rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 83

Találatok szűrése
/9
<< >>
  • 39352_lead

    Hajós Alfréd portréja

    Élt 1878. február 1. - 1955. november 12. A Budapesten született sportember atlétikával, tornával, labdarúgással is foglalkozott, de végül is az úszósportban tette emlékezetessé a nevét. Építészetet tanult, szakmájának kiválósága lett. Debreceni kötődése az Aranybika szálloda tervezése, mely szállodát 1915. szeptember 4-én adták át és olyan látványossága lett a városnak, mely a debreceni és idegen ember szemében elragadtatást keltett. 1896-ban, az I. Olimpiai Játékon, Athénben 100 és 1200 méteres gyorsúszásban aranyérmeket nyert. 1924-ban Párizsban az olimpián a művészeti, építészeti versenyen Lauber Dezsővel a budapesti stadion tervével ezüstérmet nyert. A díj értékét növeli, hogy első helyezést nem adtak ki. Ő tervezte 1929-ben a margitszigeti sportuszodát. Sokoldalúságát mutatja, hogy a Budapest Torna Club focistájaként kétszer nyert bajnokságot. Úszásban az első kiemelkedő sikere az 1895-ös Európa-bajnokság, ahol a 100 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert. Ezt a sikert 1896-ban megismételte újra megnyerve az Európa-bajnokságot kedvenc távján. 1976. június 6-án „Sportolás és alkotótevékenység” címmel Hajós Alfréd emlékünnepséget rendeztek Debrecenben. Az Aranybika szálló falán emléktáblát avattak. Novák Ilona olimpiai úszóbajnoknő mondott ünnepi beszédet. Hajós Alfréd pályafutását méltatva kijelentette - „... az első magyar olimpiai bajnok emlékét őrző tábla e pillanattól kezdve erősíti a hitet: a sportolás és az alkotótevékenység elválaszthatatlan....” A Magyar Olimpiai Bizottság koszorúját Dr. Boros Ottó vízilabdás olimpiai bajnok helyezte el a debreceni Nagy Imre Zsolttal. Az Aranybika halljában Hajós Alfréd emlékkiállítás nyílt. Avatóbeszédet Bakonyi Károly, a sportmúzeum igazgatója mondott. 1985. november 5-én Hajós Alfrédról utcát nevezett el a város elöljárósága a kiváló sportember megbecsülése jeléül.

  • Kalucza

    Kalucza Norbert

    Debreceni olimpikon

    Szül. idő: 1986. december 4. A Mátészalkán született ökölvívó hat gyerekes család legkisebbike. Gyenge a hallása, de akaraterejével a hiányosságát pótolja. Nevelőedzője Váradi János volt, ő fedezte fel tehetségét, és tanította meg az alapokra. Hat éve Deél István irányítja edzéseit a Debreceni Ökölvívó Kft-ben. Junior és felnőtt magyar bajnokságokat nyert, három alkalommal. A junior Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. Részt vett 2008-ban Pekingben az olimpián, sajnos nem került a döntőbe.

  • 55801_lead

    Mudin Imre

    Debreceni olimpikon

    Élt 1887. november 8.–1918. október 23. 1912-ben Stockholmban, az olimpiai atlétikai versenyeken hatodik helyezést ért el súlylökésben, 12,81 méteres eredményével. A Debreceni Torna Egyletnek volt a sportolója. Kiváló atléta, aki súlylökés, kalapácsvetés, diszkoszvetés mellett gerelyhajítással és magasugrással is foglalkozott. Az olimpia előtt 1908 és 1911 között Debrecenben sportolt és versenyzett. Jó fizikai adottságaira jellemző volt, hogy 1907-ben a helyből magasugrás csúcsát 140 cm-rel tartotta. 1908 – 1914-ig 8 alkalommal javította meg a súlylökés hazai csúcsát 12,83 – 14,00 méterig. Kalapácsvetésben (1906) és súlylökésben (1912) ért el magyar bajnokságot

  • Varga I

    Varga István

    Debreceni olimpikon

    Szül. idő: 1943. szeptember 7. Az Abonyban született kézilabdás átlövő a Budapesti Honvéd, majd a Debreceni Dózsa bajnokcsapat tagja, hatszoros gólkirályként vált ismertté. Tagja volt az 1972-es müncheni olimpián nyolcadik, az 1976-os montreali olimpián hatodik helyezést elért magyar csapatnak. Négyszer volt a magyar bajnokságon aranyérmes csapat tagja. Százhuszonhatszor volt a válogatott tagja. Volt Európa- és világválogatott. Edzői oklevelet szerzett, edzője lett a Debreceni Munkás Vasutas Sport Club NB I-es női kézilabdacsapatának. Rövid edzőség után újra játszani kezdett a Budapesti Spartacusban, majd a Német Szövetségi Köztársaságban alacsonyabb osztályú klubcsapatban.

  • Váradi J

    Váradi János

    Debreceni olimpikon

    Szül. idő: 1961. február 28. A Debreceni Vasutas Sport Club ökölvívója 1980-ban a moszkvai olimpia bronzérmese. 1988-ban a szöuli olimpián nem került döntőbe. Hétszeres magyar bajnok. 1979-ben a junior világbajnokságon bronzérmet, 1980-ban a junior Európa-bajnokságon aranyérmet nyert. 1983-ban az Európa-bajnokság ezüst-, az 1986-os világbajnokság bronzérmese. Nyíregyházán kezdett bokszolni, majd versenyzőként Debrecenbe került. Az aktív versenyzést abbahagyva ökölvívó iskolát létesített. Jelentős szerepet vállalt a Hajdú-Bihar Megyei Ökölvívó Szövetségben.

