rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 19

Találatok szűrése
/2
<< >>
  • Lead_2020.073.1.P

    Nehemiás könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kiadványból

    kép
    minősített tartalom

    A metszet a Szentírás könyveit, emblematikus jeleneteit illusztráló, először 1748-ban, Augsburgban kiadott Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti (avagy Biblische Geschichten des Alten und Neuen Testaments) című kötetből származik. A száz, gazdagon illusztrált, kb. 315x210 mm-es fóliót tartalmazó kiadvány "Klauber Biblia" néven vált ismertté, mivel a kötet kiadója, illetve a rézmetszetek készítői az augsburgi Klauber-fivérek: Joseph Sebastian Klauber (1700–1768) és Johann Baptist Klauber (1712–1787?) voltak. Kérdéses azonban, hogy a Klauber testvérek voltak-e a metszetek inventorai, illetve rajzolói, ugyanis műhelymunkájukra jellemző volt, hogy más művészek tervei nyomán készítették el, majd adták ki metszeteik zömét. A "Klauber Biblia" esetében az Ó- és Újszövetséget bevezető allegorikus képeknél Johann Adam Stockmann (?1700-1783) neve szerepel, mint rajzoló. Valószínűsíthető, hogy a többi lap esetében is Stockmann volt az inventor és a rajzoló, a Klauber fivérek pedig a kivitelezők. Ez a metszetlap az "53." sorszámot viseli és Ezdrás második könyvének, azaz Nehemiás könyvének egyes jeleneteit ábrázolja. A bal felső sarokban felirat: "Liber 2. Esdrae.". A képmező fölött felirat: "C. 8. Esdras sacerdos legem coram multitudine - 3. legit aperté ante portam aquarum - super gradum.". A középső, nagy képmező tetején "C. 8.2." jelzet, amely azt a jelenetet idézi fel, amikor Ezdrás előhozta Mózes törvénykönyveit és a Víz-kapu előtti téren felolvasott belőle az összegyűlt sokaságnak. A bal felső sarokban kisebb kép mellett "3." jelzet, amely Nehemiás könyvének 3. fejezetére, Jeruzsálem kapuinak építésére és felszentelésre hivatkozik. A jobb felső sarokban kisebb kép fölött "4.18." jelzet, amely Ezdrás 2. könyve 4. fejezetének 18. versére vonatkozik, amelyben az idegen népek betöréseivel szemben való védekezés miatt oldalukon fegyverrel építkező, harcra kész izraelitákról szól. A bal alsó sarokban kisebb kép alján "9." jelzet, amely Nehemiás könyvének 9. fejezetére utal, amikor Izrael fiai böjtöt és bűnbánatot tartottak. A jobb alsó sarokban kisebb kép fölött cetlin felirat: "Malum fecerat Eliasub thesau rum. 13.". A kép alatt "13.25." jelzet, amely Ezdrás 2. könyve 13. fejezetének 25. versére utal, amikor Ezdrás megfeddi az izraelitákat a szombat megszegése és az idegen népek leányaival történő házasodás miatt. A képmező alatt felirat, amely még egyszer összefoglalja az egyes képmezők jeleneteit. "3. Sacerdotes - aedificaverunt portam - et statuerunt valvas eius - et Sanctificarunt. 4. 18. aedificantium - Ierusalem - unusquisque gladio erat accinctus. 9. convenerunt filii Israel in jejunio et in Saccis. 2. et confitebantur peccata sua, et iniquitates patrum suorum. 13. 25. non darent filias suas filiis - Azotidarum […] - et non acciperent de filiabus eorum.". Bal alsó sarokban a császári privilégium jelzete: "C.P.S.C.M.". Jobb alsó sarokban a készítők jelzete: "Klauber Cath. Sc. Et exc. A. V.".

