae / Ornamentum.". A címert övező négy puttó mellett szintén feliratok olvashatók: "Fide auspice", "Iustitia Illice,", "Gloria Comite.", "Fortitudine Aucupe". Az alsó díszes kartus jobb és bal oldalán 2-2 oroszlánfejes és koronás medallionok látható. Bal oldalon a következő feliratok olvashatók rajtuk: "Ludo / vicus IV. / Septoinis / Rom. Imp. / declaratus / ob. / Ao.912.". és "Ludo- / vicus / Bavarus / Rom. Imp. Com. Hollandiae et / Selandiae / ob. / Ao. 1345.". Jobb oldalon a következő feliratok olvashatók rajtuk: "Ludo- vicus / Pius, Rom. / Imp. Rex. / Franciae. / obiit / Ao. 840." és "Arnul= / phus / Rom. Imp. / Rex Bav. / obiit Ao. 899.". A díszes kartus alsó mezőjében férfifejen "MDCCXLII" évszám olvasható, alatta kagylóhéjon "Elec XXIV. Ian. Cron.XII. Fel." felirat. A képmező alatt kronosztikonos felirat félkörívben: "FeLICI AVCVpIo CaroLI, / IMperIaLIs AqVILa RetIbVs CapItVr BaVarICIs. / CAROLE Septenis Regnas jam SEPTIME votis, / aeternum út regnes, millia vota damus.". A metszetlap bal alsó sarkában felirat: "C. P. S. R. I. Vicar.". A metszetlap jobb alsó sarkában felirat: "P.f. A. á C. C. D. Struxit. / God: Bern: Göz Cath: delin: et excud: A. V.".

  • Lead_2018.199.1.P

    A húsvét allegóriája

    kép
    minősített tartalom

    A metszeten az Üdvtörténet három jelenete látható "húsvéti tojások" formájában, amelyek egy kosárban jelennek meg, amely alatt három tyúk látható. Bal oldalon a feltámadt Krisztus megjelenik Mária Magdolnának, középen az üres sír felfedezése, míg jobb oldalon maga a feltámadás jelenete látható. A középső tojáson egy Isten báránya ábrázolás látható, kehellyel az egyik lába alatt. A metszet bal alsó sarkában a császári privilégium jelzete látható: "C. P. S. C. M.". A metszet jobb alsó sarkában a kiadó jelzete: "G.B. Göz inv. et excud. A. V.". A képmező alatt német nyelvű vers kíséri az ábrázolást: "Alle gute ding seynd drey / Drun schenck dir drey Oster - Ez / Glaub und Hoffnung sambt der Lieb / Niemahls auß dem Herzen schieb / Glaub der Kirch, vertrau auf Gott, / Liebe Ihn biß in der Todt.". A metszetlap hátoldalán kézirat részlete látható tollal.

  • Lead_2019.438.1.P

    Szűz Mária mennybevétele

    kép
    minősített tartalom

    A metszeten Mária mennybevétele látható, ahogyan egy kőszarkofágból felemelkedik. Feje felett három kisebb kartus látható emblematikus ábrázolásokkal, melyeket feliratos szalagok kísérnek. A bal felső sarokban egy gyűrű látható, "Dulcis amor trahit." felirattal kísérve. Középen egy díszes kartusbn pásztorbot látható, alatta felirattal: "Levat entheus ardor.". A jobb felső sarokban egy galamb látható, mellette felirattal: "Innixa ascendit.". A képmező felett felirat: "Assumptio.". A képmező jobb felső sarkában sorszám: "XI". A kőszarkofág előoldalán további felirat olvasható: "Conscende aeteream, quo te Deus avocat, aula: / Obvia fer nato brachia, Virgo, tuo. / Stringe, memorque mei amplexu dimittere noli, / Donec erit culpae paena remissa meae.". A képmező bal alsó sakrában a rajzoló jelzete: "G. Göz del.". A képmező jobb alsó sarkában a metsző jelzete: "I. S. Klauber sc.". A képmező alatt a császári privilégium és a kiadó jelzete: "Auth. R. P. C. L O. S. B. C. P. S. C. M. Sumpt. Strötter A. V.".

