Az Anonymus szobor pózában ülő ifjú mögött három angyal. Anyag és technika: klisényomat, vonalas klisé. Kisgrafika, művészet, könyv.

Hajnalkáé. Virágos indán álló pici manónak integető kislány a füvön ülve,ölében könyvvel. Anyag és technika: rézkarc. Kisgrafika, művészet.

Lustra Decem Celebrant Professores 1927. Jele: Haranghy. Álló felületen könyvek, magyaros díszítésű cserépedények és előtérben egy várat ábrázoló kép. Anyag és technika: klisé Megjegyzés: Kisgrafika, művészet, hegy, házak, látkép, vár

Haranghy Jenő magyar festő, grafikus olajfestménye. A kép címe: Fekete fátyolos nő. Szignó a kép jobb alsó sarkán. A sötét tónusú képen egy gyászfátyolos női arcképet látunk, zöld háttérrel. A kép aranyozott fakeretben van. A sümegi Városi Múzeumba 1991-be került ajándékozás útján. A képet Haranghy Judit, a művész leánya ajándékozta Darnay Sárának, aki a múzeumnak adományozta. Nagyrévi Haranghy Jenő (Debrecen, 1894. augusztus 1. – Budapest, 1951. június 7.) alkalmazott grafikus, festő- és iparművész, művészeti író, az Iparművészeti Iskola tanára; illusztrátor, plakát- és bélyegtervező; Haranghy László gerontológus bátyja. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában és a Nagybányai festőiskolában tanult. Mesterei: Helbing Ferenc, Révész Imre, Simay Imre voltak. Első ízben 1916-ban a Műcsarnokban állított ki. Az Iparművészeti Iskolában 1915-18 között tanársegéd, majd mint tanár működött, 1934-ig a díszítő festői, utána a grafikai szakosztályon (amelynek 1945-ig vezetője volt). Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Olaszországban és Etiópiában járt tanulmányúton. Rendkívül termékeny alkotó volt. Az alkalmazott grafikai műfajok (plakát, bélyeg, ex libris) mellett művészi sokszorosító eljárásokat (rézkarc, litográfia) is művelte. legismertebb bélyegtervei az 1923. évi Petőfi sorozat 40 koronás, valamint az 1927. évi Repülő sorozat álló alakú címletei voltak. Mintegy 200 könyvhöz készített illusztrációt, illetve borítótervet (Csokonai, Madách, Vörösmarty, Móricz, Kipling, Cooper, La Fontaine és mások műveihez). Tagja volt a KÉVE művészcsoportnak, az Iparművészeti Társulatnak, a MAPE művészegyesületnek. Tanítványait nem korlátozta másfajta törekvéseikben. Közéjük tartozott Reich Károly, Márk Tivadar, Gönczi-Gebhardt Tibor, Amerigo Tot, Szántó Piroska, Varga Mátyás. 1935-ben 14 secco-t festett a dorogi Munkásotthon, ma József Attila Művelődési Ház színházterme részére, és ugyanebben az évben tervezete meg a Szent József plébániatemplom üvegablakait, melyek 1936-ban készültek el. 1941-ben a Műcsarnok timpanonjának mozaikját tervezte. 1945 után a komlói filmszínház számára készített falképeket. 1923-ban, 1925-ben és 1943-ban volt gyűjteményes kiállítása.

Haranghy Jenő tusrajza. Címe: Megfeszített Krisztus. A fekete fakeretbe helyezett tusrajz a keresztre feszített Jézust ábrázoja. Haranghy Jenő szignója a jobb alsó sarokban található. Haranghy Judit (a festő özvegye) ajándékozta Darnay Saroltának, aki 1991-ben a Sümegi Városi Múzeumnak adta. Haranghy Jenő életpályája Az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában és a Nagybányai festőiskolában tanult. Mesterei: Helbing Ferenc, Révész Imre, Simay Imre voltak. Első ízben 1916-ban a Műcsarnokban állított ki. Az Iparművészeti Iskolában 1915-18 között tanársegéd, majd mint tanár működött, 1934-ig a díszítő festői, utána a grafikai szakosztályon (amelynek 1945-ig vezetője volt). Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Olaszországban és Etiópiában járt tanulmányúton. Rendkívül termékeny alkotó volt. Az alkalmazott grafikai műfajok (plakát, bélyeg, ex libris) mellett művészi sokszorosító eljárásokat (rézkarc, litográfia) is művelte. legismertebb bélyegtervei az 1923. évi Petőfi sorozat 40 koronás, valamint az 1927. évi Repülő sorozat álló alakú címletei voltak. Mintegy 200 könyvhöz készített illusztrációt, illetve borítótervet (Csokonai, Madách, Vörösmarty, Móricz, Kipling, Cooper, La Fontaine és mások műveihez). Tagja volt a KÉVE művészcsoportnak, az Iparművészeti Társulatnak, a MAPE művészegyesületnek. Tanítványait nem korlátozta másfajta törekvéseikben. Közéjük tartozott Reich Károly, Márk Tivadar, Gönczi-Gebhardt Tibor, Amerigo Tot, Szántó Piroska, Varga Mátyás. 1935-ben 14 secco-t festett a dorogi Munkásotthon, ma József Attila Művelődési Ház színházterme részére, és ugyanebben az évben tervezete meg a Szent József plébániatemplom üvegablakait, melyek 1936-ban készültek el. 1941-ben a Műcsarnok timpanonjának mozaikját tervezte. 1945 után a komlói filmszínház számára készített falképeket. 1923-ban, 1925-ben és 1943-ban volt gyűjteményes kiállítása.

Haranghy Jenőt személyes jó barátság fűzte a Darnay családhoz. Különösen Darnay Sárához, akihez finom érzelmi szálak is kötötték. Sok képet, rajzot készített a családtagokról. Ezen a tusrajzon egy a Tóth Károly házaspárnak (Tóth Károlyné: szül. Darnay Sára) készített ex-libris látható.

Darnay Kálmán kisebbik lányáról készült portré, melyet Darnay egyik barátja, Haranghy Jenő készített. A fiatal Sára ölében macit fog.

Grafit portrékép a negyvenéves Darnay Kálmánról. A család jó barátja a kiváló festő- és grafikusművész Haranghy Jenő készítette.

Grafit portrékép a negyvenéves Darnay Kálmánról. A család jó barátja a kiváló festő- és grafikusművész Haranghy Jenő készítette.

Ex-libris. Nagy Sándor könyve. A megszerzés módja: ajándék. Ajándékozó neve és címe: Imolay Dr. Lenkey István Mohács-Szőlőhegy. Adatgyűjtő: Frecskóné F. Beáta. Megjegyzés: 98. tabló.