  • Lead_2020.073.2.P

    Tóbiás könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kiadványból

    kép
    minősített tartalom

    A metszet a Szentírás könyveit, emblematikus jeleneteit illusztráló, először 1748-ban, Augsburgban kiadott Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti (avagy Biblische Geschichten des Alten und Neuen Testaments) című kötetből származik. A száz, gazdagon illusztrált, kb. 315x210 mm-es fóliót tartalmazó kiadvány "Klauber Biblia" néven vált ismertté, mivel a kötet kiadója, illetve a rézmetszetek készítői az augsburgi Klauber-fivérek: Joseph Sebastian Klauber (1700–1768) és Johann Baptist Klauber (1712–1787?) voltak. Kérdéses azonban, hogy a Klauber testvérek voltak-e a metszetek inventorai, illetve rajzolói, ugyanis műhelymunkájukra jellemző volt, hogy más művészek tervei nyomán készítették el, majd adták ki metszeteik zömét. A "Klauber Biblia" esetében az Ó- és Újszövetséget bevezető allegorikus képeknél Johann Adam Stockmann (?1700-1783) neve szerepel, mint rajzoló. Valószínűsíthető, hogy a többi lap esetében is Stockmann volt az inventor és a rajzoló, a Klauber fivérek pedig a kivitelezők. Ez a metszetlap az "54." sorszámot viseli, amely Tóbiás könyvének egyes jeleneteit ábrázolja. A bal felső sarokban felirat: "Liber Tobiae.". A képmező fölött felirat: "C.1. Tobias in captivitate - iunior omnibus - nihil puerile gessit; - cum irent omnes ad vitulos, - solus pergebat in Ierusalem, et adorabat Deum Israel, - decimas fide = liter offerens // v. 20. dividebatque unicuique de suis.". A középső nagy képen az angyal mellett "C.6." jelzet. (ld.:Tób 6,1-5: "Erre abbahagyta a sírást. A fiatalember meg az angyal útra kelt, a kutya meg ment utánuk. Kettesben mendegéltek, és mire az első este leszállt, a Tigris folyóhoz értek, és ott éjszakáztak. A fiatalember lement a folyóhoz, hogy megmossa a lábát. Egyszer csak kivetődött egy nagy hal a vízből és be akarta kapni a fiú lábát. Erre felkiáltott, de az angyal biztatta: „Fogd meg a halat, ne engedd el!” A fiú elkapta a halat, és a partra húzta. Ekkor így szólt hozzá az angyal: „Vágd fel a halat! Vedd ki a szívét, a máját és az epéjét, és vigyázz rájuk jól, a belét pedig dobd el, mert a szív, a máj és az epe jó orvosságnak.”). A bal felső sarokban kis kép alatt "1.20." jelzet. (ld.: Tób 1,20: "Erre minden vagyonomat elkobozták, mindent lefoglaltak az államkincstár számára, és feleségemen, Annán meg fiamon, Tóbiáson kívül nem maradt semmim.") A bal alsó sarokban kis kép alján "2.9." jelzet. (ld.: Tób 2,8: "A szomszédok kicsúfoltak és azt mondták: „Na, ez már megint nem fél? [Nem szabad elfelejteni, hogy ilyenek miatt díjat tűztek ki a fejemre.] A múltkor el kellett menekülnie, és lám, most már megint temeti a halottakat!”) Alul középen kis kép alján "2.11.14." jelzet. (ld.: Tób 2,9-10: "Éjszaka megfürödtem, kimentem az udvarra és lefeküdtem a fal tövébe. Mivel meleg volt, nem takartam be a fejemet. Nem tudtam, hogy verebek fészkelnek fölöttem a falon. Meleg ürülék hullott a szemembe. Fehér foltok keletkeztek rajtam, úgyhogy orvoshoz kellett fordulnom. Minél több kenőcsöt használtam el, annál vaksibbá váltam a foltoktól, végül egészen megvakultam. Négy évig nem láttam, sajnáltak is nagyon a testvéreim. Két évig Achikár gondoskodott eltartásomról, amíg Elümaiszba nem ment.") Jobb alsó sarokban kis kép mellett "3." jelzet. (ld.: Tób 3,1: "Erre nagyot sóhajtottam és keserves sírásra fakadtam, majd ebbe a panaszos imába fogtam."). Jobb felső sarokban kis kép alján "7." jelzet. (ld.: Tób 7,1: "Amikor Ekbatanába érkeztek, Tóbiás azt mondta: „Azarja testvér, vezess egyenesen Ráguel testvérünkhöz!” Az oda is vezette Ráguel házához, aki éppen az udvaron ült, a kapuban. Először ők köszöntek neki, az meg fogadta: „Üdvözöllek, testvéreim, Isten hozott benneteket!” Ezzel betessékelte őket házába"). Felül középen kis kép alatt "5." jelzet. (ld.: Tób 5,1: "Tóbiás így felelt apjának, Tobitnak: „Apám, mindent megteszek, amit parancsolsz"). A képmező alatt felirat, amely röviden összefoglalja az egyes képmezők jeleneteit: "2.9. Plus timens Deum, quam regem, corpora occiso/rum / sepeliebat. 11. / contigit ut / ex nido hirondinu / dormienti - stercora inciderent super oculos, fieretque caecus, ut posteris daretur exemplum patiente; nam 14. immobilis in Dei timore permansit, agens gratias Deo. 3. Sarae 7. viros asmodaeus occiderat. 5. fecit Tobias vale - patri et matri. 6. juxta fluvium Tigris piscis exivit ad devorandum eum : et dixit angetus apprehende, exentera, et cor, fel, et iecur repone tibi ad medicamentum. 7. Raguel dexteram - Sacrae, dexterae Tobiae tradidit - et fecerunt conscriptionem conjugii.". Bal alsó sarokban a császári privilégium jelzete: "C.P.S.C.M.". Jobb alsó sarokban a készítők jelzete: "Klauber Cath. Sc. Et exc. A. V.".