  • Lead_2019.437.1.P

    Jézus meggyógyítja a leprást

    kép
    minősített tartalom

    A képmezőben középen Krisztus látható, ahogyan az előtte térdelő leprás beteg vállara helyezi a kezét. A jelenet hátterében jobbra város látszik. A képmező díszes keretében további három emblematikus ábrázolás látható, melyeket feliratos szalag kísér. A keret felső részében egy szökőkút látható, felette "Sordida pellit." felirat; a bal alsó sarokban felkelő nap látható, "Impura fugat." felirattal; a jobb alsó sarokban szintén egy felhők mögül előbukkanó nap látható, "Vix tango, et reddo nitorem." felirattól kísérve. A metszet felső részében, a képmező felett felirat olvasható: "Curat Leprosum. Matth. 8. v. 1.". A képmező jobb felső sarkában sorszám: "XXXI.". A képmező alsó részében kartus látható, rajta a következő felirattal: "Dicis, Christe: volo; oellisque á corpore lepra: / Tam prompta é homini téque volente salus. / At mihi tara venit quando usquere sisto monenti. / No, quia tu n vis, sed quia nolo, salus.". A képmező bal alsó sarkában a rajzoló jelzete: "Götz delin.". A képmező jobb alsó sarkában a metsző jelzete: "Klauber sc.". A képmező alatt a császári privilégium és a kiadó jelzetei: "Auth. R. P. C. L. // C. P. S. C. M. // Sumpt. Strötter A. V.".

  • Lead_2019.436.1.P

    "Óvakodjatok a hamis prófétáktól!"

    kép
    minősített tartalom

    A metszeten talapzaton álló díszes keretben Krisztus látható amint hallgatóság előtt beszél. A képmező felett felirat olvasható: "Monet fugiend: á falsis prophet. Matth. 7.15.". A képmező keretén három további medallion jelenik meg emblematikus ábrázolásokkal, a felsőben egy tükör, a bal alsóban egy szalamandra, a jobb alsóban pedig egy hattyú jelenik meg, ezekhez feliratos szalagok is tartoznak: "Fert. Speciem. praetereaque mihi.", "Sub lumine vi-rus.", "Sub nive nigra curtis.". A képmező alsó sávjában, a keret "lábazatán" további felirat olvasható. "Quid tibi de sanctae blandiris imagine vitae, / Qui vitia occultá conscius arte tegess. / Est De: huc ne parju, credis, quado Irida seadet, / Quid lupus,et quid ovis, noscere.S Pastor erat.". A képmező bal alsó sarkában a rajzoló jelzete: "Götz delin.". A képmező jobb alsó sarkában a metsző jelzete: "Klauber sc.". A metszet alsó sávjában a császári privilégium és a kiadó jelzetei: "Auth. R. P. C. L. // C. P. S. C. M. // Sumpt. Strötter A. Vind.".

  • Lead_2015.211.1.P

    Kalazanci Szent József (Vera effigies)

