rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 16964

Találatok szűrése
/1697
<< >>
  • Kunmadaras – Üdvözlet Kunmadarasról

    Kunmadaras – Üdvözlet Kunmadarasról

    Illusztrált, fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslap széle fehér kerettel szegélyezett. A képeslap központi részén a városháza látható, jobb oldalán a református templom tornya, előtte az egykori református elemi fiúiskola épülete ismerhető fel a fák takarásában. A városháza előtt 1. világháborús emlékmű áll. Városháza: 1808-ban emelték az épületet, majd 1890-ben újjáépítették eklektikus stílusban.; 1. világháborús emlékmű: A községháza előtti téren 1923. november 4-én állították fel Székely Károly szobrászművész alkotását, amely az 1. világháborúban elesett helyi hősök emléke előtt tiszteleg. A műkőből készült szobor egy rohamsisakos bakát ábrázol, amelynek magassága 1,8 méter. Az alapzat 1,4 méter magas, elől 1,4 méter széles, oldalt 1,6 méter. A talapzat oldalába vésve olvasható a Nagy Háborúban elesett 277 helyi katona neve. A talapzat elején pedig a Szózatból származó idézet olvasható. Az emlékmű talapzatát az önkormányzat 1999-ben restauráltatta.; Református templom: A nagyméretű, erődszerű református templom a 18. században épült. A hozzáépített hatalmas méretű torony visel leginkább barokk stílusjegyeket, mivel a templomot az 1860-as években átalakították. A kereszthajós templom kelet-nyugati fekvésű, tengelyének nyugati homlokzata előtt áll a 33 m magas tornya. A torony és a hajó földszintjén félköríves ablakai, a hajó emeleti részének félköríves ikerablakai vannak. A késő barokk stílusjegyeket hordozó torony mellett a hajó neoromán és klasszicista elemeket tartalmaz. Négy bejárata van. A belső térben mind a négy égtáj fele karzatok találhatok, az ülőhelyek száma 2000. A debreceni Nagytemplomban lévő szószék, Mózes-szék, valamint Úr asztala mintájára készítették a kunmadarasi református templom berendezéseit is. Az orgonáját 1883-ban építették. A templom részleteiben neoklasszicista. A templomban Kossuth Lajos is járt, székét ma is őrzik.; Református elemi fiúiskola: Református iskola már a 18. századtól működött a községben. Az 1700-as években a Debreceni Református Kollégium partikulájaként tartották nyílván. A jelenlegi egyemeletes patinás iskola épületének alapkövét 1912-ben rakták le. Az iskola fenntartója 2002. augusztus 1-től a Tiszántúli Református Egyházkerület.; Postai futott 1953. december 17-i dátummal.; Gyártási szám: XVI.-F. 192.

