rendezés: relevancia szerint ABC sorrend

találatok száma: 966

Találatok szűrése
/97
<< >>
  • Fakereszt

    Fakereszt

    kép
    minősített tartalom

    Zagyvarékas 1995

    Fakereszt pléh korpusszal. Kósa Károly felvétele

  • 1. világháborús emlékmű

    1. világháborús emlékmű

    kép
    minősített tartalom

    Tiszasüly 1995

    Tiszasüly község 1. világháborús emlékművét 1928. szeptember 30-án avatták fel. Alkotója Székely Károly (1880-1941) szobrászművész volt. A két méter magas talapzaton egy honvédet ábrázoló műkőből készült alak áll. A talapzaton a tiszasülyi hősi halottak neve olvasható. Az emléktábla felirata: "Az 1914-1918. évi világháborúban a hazáért elvérzett és hősi halált halt fiai emlékére emeltette Tiszasüly község közönsége." Kósa Károly felvétele

  • Dózsa György-emléktábla

    Dózsa György-emléktábla

    kép
    minősített tartalom

    Szolnok 1995

    Makfalvi Dózsa György (1470 körül – 1514) az 1514-es parasztlázadás vezéralakjának emléktábláját a nevét viselő utcában álló épület homlokzatán helyezte el a város vezetése 1972-ben. A Dózsa György-relief Nagy István (1920-) szobrászművész alkotása. Az emléktábán Petőfi Sándor A nép nevében című költeményének (1847) első versszakának Dózsa Györgyre vonatkozó egyik sora olvasható: "[...] szellemét a tűz nem égeté meg [...]" Kósa Károly felvétele

  • Szegedi Kis István-emléktábla

    Szegedi Kis István-emléktábla

    kép
    minősített tartalom

    Szolnok 1995

    Szegedi Kis István (1505?-1572) török rabságából való kiszabadulásának 400. évfordulója alkalmából avattak emléktáblát 1962. október 7-én a szolnoki református templomban. Kósa Károly felvétele

  • Partos kápolna

    Partos kápolna

    kép
    minősített tartalom

    Szolnok 1995

    Szolnokon, a Nyíl utca végében áll a Partos kápolna műemlék jellegű épülete, mely 1799-ben épült késő barokk stílusban. Huszártornya később épült. Egyhajós kápolna félköríves szentéllyel. Négyzet alaprajzú. Jelentős szerepe volt a kis templomnak 1849. március 5-én, a győzedelmes szolnoki csata napján. Jókai Mór is többször megemlíti A két menyasszony című elbeszélésében: "a nyugati részen egy dombra épült kápolna, mely egyetlen emelkedett hely az egész síkságon." A csata kezdetekor "középütt jött a szegedi zászlóalj, többnyire kaszákkal fegyverzett újonczhad. A Tisza felől a vörössipkások s a kápolna felől a huszárság egész tömegben." Kicsivel később: "amott a kápolna felől foly legiszonyúbb hévvel az ütközet. Négyszögben áll ki a síkra egy ezred határvadász, mit szilaj rohammal támad meg a huszárság egész tömegével. Kétszer visszaverik, harmadszor megtörik a négyszög, a paripák a szuronyok közé rohannak s egy percz alatt szétszórva, elgázolva rohan a kápolna sánczainak a rendvesztett csapat. Ott megtorlik, vele egyszerre érnek az ágyúkhoz üldözőik, egy kanyarulattal el vannak vágva a városba visszavonulhatástól, rendetlenül felbomolva rohannak azután, merre még utat látnak..." Kósa Károly felvétele