  • Lead_2020.073.3.P

    Zsoltárok könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kiadványból

    kép
    minősített tartalom

    A metszet a Szentírás könyveit, emblematikus jeleneteit illusztráló, először 1748-ban, Augsburgban kiadott Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti (avagy Biblische Geschichten des Alten und Neuen Testaments) című kötetből származik. A száz, gazdagon illusztrált, kb. 315x210 mm-es fóliót tartalmazó kiadvány "Klauber Biblia" néven vált ismertté, mivel a kötet kiadója, illetve a rézmetszetek készítői az augsburgi Klauber-fivérek: Joseph Sebastian Klauber (1700–1768) és Johann Baptist Klauber (1712–1787?) voltak. Kérdéses azonban, hogy a Klauber testvérek voltak-e a metszetek inventorai, illetve rajzolói, ugyanis műhelymunkájukra jellemző volt, hogy más művészek tervei nyomán készítették el, majd adták ki metszeteik zömét. A "Klauber Biblia" esetében az Ó- és Újszövetséget bevezető allegorikus képeknél Johann Adam Stockmann (?1700-1783) neve szerepel, mint rajzoló. Valószínűsíthető, hogy a többi lap esetében is Stockmann volt az inventor és a rajzoló, a Klauber fivérek pedig a kivitelezők. Ez a metszetlap az "61." sorszámot viseli és a Zsoltárok könyvének illusztrációja. Felül középen nyitott könyvben felirat: "LI- BER // PSAL- MORUM". A középső képmező bal oldalán a hárfán játszó Dávid király jelenik meg. Előtte nyitott könyvön felirat: "Lau da- te // Do- mi- nu." A képmezőt zenészekből, hangszerekből és kottákból képzett keret veszi körül. A képmező alatt felirat: "In psalmis jubilemus ei. Psal. 94. 2.", amely a Vulgata számozása szerint a 95. liturgikus, valószínűleg a sátoros ünnephez kötődő himnusz 2. versére utal: "Járuljunk eléje magasztalással, vigadjunk előtte zsoltárokkal.". Bal alsó sarokban a császári privilégium jelzete: "C.P.S.C.M.". Jobb alsó sarokban a készítők jelzete: "Klauber Cath. Sc. Et exc. A. V.".

  • Lead_2020.073.4.P

    A bölcsességi könyvek illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kötetből

    kép
    minősített tartalom

    A metszet a Szentírás könyveit, emblematikus jeleneteit illusztráló, először 1748-ban, Augsburgban kiadott Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti (avagy Biblische Geschichten des Alten und Neuen Testaments) című kötetből származik. A száz, gazdagon illusztrált, kb. 315x210 mm-es fóliót tartalmazó kiadvány "Klauber Biblia" néven vált ismertté, mivel a kötet kiadója, illetve a rézmetszetek készítői az augsburgi Klauber-fivérek: Joseph Sebastian Klauber (1700–1768) és Johann Baptist Klauber (1712–1787?) voltak. Kérdéses azonban, hogy a Klauber testvérek voltak-e a metszetek inventorai, illetve rajzolói, ugyanis műhelymunkájukra jellemző volt, hogy más művészek tervei nyomán készítették el, majd adták ki metszeteik zömét. A "Klauber Biblia" esetében az Ó- és Újszövetséget bevezető allegorikus képeknél Johann Adam Stockmann (?1700-1783) neve szerepel, mint rajzoló. Valószínűsíthető, hogy a többi lap esetében is Stockmann volt az inventor és a rajzoló, a Klauber fivérek pedig a kivitelezők. Ez a metszetlap az "62." sorszámot viseli és az Ószövetség Salamon királynak tulajdonított bölcsességi könyveinek (Sirák fia könyve, Bölcsesség könyve, Énekek éneke, Példabeszédek könyve, Prédikátor könyve) illusztrációja. Bal felső sarokban nyitott könyv bal oldalán a Bölcsesség allegorikus női alakja egyik kezében virágokkal, másik kezében mérleggel látható; a könyv jobb oldalán pedig felirat: "Sa- pi- en- tiae.", amely a Bölcsesség könyvére vonatkozik. A könyv fölött, bal sarokban felirat: "Diligite justitiam, qui iudicatis terram Sap. 1.1." (ld.: Bölcs 1,1: "Szeressétek az igazságot, ti, akik ítélkeztek a föld fölött!") Felül középen nyitott könyvben felirat: "EC- CLE- SIA // STI- CUS.", amely Sirák fia könyvére utal. A könyv fölött középen felirat: "Omnis Sapientia a Domino est. Eccli. 1.1." (ld.: Sir 1,1. "Minden bölcsességnek az Úr a forrása".) A középső képmezőben egy díszes pavilonban a trónjáról felkelő Salamon király alakja látható, aki felfelé tekint. A hagyomány neki tulajdonította az Ószövetség bölcsességi könyveit: Sirák fia könyve, Bölcsesség könyve, Énekek éneke, Példabeszédek könyve, Prédikátor könyve. Az egész képmezőt pókháló szövi át, amelynek közepén egy pók látható. Jobb felső sarokban nyitott köny jobb oldalán felirat: "Ec- cle- sia- stes.", amely a Prédikátor könyvére utal. A könyv fölött jobb sarokban felirat: "Verba Ecclesiastae Filij David. Eccle. 1.1.". (ld.: Préd 1,1: "A prédikátornak, Dávid fiának".) A bal alsó sarokban a Krisztus sebeit megtapintó, kezében hármas keresztet tartó, fején tiarát viselő, a pápaságot vagy az egyházat szimbolizáló alak látható. A kis kép mellett felirat: "Veni Dilecte mi egrediamur in agrum. Cant. 7. 11.". (ld.: Én 7,12: "Gyere, kedvesem, menjünk ki a mezőre".). A jobb alsó sarokban egy ifjú járul az uralkodó trónusához. A kis kép mellett felirat: "Aludi Fili mi disciplinam Patris tui. Prov. 1.8." (ld.: Péld 1, 8: "Hallgass, fiam, atyád intelmére".). A középső, pókhálóval átszőtt képmező alján "Eccles C. 1. v. 1.". (ld.: Sir 1,1: Minden bölcsességnek az Úr a forrása, örök időkre otthon van az nála.) Bal alsó sarokban a császári privilégium jelzete: "C.P.S.C.M.". Jobb alsó sarokban a készítők jelzete: "Klauber Cath. Sc. Et exc. A. V.".

