rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 32

Találatok szűrése
/4
<< >>
  • KD_1973_384_1_31

    PESTI NAPLÓ /AZ EST / MAGYARORSZÁG számolócédula

    PESTI NAPLÓ /AZ EST/ MAGYARORSZÁG fekete nyomatú reklám számolócédulája, reklámszöveggel, megjelenésének idejével, tartalomleírással, a hátoldalon a három napilap fejlécével. A kiadványt a GRAFIKAI INTÉZET BUDAPEST készítette. A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850. márciusa és 1939. októbere között jelent meg, első ízben 1850. március 9-én. Alapítását az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni évtizedek legfontosabb sajtótörténeti eseményeként tarthatjuk számon. Hasábjain jelent meg 1865. április 16-án Deák Ferenc híres Húsvéti cikke. Az évtizedek alatt számos tulajdonosváltást követöen a tulajdonjogot 1920-ban Miklós Andor szerezte meg, és mint Az Est Lapok reggelente megjelenő napilapja élt tovább. (Az Est délben, a lapkonszern harmadik tagja, a Magyarország este jelent meg). 1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében színésznő-feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida ekkor visszavonult a színpadtól és átvette a cég irányítását, 1934. november 18-án iktatták be a három Az Est-lap rt. elnöki székébe. 1939-ben az állam az Athenaeum Rt.-t és az Est-lapokat is elvette tőle, és a nagy múltú Pesti Napló megjelentetését ugyanebben az évben beszüntették. (adtplus.arcanum.hu/hu/collection/PestiNaplo/) Az Est az 1910-es évektől a magyar sajtóélet egyik legnagyobb Budapesten létrehozott vállalkozása volt. Tulajdonosa és főszerkesztője, Miklós Andor előzőleg a Pesti Napló közgazdasági rovatvezetőjeként működött, de 1910-ben a laptulajdonos, Surányi József elbocsátotta. Ekkor saját újságot indított, megteremtve ezzel a következő 20–25 év legsikeresebb napilapját. Elhunyta (1933) után felesége Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette Az Est Lapok cég irányítását. Az Est ezen a címen 1939. november 17-én jelent meg utoljára. (adtplus.arcanum.hu/hu/collection/AzEst/)

  • KD_1978_149_1_3

    AZ EST folyóirat számolócédula

    AZ EST fekete nyomatú, fekvõ tájolású reklám számolócédulája, a felelõs szerkesztõ nevének feltüntetésével, a hátoldalon a "MAGYARORSZÁG" felirattal és a megjelenés idejével. (Este 6 óra.) Az Est az 1910-es évektõl a magyar sajtóélet egyik legnagyobb Budapesten létrehozott vállalkozása volt. Tulajdonosa és fõszerkesztõje, Miklós Andor elõzõleg a Pesti Napló közgazdasági rovatvezetõjeként mûködött, de 1910-ben a laptulajdonos, Surányi József elbocsátotta. Ekkor saját újságot indított, megteremtve ezzel a következõ 20-25 év legsikeresebb napilapját. Elhunyta (1933) után felesége Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette Az Est Lapok cég irányítását. Az Est ezen a címen 1939. november 17-én jelent meg utoljára. Forrás: adtplus.arcanum.hu/hu/collection/AzEst/

  • VF_6591

    Erzsébet Királyné Szálló

    Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

  • VF_6585

    Erzsébet Királyné Szálló

    Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

  • VF_6588

    Erzsébet Királyné Szálló

    Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

  • VF_6592

    Erzsébet Királyné Szálló

    Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

  • VF_15322

    Erzsébet Királyné Szálló

    Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

  • VF_6586

    Erzsébet Királyné Szálló

    Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

  • VF_6584

    Erzsébet Királyné Szálló

    Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

  • VF_15318

    Erzsébet Királyné Szálló

    Az Erzsébet Királyné Szállót (akkori címe: IV. Egyetem-utca 5.), a Schmidt testvérek építették 50 szobával. A szállodát Wittelsbach Erzsébetről (becenevén: Sisi, München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854-1898), Ferenc József feleségéről nevezték el. Az alapítók hamar megbuktak, de bérlőként még 20 évig üzemeltették a szállodát. Utódjuktól Mayer Vincétől, illetve özvegyétől 1908-ban Szabó Imre főpincér vette át az üzemeltetést. A szomszédos telken hatemeletes épülettel bővítette a szállodát. Ez a Szabó Szálloda nevet viselte a második világháború végéig. A felszereltségről a korabeli képeslapok hátoldala szolgáltat információval: 100 szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, fürdőszobák, liftek, étterem, kávéház, söröző pince. Az 1927-ben kialakított János Pincében Sándor Béla 12 falfestménye volt látható, a János vitéz (Petőfi) jeleneteivel. Erről a festmény-sorozatról képeslapsorozat is megjelent. A helyén jelenleg Hotel Erzsébet City Center szálloda modern beton-üveg épülete működik. A szállodai ma is a kitűnő konyhájáról, cigányzenekaráról és falfestményeiről, János Pince Sörözőről híres.

/4
<< >>