    kép
    minősített tartalom

    Kalazanci Szent József 1767-es szentté avatását követően készült nagyméretű, reprezentatív mezzotinto-lap. A hiteles képmás mindenfajta attribútum nélkül, a piaristák egyszerű papi öltözetében, fején birétummal mutatja be Kalazanci Szent József mellképét. A metszeten valóban a rendalapító szuggesztív tekintetű arca dominál. Az augsburgi mester talán a szent fennmaradt halotti maszkja vagy annak ábrázolása alapján alkotta meg saját, egyedi Kalazancius-arcát. A rendalapítót nem a halála előtti években, a megpróbáltatások idején jeleníti meg, hanem valamivel fiatalabb korábban, a piarista rend alapításának, pápai jóváhagyásának időpontjában, mély gondolkodású, határozott, lendületes, egyszerre erőt és kedvességet sugárzó személyként. A szentté avatási eljárás során bevett gyakorlat volt a folyamat művészi propagálása is, ezért a boldoggá- vagy szentté avatás előtt álló személyekről hiteles képmásokat (vera effigies) készítettek. Az ily módon terjesztett szentképek növelték a szent életű személyek ismertségét és tiszteletét. Kalazanci Szent József kanonizációját Marzio Ginetti bíboros, a piarista rend protektora indította el 1650-ben, a boldoggá avatásra azonban csak 1748-ban, a szentté avatásra pedig 1767-ben került sor. Hiteles képmások már Kalazancius halála után, a 17. század második felében is készültek Itáliában, a boldoggá-, illetve szentté avatás alkalmával pedig Bécsben és Augsburgban is több ilyen típusú sokszorosított grafika született, utóbbi városban nagyobb méretű, reprezentatívabb mezzotinto-lapok, illetve tézislapok is. Jelzése: „Cum Privilegio S. Caes. Maj. – G. B. Göz exc. A[ugustae] V[indelicorum]”. Felirata: „Vera effigies S. Iosephi Calasanctii Fundatoris Piarum Scholarum.” A mezzotinto-lapnak ismert egy másik változata is (Staatliche Graphische Sammlung, München, Inv. Nr. 248897D; URL: http://www.portraitindex.de/documents/obj/34705031), amelyen viszont más készítői-kiadói jelzet olvasható: „I. S. Negges fecit et excud.” Mivel a gyűjteményünkben található mezzotinto-lap jelzetében az "exc.", vagyis excudit kifejezés csak a nyomtatvány kiadójára, nem pedig a készítőjére vonatkozik, így a mű metszője az a Johann Simon Negges (1726–1792) volt, aki számos egyházi és világi méltóság portréjának reprodukcióját készítette el és a mezzotinto technika egyik legjelentősebb augsburgi mestere volt a 18. század második felében. Gottfried Bernhard Göz minden bizonnyal csak lemásolta, vagy csak újra kiadta Negges metszetét. Ugyanakkor feltűnő, hogy a müncheni mezzotinto-lap jelzetében is csak a "fecit et excud" kifejezés szerepel, amely alapvetően a technikai kivitelezésre, a metszet elkészítésére és a kiadásra, nyomtatásra vonatkozik, a művészi invencióra, előrajzolásra, tervezésre már kevésbé. Így arra következtethetünk, hogy már Negges is "hozott anyagból dolgozott" és egy itáliai hiteles képmás lemásolása alapján alkotta meg mezzotinto-lapját. Leodegario Picanyol szerint a fananói piarista rendháznak volt egy igen korai festménye a rendalapítóról, amelyről a boldoggá avatást követően több metszetmásolat is készült (PICANYOL 1949, 32-34, tav. VI). Negges, majd közvetett módon Göz is ezek egyike alapján dolgozhatta ki saját mezzotinto ábrázolását.

  • Lead_2018.052.1.P

    Szent Gellért vértanú, a magyarok apostola kármelita ruhában

    kép
    minősített tartalom

    A képmező középpontjában Szent Gellért látható. Előtérben egy szarvas és egy farkas nyújtja át neki a püspöki jelvényeket. A karmelita habitust viselő szent alakja alatt és fölött emblematikus ábrázolások láthatók. A magyar címer és felirat szerint a karmeliták rendi szentjükként tisztelték Gellértet, mivel eredetileg szentföldi remeteségbe indult. A képmező felett szalagon felirat: "S. Gerardus Ord. Carm. M. Hungar. Apost.". A képmező alsó szegmensében felirat: "Iam fera, in fera sit, sint dulcia saxa ferarum / Solus homo saxis durior, atque feris!". A képmező alatt bal oldalon a rajzoló jelzete: "G. B. Göz. del.". A képmező alatt középen felirat: "C.P.S.C.M.". A képmező alatt a jobb oldalon a metsző jelzete: "I. A. Pfeffel exc. A.V.".

/2
<< >>