  • Lead_2020.073.5.P

    Izajás könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kiadványból

    kép
    minősített tartalom

    A metszet a Szentírás könyveit, emblematikus jeleneteit illusztráló, először 1748-ban, Augsburgban kiadott Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti (avagy Biblische Geschichten des Alten und Neuen Testaments) című kötetből származik. A száz, gazdagon illusztrált, kb. 315x210 mm-es fóliót tartalmazó kiadvány "Klauber Biblia" néven vált ismertté, mivel a kötet kiadója, illetve a rézmetszetek készítői az augsburgi Klauber-fivérek: Joseph Sebastian Klauber (1700–1768) és Johann Baptist Klauber (1712–1787?) voltak. Kérdéses azonban, hogy a Klauber testvérek voltak-e a metszetek inventorai, illetve rajzolói, ugyanis műhelymunkájukra jellemző volt, hogy más művészek tervei nyomán készítették el, majd adták ki metszeteik zömét. A "Klauber Biblia" esetében az Ó- és Újszövetséget bevezető allegorikus képeknél Johann Adam Stockmann (?1700-1783) neve szerepel, mint rajzoló. Valószínűsíthető, hogy a többi lap esetében is Stockmann volt az inventor és a rajzoló, a Klauber fivérek pedig a kivitelezők. Ez a metszetlap az "63." sorszámot viseli és Izajás könyvének egyes jeleneteit ábrázolja. Bal felső sarokban "Isaias" felirat. A képmező fölött felirat: "C. 6.1. Vidi - super solium - et Seraphim - clamabant - Sanctus, Sanctus, Sanctus, Dominus Deus exercituum. 5. et dixi : vae mihi! Quia tacui, quia vir pollutus labiis ego. 6. et volavit ad me - Seraphim, et in manu ejus calculus, quem forcipe tulerat de altari : et te = tigit / os meum.". (Iz 6,1-6: "Abban az esztendőben, amikor meghalt Uzija király, láttam az Urat, amint magas és kiemelkedő trónuson ült, és ruhájának uszálya betöltötte a templomot. Szeráfok álltak mellette; hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel befödték arcukat, kettővel befödték lábukat, és kettővel repültek. Az egyik így kiáltott a másiknak: »Szent, szent, szent a Seregek Ura, betölti az egész földet dicsősége!« Megrendültek a küszöbök alapjai a kiáltó hangjától, és a ház betelt füsttel. Ekkor így szóltam: »Jaj nekem, végem van! Mert tisztátalan ajkú ember vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom, mégis a Királyt, a Seregek Urát látták szemeim!« 6Erre odarepült hozzám az egyik szeráf; kezében parázs volt, melyet csípővassal vett el az oltárról."). A képmező felső szegmensében angyalok kara között felhőn trónoló Atyaisten látható előtte oltárasztallal, melyen "6." jelzet látható. (ld.: Iz 6,1: Abban az esztendőben, amikor meghalt Uzija király, láttam az Urat. "Magas és fönséges királyi széken ült, és uszálya betöltötte a templomot."). A középső, Izajás próféta elhívását ábrázoló jelenet alatt "6.6." jelzet. (ld.: Iz 6,6: "Akkor az egyik szeráf odarepült hozzám, a kezében izzó parazsat tartott, amelyet csípővassal az oltárról vett."). A bal oldali kis képen Krisztus jelenik meg, egyik kezét áldásra emeli, másik kezében zászlót tart. A kép fölött felirat: "In manibus meis descripsi te. 49.". Balra lent "11.10" jelzet (ld. Iz 11,10: "Ez történik majd azon a napon: Jessze sarja a népek zászlajaként áll, őt keresik a nemzetek, és lakóhelye dicsőséges lesz."). A bal oldali szélső kép Krisztus második eljövetelét és a holtak feltámadását ábrázolja, mellette "2.17." jelzet. (ld.: Iz 2,17: "Meggörnyed az emberi nagyság és az emberek gőgjét megaláztatás éri. Egyedül az Úr lesz magasztos azon a napon"). A kép alatt "24.13." jelzet. (ld.: Iz 24,13: "Éppúgy lesz majd a földön a nemzetek között, mint amikor leverik a bogyót az olajfákról, és a szüret elmúltával összeböngészik a szőlőt."). A bal oldali belső kép alatt "48." jelzet. (ld.: Iz 48,1-2: "Halljátok, Jákob háza, mind, akik Izrael nevét viselitek, és Júda magvából származtok! Ti, akik az Úr nevére esküsztök, és Izrael Istenét emlegetitek, csakhogy nem hűséges szívvel és nem őszintén, mégis a szent város nevét viselitek, és Izrael Istenére támaszkodtok, akinek ez a neve: „a Seregek Ura”."). Az alsó kis kép mellett "20." jelzet. (ld.: Iz 20,1-2: "Abban az esztendőben, amikor a főpohárnok, akit Asszíria királya, Szárgon küldött, Asdodba érkezett, ostrom alá vette és elfoglalta, az Úr hallatta szavát Izajás, Ámosz fia által. Azt mondta neki: „Eredj, oldd le derekadról a szőrköntöst, és vedd le lábadról a sarudat.” Amikor megtette, és köntös meg saru nélkül járt-kelt"). A jobb oldali kis kép mellett, amely Izajás próféta ketté fűrészelését ábrázolja "51." jelzet (ld.: Iz 51,1: "Hallgassatok rám, akik az igazság után jártok, és az Urat keresitek! Emeljétek tekintetetek a kősziklára, amelyből kivágtak benneteket, és a kút nyílására, amelyből kiástak titeket!"), alatta felirat: "Isaias Serra enectus.". Jobb oldalon a passió szimbólumai mellett "63." jelzet. (ld.: Iz 63,1: "Ki az, aki Edomból jön, Boszrából, vörös ruhában; aki oly ékesen van öltözve s úgy lépdel, ereje teljében? Én vagyok az, aki igazságot beszélek, és hatalmam van a szabadításra.") A képmező alatt felirat, amely összefoglalja az egyes képmezők jeleneteit: "2.17. incurvabitur sublimitas hominum, - et elevabitur Dominus, - idola conterentur. 11. virga Iesse - et flos - 10. erit Sepulchrum ejus gloriosum. 20. vadens - Isaias - discal = ceatus, portentum super aegyptum. 24. Dominus dissipabit terram -, quia transgessi - leges - insanient cultores ejus: clamor erit super vino, - gaudium - opprimet calami,, tus. 13. quia haec erunt in medio terrae. 48. audite -, qui vocamini - Israel: - antequam veniret indicavi. - utinam attendisses mandata: facta fuisset - pax - et fuisset quasi arena semen tuum, - et non fuisset attritum nomen ejus. - non est pax impiis. 51. Ierusalem - bibisti calicem irae - usque ad faeces. 63. venit - tinctis vestibus -, formosus in stola sua, - Propugnator ad Salvandum." Bal alsó sarokban a császári privilégium jelzete: "C.P.S.C.M.". Jobb alsó sarokban a készítők jelzete: "Klauber Cath. Sc. Et exc. A. V.".