  • Kisújszállás – Üdvözlet Kisújszállásról

    Kisújszállás – Üdvözlet Kisújszállásról

    Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 4 kép látható 2x2-es elrendezésben. Bal oldali felső kép: A városháza melletti parkban felállított Szovjet hősi emlékmű és 1. világháborús emlékmű. Szovjet hősi emlékmű: A városháza parkjában állt az emlékmű egészen a rendszerváltásig. Előtte 1936-ban turulmadaras emlékművet állítottak, melyet 1945-ben lebontottak. Helyén egy közös sírt készítettek, ahová a városban elesett különböző nemzetiségű katonákat temették. Ennek a sírnak a tetején helyezték el a szovjet hősi emlékművet. A rendszerváltás után sokáig nem állt semmi az emlékmű helyén, 2010-ben viszont Győrfi Lajos turulmadaras Trianoni-emlékművét állították- és avatták fel.; 1. világháborús emlékmű: Egy 1923-ban létesített pénzalapból 1940 tavaszán állították fel Tápai Antal szobrászművész "Vész idők véres kardot hordozó lovasa" című szobrát. A bronz lovas szobor a városháza melletti parkban kapott helyett. A talapzat közepén fülkeszerű kiképzésben kapott helyett az a három márványtábla, amelyen a kisújszállási hősi halottak neve olvasható. A névsort Papi Lajos helyi szobrászművész készítette. A fülkét kétszárnyú kovácsoltvas kapu zárja, rajta felirat, amelyen Tóth Kálmán "Árpád sírja" című versének utolsó versszaka olvasható: "Föltámadnak haddal, vésszel, buzogánnyal, kelevézzel, kifeni mind nehéz kardját s a hont újra elfoglalják". Az emlékmű eredetileg Szeged városának készült volna, de a városvezetés nem hagyta jóvá, hogy a mai jogi kar előtti parkban felállításra kerüljön.; Bal oldali alsó kép: Református Elemi Fiúiskola: 1926-27-ben épített épületben ma a Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium található.; Jobb oldali felső kép: Városháza: A 2015-ben műemlékké nyilvánított neobarokk stílusú városháza épületét Módl Lajos budapesti építészmérnök tervezte, a kivitelezők Reiman Herman és Gross Benő voltak. Az építkezés 1899. június 25-től 1900. augusztus 15-ig tartott, az első közgyűlésnek pedig 1900. szeptember 4-én adott otthont az épület. A 2. világháborúban bombatalálatot kapott épület tetőszerkezetének középső része teljesen leégett és a két középső torony is megsemmisült, amit a helyreállítás során már nem építettek újjá.; Jobb oldali alsó kép: Református Főgimnázium: Az iskola története 1717-ben kezdődött a törökök által feldúlt területekre történő visszatelepedéssel. A visszatérők egy levitát is vittek magukkal Musnai Mózes személyében, aki nemcsak a gyermekek szellemi fejlődéséről gondoskodott, hanem az iskola történetében az első oktató és első vezető is volt egyben. Az iskola működésének célja ebben a szakaszban, a debreceni főgimnáziumban való továbbtanulás előkészítése volt. Az oktatás nyelve hosszú ideig a latin volt, a magyar nyelv tanítása csak 1833-ban kezdődött. A hat évfolyamos gimnáziumi képzést is kiszolgáló egyemeletes, árkádos épület Rábl Károly gyöngyösi építőmester tervei alapján a városközpontban épült 1798-ban, ez a mai Kálvin téren állt 1926-ig. A közoktatást szabályozó,1849-ben kiadott Organisationsentwurf teljesíthetetlen előírásai miatt, egy ideig, mint magánjellegű algimnázium működik 3 osztállyal és tanárral. 1854-ben felállítják a 4. tanszéket és a 4. osztályt,1861-ben az 5., 1862-ben a 6., 1893-ban a 7., végül 1894-ben államsegéllyel megnyílik a 8. osztály is. 1863-ban az iskola megkapta a nyilvánosság jogát. 1883-ban újabb válságot élt át a gimnázium, mivel az új közoktatási törvény szigorított a tárgyi és személyi feltételeken. Hiába állították fel azonban a 6. és 7. tanszéket is, hiába javították az iskola épületét és fejlesztették felszereléseit, a szűk épület alkalmatlan volt a korszerű nyolcosztályos gimnázium feladatainak ellátására. Az egyháztanács 1890-ben döntött egy új iskolai épület építésének támogatásáról. A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium támogatta a főgimnázium építésének ötletét, anyagi segítséget is biztosítva az építéshez és a működéshez. Végül a minisztérium, a város és az egyház együttműködésének köszönhetően 1893-ra megszületett a megállapodás a főgimnázium építéséről, és további fenntartásának szabályairól. Az épületet a kor neves építésze, Alpár Ignác tervezte, a kivitelezést Berger Jenő debreceni építész vállalta. A munkálatok egy év alatt befejeződtek, az iskola épületének átadására 1894. szeptember 12-én, került sor. Az első érettségi vizsgát 1895-ben tartották. A századforduló környéke a gazdasági fejlődés, anyagi stabilitás, ezzel együtt a szellemi fejlődés időszaka is volt. Az iskola tanári kara állandósult, és 1896-ban megválasztották igazgatónak a fiatal, kiváló tudományos felkészültségű, haladó pedagógiai elveket valló dr. Pallagi Gyulát. Az igazgató még ennek az évnek a végén magához vette unokaöccsét, a hatodik osztályt járó Móricz Zsigmondot, aki 1899-ben tett sikeres érettségi vizsgát, majd 1902-ben 2 hétig segédtanár volt az iskolában. Kisújszálláshoz kötődő fiatalkori élményeit a Forr a bor című művében örökítette meg. A századfordulótól magántanulóként egy-egy lány is megjelent, de az első női érettségi vizsgára csak 1915-ben került sor. Az első világháború erősen éreztette hatását, sokkal kevesebben iratkoztak be az első osztályba, valamint a tanári karból és a 7.-8. évfolyamos tanulók közül is sokan a frontra kerültek. A háború után a tanulók száma emelkedett és ismét stabil tanári kar alakult ki. A gimnáziummal szembeni földszintes épületben 1929-től negyven diák elhelyezése vált lehetővé, majd az 1931-es emeletráépítés során a befogadóképesség megduplázódott. A 2. világháború is ugyanolyan nehézségeket okozott, mint az első. Az 1944-es októberi harcokban a gimnázium épülete is súlyosan megsérült, a könyvtár és a levéltár pótolhatatlan anyaga megsemmisült. A főépület, amelyet a német majd szovjet csapatok is kórházként használták, 1945-ben vált ismét alkalmassá a tanulók befogadására. Az 1945/46-os tanévtől felmenő rendszerben a gimnázium alsóbb osztályait felváltotta az általános iskola felső tagozata, egyelőre még a gimnázium épületében. Ezzel kezdetét vette a négyosztályos gimnáziumi képzés kialakítása. 1948-ban megtörtént az államosítás, így az általános iskolai osztályok megszűntek az iskolában. Az intézmény kezdetben az Állami Gimnázium, majd a Bercsényi Miklós Gimnázium nevet viselte. 1952-ben, az író halálának 10. évfordulóján került sor Móricz Zsigmond nevének felvételére. A 60-as években az akkori irányelveket követve szakközépiskolai képzések indításával kívánták megtörni a gimnáziumok egyeduralmát. Először 1962-től a növényvédő gépész szakközépiskolai tagozat indult, majd két évvel később az első közgazdasági szakközépiskolai osztály. Míg a növényvédő ágazat egy évtizedig működött, a közgazdasági szakmacsoportos képzés a mai napig szélesíti az iskola képzési kínálatát. Az oktatás feltételrendszerének rohamos javulásával először a sportudvar készült el, majd 1981-ben az új tornacsarnok, amely az iskolai és a városi igényeket azóta is kielégíti. 1982 őszén épült fel a Dózsa György úti háromszintes kollégiumi épület, és kezdődött a gimnázium épületének átfogó, teljes felújítása, melynek utolsó lépései az épület homlokzatának restaurálása 1990-ben, és a díszterem könyvtárrá alakítása voltak 1992-ben. Az iskola jelenleg a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda nevet viseli.; A képeslap keltezett 1953. augusztus 29-i és postai futott 1953. augusztus 30-i dátummal.; Gyártási szám: XVI.-193.