  • Fodor

    Fodor Mihály

    Debreceni olimpikon

    Szül. idő: 1950. március 16. A Hajdúdorogon született birkózó Debrecenben érte el sikereit. Szabadfogásban a 62 kilogrammos súlycsoportban vett részt az 1976-os montreali olimpián. Négyszeres magyar bajnok. 1976-ban az Európa-bajnokságon negyedik helyezést ért el.

  • [92400] Hódos Imre

    Hódos Imre

    Debreceni olimpikon

    Élt 1928. január 10.–1989. április 23. Hajdúnánáson született, Debrecenben ismerkedett meg sportágával. Előbb a Debreceni Torna Egyletben tornászként kezdett, később a Debreceni Munkás Testedző Egyesületben, majd a Debreceni Vasutas Sport Clubban birkózó volt. A légsúlyú, kötöttfogású birkózó 1952-ben, a helsinki olimpián szerzi meg az aranyérmet, bajnokságot nyerve. Az 1956-os melbourne-i olimpián negyedik, 1960-ban, Rómában nem kerül döntőbe. Rekordjait olimpiai részvételeivel érte el. Nyolc olimpián aktív részt- vevőként szerepelt. Három olimpián versenyzőként vett részt. 1964-től, mint versenybíró öt olimpián tevékenykedett. A világ legjobb versenybíróinak egyikeként megkapta a FILA Aranysípját, és ezüstoklevelét. Debrecen Város Önkormányzata róla nevezte el egyik sportcsarnokát.

  • [92390] Gyarmati Olga

    Gyarmati Olga (Várkonyi Pálné, Aczél Tamásné)

    Debreceni olimpikon

    Szül. idő: 1924. október 5. Debrecenben született, Aradi Gyula edző figyelt fel a rendkívül jó fizikai képességekkel rendelkező kislányra. A Debreceni Torna Egyletben kezdett tornázni, de részt vett atlétika versenyeken is. Ruganyosságával, gyorsaságával kiváló eredményeket ért el a futó és ugrószámokban, így az atlétika mellet kötött ki. 1948-ban Londonban nem talált távolugrásban legyőzőre, olimpiai aranyérmet nyert. 1952-ben Helsinkiben tizedik, 1956-ban Melbourneben a tizenegyedik helyen végzett az olimpiákon. Jelenleg külföldön él. Rövidtávfutásokban, távol- és magasugrásban, súlylökésben, ötpróbában összesen harminc magyar bajnokságot nyert. 1949-ben főiskolai világbajnokságot nyert távolugrásban, mellette még két ezüstérmet szerzett. Az 1951-es főiskolai világbajnokságon 200 méter futásban ért el bajnoki címet, mellette még két ezüstöt. A melbourne-i olimpia után nem tért haza. Angliában, majd az Egyesült Államokban talált otthonra.

  • [92301] Békessy

    Békessy Béla

    Debreceni olimpikon

    Szül. idő: 1875. november 16. Meghalt: 1916. július 6. A Debrecenben született vívó az V. Olimpiai Játékokon Stockholmban 1912-ben, kardvívóként egyéniben ezüstérmet tőrvívásban hetedik helyet szerzett. Békessy Béla vívó volt az első sportoló, aki a cívisvárosból kikerült az olimpiára. Kardvívásban hétszer nyert országos egyéni és kétszer csapatbajnokságot, tőr egyéniben is sikerült aranyat szereznie. Tehetsége és szorgalma határtalan volt, ennek volt köszönhető az olimpiai ezüstérem. Sajnos az előző olimpián nem lehetett ott, mert mint katonatiszt nem utazhatott a válogatottal. Stockholmban, mint a magyar csapat kapitánya mondta el a huszármiatyánkot: "Uram Isten ne segíts bennünket, de ellenfeleinket sem. Te csak nézzed." Az aranyérmet csapattársa Fusch Jenő szerezte meg, akinek őszinte tisztelettel gratulált, és kijelentette, hogy megérdemelten győzött. Mint huszárszázados a volhinichai (Ukrajna) csatában hősi halált halt. Hamvai a debreceni köztemetőben nyugszanak. Debrecen város tisztelete jeléül, elismerésként utcát és sporttagozatos iskolát nevezett el a kiváló sportolójáról. (Sajnos időközben az iskola megszűnt.)

  • Kovács Pál

    Kovács Pál

    Debreceni olimpikon

    Szül. idő: 1912. július 17.–1995. július 8. A Debrecenben született kardvívó, a magyar sport büszkesége, nagyon sok rekordot mondhatott magáénak. Tizenhat országos bajnokságot nyert, közötte hét egyénit. Hat olimpiai aranyérmet vehetett át a dobogó legmagasabb fokán. Csapatban az 1936-os berlini, az 1948-as londoni, az 1952-es helsinki, az 1956-os melbourne-i és az 1960-as római olimpián nyert aranyérmet. Egyéniben 1948-ban bronzérmet, 1952-ben aranyérmet kapott kiváló teljesítményéért. A világbajnokságokon elért teljesítménye is egyedülálló volt. Az 1937-es, az 1951-es, 52-es, 53-as, 54-es, 55-ös, 57-es és 58-as világbajnokságokon összesen tíz aranyérmet mondhatott magáénak a csapat- és egyéni versenyek során. Budapesten érettségizett, a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanul, majd a Ludovika Akadémián avatják hadnaggyá. Tüzérszázadosként tevékenykedik. A második világháború után a Ganz Vagongyárban kap munkát, főmérnöki beosztásban. 1963 - 1968 között a Magyar Vívószövetség elnöke. 1968-tól a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. 1968-86 között a KISOSZ alelnöke. 1976 -1988 között a Nemzetközi Vívó Szövetség alelnöke. Két fia is kiváló vívó. Attila kétszeres, Tamás egyszeres vívóvilágbajnok.

/9
<< >>