  • Lead_2020.073.6.P

    Jeremiás könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kiadványból

    kép
    minősített tartalom

    A metszet a Szentírás könyveit, emblematikus jeleneteit illusztráló, először 1748-ban, Augsburgban kiadott Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti (avagy Biblische Geschichten des Alten und Neuen Testaments) című kötetből származik. A száz, gazdagon illusztrált, kb. 315x210 mm-es fóliót tartalmazó kiadvány "Klauber Biblia" néven vált ismertté, mivel a kötet kiadója, illetve a rézmetszetek készítői az augsburgi Klauber-fivérek: Joseph Sebastian Klauber (1700–1768) és Johann Baptist Klauber (1712–1787?) voltak. Kérdéses azonban, hogy a Klauber testvérek voltak-e a metszetek inventorai, illetve rajzolói, ugyanis műhelymunkájukra jellemző volt, hogy más művészek tervei nyomán készítették el, majd adták ki metszeteik zömét. A "Klauber Biblia" esetében az Ó- és Újszövetséget bevezető allegorikus képeknél Johann Adam Stockmann (?1700-1783) neve szerepel, mint rajzoló. Valószínűsíthető, hogy a többi lap esetében is Stockmann volt az inventor és a rajzoló, a Klauber fivérek pedig a kivitelezők. Ez a metszetlap az "64." sorszámot viseli és Jeremiás próféta könyvének egyes jeleneteit ábrázolja. Bal felső sarokban "Ieremias" felirat. A képmező fölött felirat: "C. 36. Die ieiunii - legit Baruch sermones Domini. 23. Ioakim - rex volumen illud scidit, et proiecit in ignem. 26. et praecepit, út comprehen= derent Baruch et Ieremiam. - propterea dominus. 31. visi = / tabo contra eum - et adducam super Ieru / salem omne malum.". A középső képmező alján "C. 36." jelzet. A középső képmező keretén levő kisebb, Jeremiás könyvéből vett jeleneteket ábrázoló képek mellett a könyv fejezeteire vonatkozó jelzetek, melyek feloldása a képmező fölött, illetve alatt olvasható. A képmező alatt felirat: "Virgam vigilantem - video - et ollam succensam. 4. quia sapientes sunt / út faciant mala - urbes destructae st. 5. ad optimates loquar - judicium Dei- et magis hi confregerunt jugum. 10. a signis coeli nolite metuere. 11. ego - agnus - ad victimam. 13. implebo omnes habitatores Ierusale ebrietate : et dispergam eos. 18. sicut lutum in manu figuli, - vos in manu mea. 19. conteram populum istum - sicut vas figuli. 23. vae pastoribus - qui dilacerant gregem. 24, . Ficus bonae - Iuda, - et pessimae - Aegypti. 25 inebri- amini, et cadite, neque surgatis: neque sepelientur. 27. subiicite colla vestra sub iugo Babylonis. 29. Sedeciam et Achab - frixit Rex Babylonis - pro eo quod fecerint Stultitiam in Israel, et maechati st. 30. convertam Israel - servient Deo suo - et David regi suo. 32. Chaldaei succedent urbem, - et domos, in quarum domatibus - libabant - ad irritandum me. 38. principes regi: occidatur - siquidem - n quaerit pacem - et Sedecias: nec fas - regem vobis quidquam negare. - ergo projecerunt - Ieremiam, in lacum." Bal alsó sarokban a császári privilégium jelzete: "C.P.S.C.M.". Jobb alsó sarokban a készítők jelzete: "Klauber Cath. Sc. Et exc. A. V.".