  • Karcag - Üdvözlet az Ünnepi Vásárról

    Karcag - Üdvözlet az Ünnepi Vásárról

    Ill. fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslap széle fehér kerettel szegélyezett. A képen a református templom tornyából látható látképet mutatja be, a Kossuth teret a városházával, a Kossuth szoborral, az obeliszkkel, a római katolikus templommal, valamint az otthon szállodával. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet.; Városháza: A régi Nagykun Kerületi Székház helyén áll a karcagi városháza szecessziós épülete, melyet 1910-1912 között építettek fel. A főtéren nagy tömegű, egyemeletes városháza épületét Vida Artúr műépítész tervezte, a kivitelező egy helyi építőmester, Kása József építőmester volt Vidákovits József építész irányítása mellett. A Kossuth tér felőli főhomlokzat egy kiemelkedő, hármas nyílástengelyű középső főbejárati részből, a két szélén egy-egy ablaktengelyes rizalitból és az általuk közrefogott három-három nyílástengelyű épülettömegből áll. Nagyméretű háromosztatú ablakok jellemzik. A földszinti és az emeleti ablakok közötti falmezők szecessziós ornamentikája vertikális hangsúlyt ad az ablakok függőleges osztásainak. A főbejárat feletti oromzaton látható a város címere.; Kossuth szobor: 1849-ben Kossuth fiai hetekig a városban laktak, június végén pedig maga Kossuth is tiszteletét tette a városban. Szobrát 1907-ben avatták fel fia, Ferenc jelenlétében. A magas talpazaton álló szobor alkotója az a századforduló igen neves szobrásza, aki a New York-i Kossuth szobrot is készítette, nevezetesen Horvay János.; Szovjet emlékmű: Az emlékmű 5 méter magas mészkő obeliszk, melyet 1945. októberében avattak fel.; Római katolikus templom: A katolikusok 1770-től települtek Karcagra. 1773-ban épült az első templomuk, mely a Piac téren (később Kossuth téren) állt. 1834-ben egy tűzvész következtében leégett a templom tetőzete. Ezt az egykori barokk épületet 1903-ban lebontották. A mostani templomot a Szent István sugárút és a Püspökladányi út sarkán 1901-ben szentelték fel Szent István tiszteletére. A templomépület tervezője Wind István volt. Az egyhajós, keresztházas, a nyolcszög három oldalával záródós szentélyű templom eklektikus stílusban épült. Homlokzata előtt magas, lesarkított gúlasíkos, órapárkányos torony áll. A torony sarkain, az osztópárkány felett lizénák fogják közre a toronyablakokat. A torony két oldalán látható hengeres lépcsőtornyokon keresztül közelíthető meg a karzat. A torony és a keresztház sarkait, illetve az oldalhomlokzatot támpillérek tartják. Az ablakok félköríves záródásúak. A templom bejárta félköríves, neoromán jellegű bélletes keretezésű, akárcsak a kerek ablak. Kiemelkedik a szószék és az oltárok, valamint a gótizáló díszítőfestés romantikus jellege.; Otthon szálloda: Az Ipartestület Székháza, az egykori Iparos Otthon 1903-ban Kása József építőmester tervei alapján és kivitelezésében a régi római katolikus templom helyén épült. Az "L" alaprajzú épület felett nyeregtető van, a két végén kontyolva, a sarokrizalit felett nyolcszögletű kis kupolával. A homlokzat részben kváderezett, az egyenes záródású ablakok keretezettek, felettük váltakozva íves, ill. timpanon jellegű, erős kiülésű szemöldökpárkányokkal. Az emeleti ablakok alatt balusztrádos ill. füzérdíszítéses mellvédmezők voltak. Ma a füzérdíszek helyett csak vakolattükrök vannak. Az épület eklektikus, stilizált vakolatkonzolokkal tagolt, képszékes főpárkány zárja. A sarok felett a kupola előtt balusztrádos attika van. A földszintet és az emeletet egymástól övpárkány választja el. A földszinti nyílások felett zárókő imitáció található. Az épület részben alápincézett. A földszinten egykor kávéház működött. 1911-ben a díszteremben kezdte meg működését az első "mozgófénykép színház". Később az épületet szállodaként is üzemelt "Otthon szálló" néven. Erre a házra szerelték fel Karcag első villanyárammal működtetett hirdetőtábláját. A kapualjban emléktábla örökíti meg az épület megvalósítását, az abban közreműködők nevét. Ma ismét ipartestületi székház.; A képeslap postai futott, de a postai futás dátuma nem olvasható, a dátumbélyegző hiányos.;

  • Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról; Típus: Kép; Megjelenés: Budapest, Képzőművészeti Alap (5. sz. fiók, Bp.), [é.n.]; Megjegyzések: ill., fekete-fehér, fekvő képeslap; Kassai gyűjteménye; A kép körül fehér keret látható; 14 x 8,9 cm; Postai futás dátuma: 1954.08.03.; Gyártási szám: XVI.-134.

  • Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról; Típus: Kép; Megjelenés: Budapest, Képzőművészeti Alap 5. sz. fiók, [é.n.]; Megjegyzések: ill., fekete-fehér, fekvő képeslap; A kép körül fehér keret látható; 13,9 x 8,6 cm; Postai futás dátuma: 1953. 10. 26.; Gyártási szám: XVI.-F. 132.;

  • Szolnok - Tiszapart

    Szolnok - Tiszapart

    Szolnok - Tiszapart Típus: Kép Megjelenés: Budapest, Képzőművészeti Alap, [é.n.] 5. sz. fiók Megjegyzések: ill., feketefehér, fekvő képeslap; A képeslap szélén fehér keret látható; 13,9 x 8,9 cm; Postai futás dátuma: 1953.02.14. Gyártási szám: XVI.-114.

  • Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról Típus: Kép Megjelenés: Budapest, Képzőművészeti Alap, [é.n.] Megjegyzések: ill., feketefehér, fekvő képeslap; 5 kép (2x2-es elrendezésben + középen 1 kép): - Közgazdasági Technikum - Megyeháza - Szovjet hősi emlékmű (1945-1956) - Megyeháza a parkkal - 33-as áruház (Madas-házra) A képek között és körül fehér keret látható; 14 x 8,8 cm; Postai futás dátuma nehezen olvasható: 1953.08.24. Gyártási szám: XVI.-F. 128.

  • Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról Típus: Kép Megjelenés: Budapest, Képzőművészeti Alap, [é.n.] Megjegyzések: ill., feketefehér, fekvő képeslap; A kép körül fehér keret látható; 13,9 x 9 cm; Postai futás dátuma: 1954. 09. 08. Gyártási szám: XVI.-113.

  • Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról Típus: Kép Megjelenés: Budapest, Képzőművészeti Alap, [é.n.] Megjegyzések: ill., feketefehér, fekvő képeslap; A képeslapon a megyeháza látható hátsó nézetből, előtte a park, valamint bal szélen a református templom tornya; A képeslap szélén fehér keret látható; 13,6 x 8,8 cm; Postai futás nélkül (vagy nem olvasható) Gyártási szám: Nem olvasható

  • Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról

    Üdvözlet Szolnokról Típus: Kép Megjelenés: Budapest, Képzőművészeti Alap, [é.n.] Megjegyzések: ill., feketefehér, fekvő képeslap; 5 kép: 2 x 2, plusz középen egy kép: - Városháza - Magyar királyi Pénzügyigazgatósági Palota - Szovjet hősi emlékmű, 1945 - Verseghy-park, Megyeháza - Madas-ház (33-as áruház) 14,1 x 9,1 cm; Postai futás dátuma: Nem olvasható Gyártási szám: XVI.-169.

/1697
<< >>