rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 1883

Találatok szűrése
/189
<< >>
  • Színes negatív

    Gróf Esterházy Ferencet ábrázoló olajfestmény

    Gróf Esterházy Ferenc, olajfestmény, részlet.

  • Színes dia

    A pápai kastélykápolna ezüstkulcsa

    Kastélykápolna kulcs. amely az Esterházy Károly Múzeum gyűjteményéből származik. Rab Zsuzsanna ajándéka.

  • 409487_lead

    Színes dia, kirándulás, Döbrönte

    Kirándulás Döbröntén, vetélkedők, kötélhúzás, főzés, bográcsozás, vízhordás.

  • Fekete-fehér fotó

    Szakács László kékfestő mester terítője, Szombathely

    Szakács László kékfestő mester által készített terítő fotója.

    Szakács László 1955-ben nyitotta meg műhelyét Szombathelyen. A kékfestést Húsvéth Lajos veszprémi kékfestőnél tanulta ki, először az indigófestést alkalmazta, majd 1958-60-as években a tiszakécskei Kovács-műhelyben megtanulta az új technológiájú indantrén festést. Fiai mérnöknek tanultak, de édesapjuk mellett kitanulták a kékfestő mesterséget is. Fia, Gábor a Népművészet Mestere. Szakács László halálával a műhely nem szűnt meg, csak szünetel. Úgynevezett "alvó műhely".

  • Színes fotó

    Kovács Miklós kékfestő mester, Tiszakécske

    Kovács Miklós kékfestő mester kiállításának megnyitója a pápai Kékfestő Múzeumban.

    Az írásos feljegyzések alapján a Kovács család 1878 óta foglalkozik kékfestéssel. Az első műhelyük Kecskeméten a Festő utcában volt, majd Kiskunfélegyházán alapítottak üzemet, később pedig id.Kovács Miklós Tiszakécskén lett kékfestő, az 1927-ben kialakított műhelyében. Fia, Kovács Miklós előbb segédként dolgozott apjával, majd 1962-ben tette le a kékfestő mestervizsgát. A népi iparművész cím után 1985-ben a Népművészet Mestere címet is megkapta. 1995-ben az Év Mestere elismerésben részesült. 1995-1998 között, a családdal, szakértőként tevékenykedett a szentendrei Néprajzi Múzeumban, egy eredeti kékfestő műhely kialakításában. Kovács Miklósné 1982 óta népi iparművész és a kézi tarkázású terítők elismert készítője. A Tiszakécske, Kőrösi u. 9. sz. alatti műhelyük nemcsak a hazai, de az európai ipartörténeti ritkaságok is közé tartozik. A családi hagyományokat örző készítés, az 1896-ból származó perrotin mintázógép a faléces szárítóhengereivel, a földbe süllyesztett festőküpa a csillagráfokkal, a múlt század elejei vasalógép, az ország minden tájegységét jellemző több száz mintafa, nagy látogatottságot ad a határokon túl is jól ismert műhelynek.

  • Színes fotó

    Kovács Miklós kékfestő mester, Tiszakécske

    Kovács Miklós kékfestő mester kiállításának megnyitója a pápai Kékfestő Múzeumban.

    Az írásos feljegyzések alapján a Kovács család 1878 óta foglalkozik kékfestéssel. Az első műhelyük Kecskeméten a Festő utcában volt, majd Kiskunfélegyházán alapítottak üzemet, később pedig id.Kovács Miklós Tiszakécskén lett kékfestő, az 1927-ben kialakított műhelyében. Fia, Kovács Miklós előbb segédként dolgozott apjával, majd 1962-ben tette le a kékfestő mestervizsgát. A népi iparművész cím után 1985-ben a Népművészet Mestere címet is megkapta. 1995-ben az Év Mestere elismerésben részesült. 1995-1998 között, a családdal, szakértőként tevékenykedett a szentendrei Néprajzi Múzeumban, egy eredeti kékfestő műhely kialakításában. Kovács Miklósné 1982 óta népi iparművész és a kézi tarkázású terítők elismert készítője. A Tiszakécske, Kőrösi u. 9. sz. alatti műhelyük nemcsak a hazai, de az európai ipartörténeti ritkaságok is közé tartozik. A családi hagyományokat örző készítés, az 1896-ból származó perrotin mintázógép a faléces szárítóhengereivel, a földbe süllyesztett festőküpa a csillagráfokkal, a múlt század elejei vasalógép, az ország minden tájegységét jellemző több száz mintafa, nagy látogatottságot ad a határokon túl is jól ismert műhelynek.

  • Színes fotó

    Kovács Miklós kékfestő mester, Tiszakécske

    Kovács Miklós kékfestő mester kiállítása a pápai Kékfestő Múzeumban.