  • Lead_2020.073.7.P

    Báruk könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kiadványból

    kép
    minősített tartalom

    A metszet a Szentírás könyveit, emblematikus jeleneteit illusztráló, először 1748-ban, Augsburgban kiadott Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti (avagy Biblische Geschichten des Alten und Neuen Testaments) című kötetből származik. A száz, gazdagon illusztrált, kb. 315x210 mm-es fóliót tartalmazó kiadvány "Klauber Biblia" néven vált ismertté, mivel a kötet kiadója, illetve a rézmetszetek készítői az augsburgi Klauber-fivérek: Joseph Sebastian Klauber (1700–1768) és Johann Baptist Klauber (1712–1787?) voltak. Kérdéses azonban, hogy a Klauber testvérek voltak-e a metszetek inventorai, illetve rajzolói, ugyanis műhelymunkájukra jellemző volt, hogy más művészek tervei nyomán készítették el, majd adták ki metszeteik zömét. A "Klauber Biblia" esetében az Ó- és Újszövetséget bevezető allegorikus képeknél Johann Adam Stockmann (?1700-1783) neve szerepel, mint rajzoló. Valószínűsíthető, hogy a többi lap esetében is Stockmann volt az inventor és a rajzoló, a Klauber fivérek pedig a kivitelezők. Ez a metszetlap az "65." sorszámot viseli és Báruk próféta könyvének illusztrációja. Bal felső sarokban "Baruch" felirat. A képmező fölött felirat: "C.1. Haec - quae scripsit, legit Baruch - ad aures Iechoniae, et universi populi. - audientes plorabant, jejunabant, orabant. - collegerunt pecuniam, - et miserunt in Ierusalem - et dixerunt: - emite holocaustomata, - et offerte pro peccato ad aram Domini. - et legite librum istum, - in templo - in die solemni - et - oportu / no.". A középső jelenet alatt "C.1." jelzet. (ld.: Bár 1,3-4: "Báruk felolvasta a könyv szavait Jojakim fia, Jechonja, Júda királya és az egész nép előtt, amely az olvasásra összegyűlt, továbbá az elöljárók, a király fiai és a vének előtt, vagyis az egész nép előtt: kicsinyek és nagyok előtt, mindenki előtt, aki Babilonban, a Szud folyó mellett lakott."). A középső képmező keretén levő, Báruk próféta könyvét illusztráló jeleneteket ábrázoló kisebb képek mellett jelzetek találhatók, amelyek feloldása a képmező fölött, illetve alatt olvasható. A képmező alatt felirat, amely összefoglalja az egyes, számozott jeleneteket: "1. Non credidimus, - abivimus unusquisque in sensum cordis nostri maligni -. 2. opropter quod statuit Deus, super nos mala. - 3. Post haec in terris visus est, et cum hominibus conversatus. 4. non in perditionem, sed - quod in ira - pro vocastis Deum, - adduxit - gentem improbam, et alterius linguae -. Patienter sustinete - et super cervices ejus ascendes. - qui induxit mala -, rursum adducet jucunditatem. 5. et imponet mitram capiti honoris." Bal alsó sarokban a császári privilégium jelzete: "C.P.S.C.M.". Jobb alsó sarokban a készítők jelzete: "Klauber Cath. Sc. Et exc. A. V.".