  • Szigligeti Színház

    Szigligeti Színház

    kép
    minősített tartalom

    Szolnok 1994

    Szolnokon 1875-től tartottak színházi előadásokat. A főtér sarkán álló Fehérló fogadó színjében léptek fel először vándorszínészek. Egy évvel később az egykori Vigadó utcában egy faépítmény szolgálta a színielőadásokat. 1892-ben egy helyi vendéglőtulajdonos már kőből emelt egy nagy tömegeket befogadó épületet. Azonban ezt az épületet a csendőrség laktanyaként sajátította ki. Később a megépült Nemzeti Szálloda táncterme szolgált a színházi előadások megtartására. A századfordulón színpártoló egyesület alakult és gyűjtésbe fogadtak egy önálló színház megépítésére. Szolnok város adta a telket és 20 ezer koronát az építkezés megindításához. A többit gyűjtésből és kölcsönökből fedezték. Az színházépület összköltsége kb. 170 ezer korona volt. Az állam 100 ezer koronát vállat át, 15 évi részletekben, azzal a kikötéssel, hogy a színházat ingyen, minden bérfizetés nélkül kell átengedni az itt működő színészetnek. 1911 áprilisában tették le az épület alapkövét. Egy esztendő múltán, 1912. április 20-án avatták fel a Városi Színház épületét a mai Táncsics Mihály úton. A kőszínház épületének tervezői Spiegel Frigyes (1866-1933) és Englerth Károly fővárosi építészek voltak. A kivitelezést Bede Antal szolnoki vállalkozó vezette. A villamos világítást a Láng és Patak helyi cég szerelte. Az ünnepélyes megnyitóra Szép Ernő (1884-1953) költő olvasta fel ünnepi prológusát, amelyet erre az alkalomra szerzett. A szecessziós épület külső díszítése a szerény anyagi körülmények miatt szerényebb volt, de egységes stílust mutatott. Az épület előcsarnoka tágas. 800 látogatót befogadó nézőtér. A páholyokban 25, a zsöllye és földszint 305, az erkély pedig 272 ülőhelyez alakítottak ki, a többi látogató pedig a tágas karzat és a földszint állóhelyeiről nézhették az előadásokat. Az 1. világháborút követő román ostrom és megszállás erősen megrongálta a Tisza-híd közelében álló színházépületet is 1919 nyarán. 1925 őszén a város átvette a színház épületét a Színpártoló Egyesülettől. A képviselőtestület átérezte a színház fejlesztésének fontosságát. Sebestyén Artúr fővárosi műépítészt bízták meg az átépítései tervek elkészítésével. 1926-ban renoválták az épületet. Ekkor változtattak először a színház homlokzatának arculatán. A külső ornamentális díszeket eltávolították. A főhomlokzaton az épületet megtoldották. Ráépítéssel bővítették. Ekkor épülhetett a színpad felőli két lépcsőház, az öltözők emeleti része és a földszinti dohányzók szárnya is. A felújításnak köszönhetően fűtést is kapott a teátrum. A szomszédos gyógyfürdő termálvizének átvezetésével oldották meg a korábban hiányzó komfortot. A felújítás után 1927 áprilisában Sebestyén Mihály társulata kezdte meg az évadot a teátrumban. A 2. világháború okozta újabb súlyos sérülések újbóli rekonstrukciót tett szükségessé. 1949-től lett állandó társulata a színháznak. 1962-ben a Szolnok Megyei Tanács támogatásával valósult meg az épület korszerűsítése. 1963-ban a színházat átépítették. A homlokzat jelentős változáson ment át. A főbejárat bővítésre került. A földszinten elhelyezkedő oszlopokra kiváltva konzolosan előrenyúlt. A szélfogós bejárat fölött kapott helyet a dohányzó és a büfé. A következő szinten pedig próbatermet és színészpihenőt alakítottak ki. A lépcsőkarok belső téri megközelítése és egyéb mellékhelyiségek korszerűsítése is ekkor valósult meg. Két évtizeddel később mégis életveszélyesnek minősült az épület. 1990-ben kezdődött meg a színház újbóli rekonstrukciója, Siklós Mária építész és Schinagl Gábor belsőépítész tervei alapján. 1991. áprilisában találkozott először a közönség az épület mai arculatával. Kósa Károly felvétele

  • Tisza Szálló és Gyógyfürdő

    Tisza Szálló és Gyógyfürdő

    kép
    minősített tartalom

    Szolnok 1994

    A Tisza Szálló és Gyógyfürdő épületegyüttese 1928-ban épült fel Szolnokon, a Tisza partján. A neobarokk épületet Hegedűs Ármin építész tervezte. A sgraffitós díszítésű árkádos folyosó lehetővé teszi a könnyebb átjutást a mellé tervezett fedett uszodába. Kósa Károly felvétele

  • Verseghy Ferenc Gimnázium

    Verseghy Ferenc Gimnázium

    kép
    minősített tartalom

    Szolnok 1994

    A Szabadság utca és a Sóház utca sarkán áll Verseghy Ferenc Gimnázium, falán névadójának emléktáblájával. A gimnázium épületének helyén állott sorházak egyikében született Verseghy Ferenc. Kósa Károly felvétele

  • Tiszai hajósok emlékműve

    Tiszai hajósok emlékműve

    kép
    minősített tartalom

    Szolnok 1994

    A tiszai hajósok emlékére készített, a híd feljárójánál elhelyezett dombormű Lajos József szobrászművész alkotása. Kósa Károly felvétele

  • Mária-emlékhely

    Mária-emlékhely

    kép
    minősített tartalom

    Szolnok 1994

    Bódi István vasutas és neje, Bucsu Rozália a szolnoki Ugarban, a Szelei úti dűlő mellett saját földjén állíttatott ­egy "Mária-kápolnácskát" 1925. szeptember 6-án. Az egykor a közelben lévő tanyán, ma a városban szerteszóródva élő Kovács család tagjainak elmondása szerint itt az 1950-es évek végéig szentmisét tartottak Kisboldogasszony napján. Ilyenkor százak gyűltek össze a környező tanyákról és a városból. A kápolnácska átvészelte a világháborút. A környékbeliek láttak előtte leborulva imádkozó szovjet katonákat is. Rombolása az 1980-as évektől kezdődött. Kósa Károly felvétele

/97
<< >>