    Az írásos feljegyzések alapján a Kovács család 1878 óta foglalkozik kékfestéssel. Az első műhelyük Kecskeméten a Festő utcában volt, majd Kiskunfélegyházán alapítottak üzemet, később pedig id.Kovács Miklós Tiszakécskén lett kékfestő, az 1927-ben kialakított műhelyében. Fia, Kovács Miklós előbb segédként dolgozott apjával, majd 1962-ben tette le a kékfestő mestervizsgát. A népi iparművész cím után 1985-ben a Népművészet Mestere címet is megkapta. 1995-ben az Év Mestere elismerésben részesült. 1995-1998 között, a családdal, szakértőként tevékenykedett a szentendrei Néprajzi Múzeumban, egy eredeti kékfestő műhely kialakításában. Kovács Miklósné 1982 óta népi iparművész és a kézi tarkázású terítők elismert készítője. A Tiszakécske, Kőrösi u. 9. sz. alatti műhelyük nemcsak a hazai, de az európai ipartörténeti ritkaságok is közé tartozik. A családi hagyományokat örző készítés, az 1896-ból származó perrotin mintázógép a faléces szárítóhengereivel, a földbe süllyesztett festőküpa a csillagráfokkal, a múlt század elejei vasalógép, az ország minden tájegységét jellemző több száz mintafa, nagy látogatottságot ad a határokon túl is jól ismert műhelynek.

  • Színes fotó

    Kovács Miklós kékfestő mester, Tiszakécske

    Kovács Miklós kékfestő mester kiállítása a pápai Kékfestő Múzeumban.

    Az írásos feljegyzések alapján a Kovács család 1878 óta foglalkozik kékfestéssel. Az első műhelyük Kecskeméten a Festő utcában volt, majd Kiskunfélegyházán alapítottak üzemet, később pedig id.Kovács Miklós Tiszakécskén lett kékfestő, az 1927-ben kialakított műhelyében. Fia, Kovács Miklós előbb segédként dolgozott apjával, majd 1962-ben tette le a kékfestő mestervizsgát. A népi iparművész cím után 1985-ben a Népművészet Mestere címet is megkapta. 1995-ben az Év Mestere elismerésben részesült. 1995-1998 között, a családdal, szakértőként tevékenykedett a szentendrei Néprajzi Múzeumban, egy eredeti kékfestő műhely kialakításában. Kovács Miklósné 1982 óta népi iparművész és a kézi tarkázású terítők elismert készítője. A Tiszakécske, Kőrösi u. 9. sz. alatti műhelyük nemcsak a hazai, de az európai ipartörténeti ritkaságok is közé tartozik. A családi hagyományokat örző készítés, az 1896-ból származó perrotin mintázógép a faléces szárítóhengereivel, a földbe süllyesztett festőküpa a csillagráfokkal, a múlt század elejei vasalógép, az ország minden tájegységét jellemző több száz mintafa, nagy látogatottságot ad a határokon túl is jól ismert műhelynek.

  • Színes fotó

    Kluge Károly síremléke, Pápa

    Kluge Károly síremlékének behozatala és elhelyezése a pápai Alsóvárosi Temetőben.

    A Németországból érkező Kluge Károly 1786-ban telepítette kékfestő műhelyét Pápára. A több mint 200 év során a család hét generációja dolgozott a patinás üzemben. Az egykori manufaktúra helyén, az ország egyik legkülönlegesebb múzeumában ma is őrzik a kiváló iparosok és mesterségük emlékeit.

  • Színes fotó

    Ézsiás István szobrászművész kiállítása, Pápán

    Ézsiás István kiállítás megnyitó képek.

    Ézsiás István (Vinár, 1943. augusztus 17. –) magyar festő, szobrász.1954-ben Szegedről Pápára került, 1962-ben érettségizett a pápai Türr István Gimnáziumban. A. Tóth Sándor Képzőművész Körébe járt.1974-től több külföldi tanulmányúton is járt, többek között Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Romániában, Szlovákiában és az USA-ban. Nagy hatással voltak rá Fajó János és Csiky Tibor művészetfelfogása, azonban az Amerigo Tot mellett eltöltött néhány hónap után döntött úgy, hogy a szobrászattal kezd foglalkozni.Rendszeresen részt vesz a hazai és nemzetközi kiállításokon, Magyarországon 36 egyéni kiállítása volt. 100-nál több kollektív kiállításainak száma. Köztéri szobrai többek között Győrben, Sopron, Hajdúszoboszló, Szombathely, Pápán és Tatabányán is megtalálhatók.

/189
<< >>