  • Lead_2020.073.8.P

    Ezekiel könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kiadványból

    kép
    minősített tartalom

    A metszet a Szentírás könyveit, emblematikus jeleneteit illusztráló, először 1748-ban, Augsburgban kiadott Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti (avagy Biblische Geschichten des Alten und Neuen Testaments) című kötetből származik. A száz, gazdagon illusztrált, kb. 315x210 mm-es fóliót tartalmazó kiadvány "Klauber Biblia" néven vált ismertté, mivel a kötet kiadója, illetve a rézmetszetek készítői az augsburgi Klauber-fivérek: Joseph Sebastian Klauber (1700–1768) és Johann Baptist Klauber (1712–1787?) voltak. Kérdéses azonban, hogy a Klauber testvérek voltak-e a metszetek inventorai, illetve rajzolói, ugyanis műhelymunkájukra jellemző volt, hogy más művészek tervei nyomán készítették el, majd adták ki metszeteik zömét. A "Klauber Biblia" esetében az Ó- és Újszövetséget bevezető allegorikus képeknél Johann Adam Stockmann (?1700-1783) neve szerepel, mint rajzoló. Valószínűsíthető, hogy a többi lap esetében is Stockmann volt az inventor és a rajzoló, a Klauber fivérek pedig a kivitelezők. Ez a metszetlap az "66." sorszámot viseli és Ezekiel próféta könyvéből vett jeleneteket ábrázol. Bal felső sarokban "Ezechiel" felirat. A középső képmező Ezekiel próféta látomását ábrázolja, alján "C.1." jelzet. (ld.: Ez 1,1: "A 30. esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödik napján, amikor a száműzöttek között voltam a Kebár folyó mellett, megnyílt az ég, és isteni látomás tanúja voltam."). A középső képmező keretén levő kisebb képek mellett jelzetek, melyek feloldása a képmező fölött, illetve alatt olvasható. A képmező fölött felirat: "C.1. Vidi visiones Dei. 2. ingressus est in me spiritus, postquam locutus est mihi -: aperi os - et comede : - et ecce liber, in eo lamentationes. 3. comedi, et factum / est sicut mel.". A képmező alatt felirat: "4. Sume laterem, et describes in eo Ierusalem, et obsidione.. 5. propter abominationes - confringam. 7. gladig foris, et pestis intrin secus. - aurum eorum non valebit liberare eos. 8. Idolum Zeli - faciunt in tenebris: dicunt enim: non videt Dominus nos. - ecce mulieres plangentes Adonidem. - viri dorsa habentes contra templum Domini, et ramum ad nares. 9. interficite usque ad internacionem:- super quem videritis thau, ne occidatis. a sanctuario incipite. 15. lignum vitis - non erat aptum ad opus - proptera dedi igni - sic tradam Ierusalem. 16. sumpsisti vestimenta multicoloria - et opervisti- imagines masculinas, et fornicata es in eis. - sicut mater, ita et filia. 17. aquila grandis - Rex Babylonis. 19. leaena enutrivit catulos. - qui incedebat inter leones - factus e leo, et didicit- homines devorare - mater - quasi vinea - evulsa est. 33. si speculator viderit gladium venientem, et non insonuerit, sanguinem de manu speculatoris [requiram?]. 34. vae pastoribus - qui pascebant semetipsas, et aquam - turbaverant. 43. ecce - locus solii mei. 34. 23. Suscitabo Pastorem UNUM." Bal alsó sarokban a császári privilégium jelzete: "C.P.S.C.M.". Jobb alsó sarokban a készítők jelzete: "Klauber Cath. Sc. et exc. A. V.".

  • Lead_2020.073.9.P

    Jónás könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kiadványból

    kép
    minősített tartalom

    A metszet a Szentírás könyveit, emblematikus jeleneteit illusztráló, először 1748-ban, Augsburgban kiadott Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti (avagy Biblische Geschichten des Alten und Neuen Testaments) című kötetből származik. A száz, gazdagon illusztrált, kb. 315x210 mm-es fóliót tartalmazó kiadvány "Klauber Biblia" néven vált ismertté, mivel a kötet kiadója, illetve a rézmetszetek készítői az augsburgi Klauber-fivérek: Joseph Sebastian Klauber (1700–1768) és Johann Baptist Klauber (1712–1787?) voltak. Kérdéses azonban, hogy a Klauber testvérek voltak-e a metszetek inventorai, illetve rajzolói, ugyanis műhelymunkájukra jellemző volt, hogy más művészek tervei nyomán készítették el, majd adták ki metszeteik zömét. A "Klauber Biblia" esetében az Ó- és Újszövetséget bevezető allegorikus képeknél Johann Adam Stockmann (?1700-1783) neve szerepel, mint rajzoló. Valószínűsíthető, hogy a többi lap esetében is Stockmann volt az inventor és a rajzoló, a Klauber fivérek pedig a kivitelezők. Ez a metszetlap az "68." sorszámot viseli és Jónás próféta könyvéből vett jeleneteket ábrázol. Bal felső sarokban "Ionas" felirat. A középső képmezőt keretező hajókon és vitorlákon levő kisebb képek mellett jelzetek láthatók, amelyek feloldása a képmező fölött, illetve alatt olvasható. A középső képmezőben az a jelenet látható, amikor a cethal kiköpi Jónást prófétát, alján "2.11." jelzet. (ld.: Jón 2,11" "Az Úr szólt a halnak, és az kivetette Jónást a szárazra."). A középső képmező felső és alsó keretén az ószövetségi kispróféták alakjai láthatók. A képmező fölött felirat: "C.1. Verbum Domini ad Ionam: - vade in Niniven, - et praedica: - et surrexit Ionas - ut iret in Tharsis. - Dominus autem misit ventum. - et dixit: me mittite in mare, et cessabit. - et miserunt: - et stetit mare.". A képmező alatt felirat: "2. Praeparavit Dominus piscem - ut deglutiret. et erat in ventre piscis tribus diebus, et - noctibus, et oravit - cum angustiaretur - anima, Domini recordatus sum: - quaecunque vovi, reddam pro salute Domino. 11. et evomuit Ionam. 3. et abut in Niniven, - et clamavit : - adhuc quadraginta dies, et Ninive subvertetur. - et vidit Deus Opera eorum, - et mi- sertus est. 4. Ionas - sedebat in umbra, donec videret, quid accideret civitati. - et praeparavit Dominus hederam - super caput ejus - (laboraverat enim). &c." Bal alsó sarokban a császári privilégium jelzete: "C.P.S.C.M.". Jobb alsó sarokban a készítők jelzete: "Klauber Cath. Sc. Et exc. A. V.".

  • Lead_2020.073.10.P

    A Makkabeusok könyvének illusztrációja a Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti című kötetből

    kép
    minősített tartalom

    A metszet a Szentírás könyveit, emblematikus jeleneteit illusztráló, először 1748-ban, Augsburgban kiadott Historiae Biblicae Veteris et Novi Testamenti (avagy Biblische Geschichten des Alten und Neuen Testaments) című kötetből származik. A száz, gazdagon illusztrált, kb. 315x210 mm-es fóliót tartalmazó kiadvány "Klauber Biblia" néven vált ismertté, mivel a kötet kiadója, illetve a rézmetszetek készítői az augsburgi Klauber-fivérek: Joseph Sebastian Klauber (1700–1768) és Johann Baptist Klauber (1712–1787?) voltak. Kérdéses azonban, hogy a Klauber testvérek voltak-e a metszetek inventorai, illetve rajzolói, ugyanis műhelymunkájukra jellemző volt, hogy más művészek tervei nyomán készítették el, majd adták ki metszeteik zömét. A "Klauber Biblia" esetében az Ó- és Újszövetséget bevezető allegorikus képeknél Johann Adam Stockmann (?1700-1783) neve szerepel, mint rajzoló. Valószínűsíthető, hogy a többi lap esetében is Stockmann volt az inventor és a rajzoló, a Klauber fivérek pedig a kivitelezők. Ez a metszetlap az "71." sorszámot viseli és a Makkabeusok első és második könyvének egyes jeleneteit ábrázolja. Bal felső sarokban "2. Machab." felirat. A középső képmező keretén levő kisebb képek mellett jelzetek láthatók, amelyek feloldása a képmező fölött, illetve alatt olvasható. A harcászati gépekkel keretezett központi képmező azt a jelenetet ábrázolja, amikor a makkabeusok megtámadták az idumeai erődöket. A képmező fölött felirat: "C. 10. 16. qui erant cum Machabaeo, - Dominum rogantes út esset adjutor, impetum fecerunt in munitiones Idumaeorum.". (ld.: 2Mak 10,16: "A Makkabeus és emberei imádkoztak, és arra kérték Istent, legyen segítségükre a harcban. Aztán megtámadták az idumeai erődöket."). A képmező felső szegmensében kisebb képek között igehelyekre mutató jelzetek láthatók: "14.36.46". (ld.: 1Mak 14,36: "Az ő idejében, az ő segítségével sikerült kiirtani a pogányokat az országból és ugyanígy azokat az embereket is, akik Dávid városában, Jeruzsálemben állomásoztak, várat építettek maguknak, innen támadásokat indítottak, megszentségtelenítették a szentély környékét és súlyosan sértették a szentségét.") "15.18". (ld.: 1Mak 15,18: "s hoztak egy 1000 minát érő aranypajzsot.") "16.16". (ld.: 1Mak 16,16: "Amikor Simon és fiai ittasak lettek, Ptolemeusz és emberei fölkeltek, fegyverhez nyúltak, behatoltak Simonhoz az ebédlőterembe, és megölték két fiával és kísérete néhány tagjával egyetemben.") "13.19". (ld: 1Mak 13,19: "De (Trifon) megszegte szavát és Jonatánt nem engedte szabadon.") "13.23". (ld.: 1Mak 13,23: "Baszkama közelében megölette Jonatánt. Ott is temették el.") "13.28". (ld.: 1Mak 13,28: "Aztán hét piramist emelt, egyet - a többivel szemközt - az apjának, aztán az anyjának és a négy testvérének.") A képmező alatt felirat: "1. Mach. 13. 19. Simon misit pueros - Ionathae - et 100. talenta - ad Tryphonem. Et mentitus est: 23. Tryphon - et occidit Ionathan et filios. 23. et - Simon - statuit pyramidas - ad memoriam. 14. 36. prosperatum est in manibus - Simonis -, út tollerentur, qui in civitate David, et in circuitu Sanctorum - inferebant plagam magnam Castitati . 46. et complacuit populo: - út Simon esset - princeps gentis - et Sacerdotum . Et scripturam istam - ponere in tabulis aereis - in loco celebri. 15.18. legati Iudaeorum : - renovantes amicitiam, missi - Romam - attulerunt clypeum aureum. 16.16. cum inebriatus - Simon, et filii ejus, - Ptolemaeus - cum suis - oc- ciderunt eum - et filios." Bal alsó sarokban a császári privilégium jelzete: "C.P.S.C.M.". Jobb alsó sarokban a készítők jelzete: "Klauber Cath. Sc. Et exc. A. V.".

/2
<< >>